Bezárás
demográfia

Demográfiai kihívások – politikai és szakpolitikai válaszok

A Political Capital új tanulmányában áttekintjük Magyarország demográfiai helyzetét az európai és a régiós adatok tükrében, értékeljük a kormány demográfiai gondokra adott politikai és szakpolitikai válaszait, majd – a teljesség igénye nélkül – kitekintünk az európai gyakorlatban sikeres népesedéspolitikai eszközökre. Főbb megállapításaink a következők.

  • Tévhit, hogy egész Európát egységesen demográfiai válság sújtja. Az elmúlt 20 évet tekintve a népességszám-változásban nagyon eltérő folyamatok figyelhetők meg a kontinensen. Az a nézet sem igaz, amely szerint az Európai Unió tagállamaiban már csak a bevándorlás pótolja a csökkenő népességet. Az adatok nem támasztják alá azokat a népesedéspolitikai narratívákat, amelyek a demográfiai folyamatokat a fejlett-fejletlen, illetve a muszlim-keresztény világ szembeállításán keresztül igyekeznek elbeszélni. Európában a legnagyobb probléma a társadalom korösszetételének kedvezőtlen változása, ami kockázatot jelent a nagy ellátó rendszerek (a nyugdíj, az egészségügy) fenntarthatóságára. Az elöregedés pedig valóban minden európai társadalmat érintő folyamat.
  • Magyarország demográfiai mutatói alapján leginkább egyes dél-európai országokkal (Görögország, Olaszország, Portugália) sorolható egy csoportba. Ezekben az országokban a természetes fogyás csökkenti a népességet, és ezt a kis mértékű bevándorlási többlet nem tudja ellensúlyozni. Magyarország továbbra sem nevezhető jelentős migrációs célországnak, de a menekültügyre koncentráló hangzatos kormányzati retorika ellenére az Európán kívüli munkaerő-bevándorlás növekszik. Ennek az egyre fokozódó munkaerőhiány a fő oka, amelyet részben a Magyarországról történő elvándorlás generál. A kivándorlás nem kedvező demográfiai és munkaerőpiaci szempontból, de más kelet-európai országokkal összehasonlítva nem is jelent kezelhetetlen helyzetet. Az ország legnagyobb, visszafordíthatatlan veszteségét ennek kapcsán inkább az jelentheti, hogy a fiatal nemzedék legképzettebb és legkreatívabb részét látszik elveszíteni Magyarország.
  • A 2018-as parlamenti választás megnyerése után az Orbán-kormány többször is deklarálta, hogy a népesedési probléma kezelése a következő négy év legfontosabb kérdése. A fő célkitűzés, hogy 2030-ra 2,1 százalékra kell emelni a termékenységi rátát. A kormány szerint ehhez „népesedési fordulat” szükséges, amelynek feltétele a hosszú távon változatlan népesedési politika, a jelentős családpolitikai támogatások megőrzése, valamint a hagyományos családeszmény előnyben részesítése. Utóbbi jegyében a kormányzati retorika az elmúlt időszakban minden korábbinál jobban felerősítette a demográfiai problémák szélsőségesen tradicionalista megközelítését, a téma bevándorlás-ellenességre épített keretezését, Európa keleti és nyugati felének szembeállítást, a népesedéspolitika civilizációs harcként való megjelenítését. Ez az ideológiai megközelítés azonban ellentmond nemcsak a tényleges demográfiai kihívásoknak, hanem részben a kormány saját szakpolitikai gyakorlatának és az eddig megismert népesedéspolitikai terveinek is.
  • A kormány állításai ellenére nem létezik a nyugat-európai gyakorlattal szembeállítható egységes közép-európai népesedéspolitikai modell, még a bevándorlás tényleges elutasításában sem. A V4-országokban a migráció minden formáját hangzatosan elutasító politizálás felszíne alatt is egyre inkább fokozódik az Európán kívülről érkező bevándorlás, és ezt tudatos kormányzati intézkedések is segítik.
  • Nem igazolják a kormány tradicionalista ideológiai megközelítését az európai országokban alkalmazott legjobb népesedéspolitikai gyakorlatok sem. Azokban az országokban, ahol progresszívebb családpolitikai megoldásokat vezetnek be, magasabb a termékenység is, és egy reformfolyamat – ahogy Németország példáján látszik – pozitív változásokat indíthat el. A tapasztalatok szerint a hagyományos családmodell támogatása és propagálása inkább hátrányosan hathat a termékenységre.

A teljes tanulmány itt érhető el.

További sztorik

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom