PC

A Political Capital elemzőinek és vendégszerzőinek blogja a hazai társadalmi, politikai folyamatokról és ezek nemzetközi összefüggéseiről.

jobbik

Gasztonytól Porcsalmáig: a Jobbik esélyei az önkormányzati választásokon

2009 óta folyamatosan erősödik a Jobbik. Ez a dinamika eddig egyetlen alkalommal tört meg, épp a legutóbbi európai parlamenti választáson, amelyen a párt rosszabb eredményt ért el, mint öt évvel korábban. A most következő önkormányzati választások tétje, hogy a helyi politika szintjén a Jobbik az eddigieknél nagyobb lendületet tud-e venni. 2010-ben még csak három polgármesteri címet nyertek, most 20-30 – többségében kisebb – településen is reális esélye van erre. A fő kérdés azonban inkább az, hogy a politikailag releváns városokban mennyire sikerül előrelépni. A Political Capital elemzése szerint a Jobbik jelentősen növelte a jelöltjei számát a 10 ezer lakos feletti városokban és Budapesten, kimagasló eredményre viszont továbbra is csak Északkelet-Magyarországon számíthat. A párt számára az igazán nagy dobás Miskolc polgármesteri címének megszerzése lenne.

12 település, ahol jelenleg jobbikos kötődésű a polgármester

pcblog_20140919_a

Azzal, hogy a Jobbik egymilliót is meghaladó szavazatot gyűjtött az áprilisi országgyűlési választáson, már nem engedheti meg magának, hogy a nagyobb települések zömében ne indítson polgármesterjelöltet: a 169 darab tízezer fő feletti településből idén már 127-ben van jobbikos aspiráns. A nagyobb települések felé való elmozdulást jelzi még, hogy 1484-ről 1578-ra nőtt az egyéni választókerületi jelöltek száma, miközben a kisebb településeken a négy évvel ezelőtti 1236 helyett csak 950 képviselőjelölt indul a Jobbik színeiben.

A Jobbik polgármesterjelöltjeinek eloszlása településméret szerint

pcblog_20140919_b

A Political Capital interaktív térképein az a 267 helység jelenik meg, ahol a Jobbik állított polgármesterjelöltet, ezen belül szűrhetjük a 0-2000, a 2000-10000 és a 10000 feletti településeket. Utóbbiakon belül külön szerepelnek a megyei jogú városok.

A szimbólumok színe azt jelzi, hogy az áprilisi országgyűlési választáson a szélsőjobboldali párt listája hány százalékpontos különbséggel maradt le az első helyezett mögött, illetve ha nyert, mennyivel előzte le üldözőjét.

Fontos, hogy a tízezer fő feletti településeken sehol sem sikerült első helyezést elérni, és a 2000 fő felettiek között is csak öt helyen (Bekecs, Mezőfalva, Szirmabesenyő, Karácsond, Gyöngyöshalász). A legkisebb települések között azonban 10 olyanban is indít polgármesterjelöltet a Jobbik, ahol áprilisban a párt listája kapta a legtöbb szavazatot.

A fővárosi kerületekben a szélsőjobboldali párt bizonyosan nem szerez városvezetői széket, már az is jelentős előrelépésnek számít, hogy mind a 23 kerületben sikerült polgármesterjelöltet állítani (négy éve csak 15 helyen gyűlt össze az akkor még nagyobb számú aláírás).

A megyei jogú városokban már változatosabb képet mutat a Jobbik támogatottsága, olyannyira, hogy a leginkább hárompólusú magyar városban, Miskolcon még a győzelemre is esélyes lehet a Jobbik jelöltje, Jakab Péter.

A Jobbik listás teljesítménye a megyei jogú városokban, a 2014. április országgyűlési választáson (sorrend az első helyezettől való lemaradás szerint)

pcblog_20140919_c

Négy éve a Jobbik összességében rosszabbul szerepelt az önkormányzati választáson, mint az országgyűlésin. Akkor 212 településen indítottak polgármesterjelöltet, a rájuk leadott szavazatok aránya azonban meglehetősen széles skálán mozgott (1,4%-tól 70,9%-ig), a jelöltek fele pedig a 10 százalékot sem érte el. Pedig ugyanezen a 212 településen a 2010. tavaszi országgyűlési választáson a párt általában jól teljesített. A Jobbik listájára leadott voksok aránya, ezeknek a településeknek a harmadában meghaladta a 25 százalékot, kétharmadában pedig a párt országos eredményét.

Az öt legerősebb jobbikos település a 2010-es országgyűlési választás listás adatai alapján (azon települések között, ahol a párt polgármesterjelöltet állított 2010 őszén)

 pcblog_20140919_d

Bár az országgyűlési választási eredményekből csak óvatos következtetést vonhatunk le az önkormányzati választásra vonatkozóan, négy évvel ezelőtt a három település közül, amelyen később a Jobbik polgármesterjelöltje diadalmaskodott, kettő már tavasszal is a legjobbak között szerepelt.

A három település, ahol a Jobbik a 2010-es önkormányzati választáson polgármesteri széket nyert

pcblog_20140919_e

Az országgyűlési választás listás- és az önkormányzati választás polgármesterjelöltjeinek eredménye között bár összességében nem mondható erősnek az együttjárás (R=0,27), a pártok által dominált nagyobb településeken már magabiztosan következtethetünk a tavaszi adatokból az ősziekre (míg a korreláció a 106 darab 5000 fő alatti kistelepülésen mindössze 0,11, addig a szintén 106 darab nagyobb helységben már lényegesen erősebb, 0,55).

Ahol tehát a parlamenti választáson jól szerepelt a párt, ott többségében a polgármesterjelöltje is viszonylag erős eredményt hozott. Több olyan település is volt azonban 2010-ben, ahol a tavaszi jó eredmény után ősszel már harmatosabban teljesített a párt által indított jelölt (lásd például Bőcs, Fancsal és Bekecs esetét). 59 helyen (a települések 28 százalékában) a polgármesterjelöltre leadott voksok aránya legalább 15 százalékponttal maradt el a 2010. tavaszi területi listás eredménytől.

Most 41 olyan település van, ahol a Jobbik-lista a tavaszi választáson az első helyen végzett, vagy 5 százalékpontnál kevesebbel maradt le. Ezek közül:

  • 1 db megyeszékhely: Miskolc
  • 6 db 10 000 lakos feletti város: Gyöngyös, Törökszentmiklós, Heves, Sajószentpéter, Ózd, Tiszavasvári
  • 3 db 10 000 lakosnál kisebb város: Füzesabony, Sajóbábony, Mándok
  • 4 db nagyközség: Mezőfalva, Szirmabesenyő, Tuzsér, Öcsöd és
  • 27 db község található.

A Jobbik hiába teljesít jól a parlamenti választáson, az önkormányzatin akkor lehet sikeres, ha maga mellé tudja állítani a helyben ismert és népszerű személyeket. A párt 40-50 győzelemre esélyes helyet kommunikál, ami nyilvánvalóan házon belül is a legoptimistább forgatókönyvnek számít. Ahhoz, hogy pontosan prognosztizálni lehessen a 2014. őszi eredményeket, jóval mélyebb ismeretanyagra volna szükség a helyi, gyakran egészen kis lélekszámú települések viszonyairól, de a rendelkezésünkre álló adatok elemzése alapján reális becslésnek tűnik, hogy a Jobbik 20-30 polgármesteri pozícióra számíthat.

A kampánystratégia nem változott a tavaszihoz képest: az országos kampányban az emberarcú, tisztakezű, fiatalos párt imázsát igyekeznek erősíteni, miközben helyi szinten továbbra is a rendpártiságra és a romaellenességre helyezik a hangsúlyt, az ismert szélsőjobboldali szimbolikába csomagolva. Ezt egészítik ki a (helyi) politikusok elszámoltatását és a korrupció megtörését ígérő hangok.

A széttartó, az országos és a helyi szinten egészen eltérő üzenetekkel operáló kampányt az is jelzi, hogy a nyerésre esélyes településekről a párt központi honlapján – 1-2 kivételtől eltekintve – nem találhatók információk.

A szélsőséges szervezetek pedig, a látszat ellenére, nem tűntek el a vidéki kistelepülésekről; a Jobbik továbbra is aktívan támaszkodik rájuk. Májusban például az Új Magyar Gárda Mozgalom szervezett „földvédelmi” felvonulást, melynek során Egerből toltak egy talicskában földet a Parlamentig, az akcióhoz Vona Gábor és a Betyársereg egri csoportja is csatlakozott. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) júliusban rendezte meg a Nemzeti Gyerektábort az Eger melletti Berva-völgyi cserkészparkban a Jobbik helyi szervezetének támogatásával. A Fejér megyei Sárosdon a Magyar Nemzeti Gárda biztosította a „magyarok” békés ünneplését a „hirtelenszőke svédekkel” szemben augusztus 16-án.

Feltűnő az is, hogy Orosz Mihály Zoltán egyre kínosabb és szélsőségesebb akcióinak következtében kevesebbet hallunk a korábban lépten-nyomon hivatkozott „érpataki modellről”. A polgármesterre korábban sajátjukként tekintettek a Jobbikban, most Szabó Gábor pártigazgató azt hangsúlyozza, hogy Orosz nem a Jobbik tagja. Ez nem azt jelenti, hogy helyben ne támogatnák, csak azt, hogy a Jobbik számára veszélyt jelent, ha az országos média a legszélsőségesebb figurákat tartja napirenden.

Nem Orosz az egyetlen Jobbikon túli szélsőjobboldali szereplő, sőt, a párttól elfordulók rögtön új színekben próbálkoznak októberben. Ahogy az Index is megírta, többek között a mezőkövesdi, a székesfehérvári és a nyíregyházi Jobbik-alapszervezetből távoztak korábban meghatározó figurák: most mindhárman a nyilas nosztalgiákra építő egyenruháiról is híres Nemzeti Őrsereghez kapcsolódó Nyugodt Hétköznapokért Polgárőr Egyesület színeiben szállnak ringbe, és mindannyiuknak van jobbikos kihívója is.

Toroczkai László azonban biztosan folytatja, mivel ő az egyetlen polgármesterjelölt Ásotthalmon. A tavaly decemberi időközin még függetlenként indult, októberben viszont ott lesz a neve mellett a Jobbik-logó. Nincs kihívója a tiszaeszlári polgármesternek, Nagy Tibornak sem, aki most először pártszínekben indul – de nem a Jobbikéban, hanem a MIÉP-ében.

Ez a két példa is mutatja: a többi párt mintha nem venné komolyan a szélsőjobboldallal szembeni politikai küzdelmet. Rendkívüli jelentősége van a szélsőjobb politikai és szimbolikus térfoglalása szempontjából, hogy a Jobbik körüli egyik legszélsőségesebb szereplő, Toroczkai László minden erőfeszítés nélkül megtarthatja polgármesteri székét, Tiszaeszlárt pedig annak a MIÉP-nek a polgármestere irányítja majd, amely rendszeresen koszorúzta Solymosi Eszter sírját, ezzel segítve megtartani az aktív politikai emlékezetben a hamis vérvádat.

Megosztás