1. Az elmúlt hétvégén lezajlott ausztriai választással folytatódott az a nyugat-európai trend, amely már az idei európai parlamenti választás során is az EU-barát, mainstream politikai erők erősödését hozta. Az eredmények a 40 százalék közelébe ért Osztrák Néppárt (ÖVP) mellett a jelentős előretörést elért Zöldek pártja és a liberális NEOS örülhetett. Nem kizárt, hogy épp ez a három párt alkotja majd az új kormánykoalíciót, de ezzel kapcsolatban sok a bizonytalanság. Elhúzódó koalíciós tárgyalások következhetnek.
2. Ugyancsak az európai trendbe illeszkedik, hogy a baloldal tovább gyengült. Bár a szociáldemokraták második helyen végeztek, ez leginkább az FPÖ bezuhanásának köszönhető. Az SPÖ támogatottsága 21,5 százalékra csökkent a két évvel ezelőtti 26,9 százalékhoz képest.
3. A választás legnagyobb vesztese a 2006 óta legrosszabb eredményét elért, 2017-hez képest majd 10 százalékpontot bukott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A Putyin által támogatott európai szélsőjobboldali pártok hálózatában tartozó FPÖ visszaesésének fő oka, az Ibiza-botrány, melyben kiderült, hogy Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke két éve sokmilliós anyagi támogatás fejében állami megrendeléseket ígért egy (vélt) orosz oligarchának. Így az FPÖ az olasz Matteo Salvini Legája után a következő olyan Fidesz-szövetséges, önmagát „szuverenistaként” definiáló európai párt, amely tartósan elveszti kormányzati pozícióit. A különbség, hogy a Lega továbbra is Olaszország legnépszerűbb pártja maradt, de népszerűsége az olasz kormányváláság kirobbanása óta 4-5 százalékpontot esett.
4. Arányaiban a legnagyobb növekedést Zöldek érték el, a párt támogatottsága a 2017-es 3,8 százalékról 14 százalékra emelkedett. Ez újabb jele annak, hogy az európai politikában a klímaváltozás témája és ügye egyre inkább átveszi a központi szerepet a környezeti problémákkal egyébként erősen összefüggő migrációs félelmek kérdésétől, mely eddig a szélsőjobboldal (FPÖ) számára jelentett felhajtóerőt.
5. Bár Orbán Viktor most úgy tesz, mintha a győztes Sebastian Kurz politikájával azonos értékrendet képviselne, mondván: „Ausztria polgárai támogatják a keresztény értékeken alapuló politikát”, valójában az orbáni politikának megfeleltethető FPÖ 16 százaléknyi szavazatot sem kapott Ausztriában. Az osztrák választók túlnyomó többsége nem nézte jó szemmel sem a korrupciós botrányokat, sem a putyini Oroszország érdekeinek nemzeti színbe csomagolt kiszolgálását. A magyar kormányfő korábbi várakozásai ellenére a szélsőjobboldali erők, melyek a mára a Fidesz természetes szövetségesei lettek, az EP-választás óta folyamatosan veszítenek befolyásukból. E gyengülésnek köszönhetően az EU nagy tagállamaiban (a kifelé tartó briteket leszámítva) jelenleg nincs olyan euroszkeptikus vagy EU-ellenes párt, ami lényegi befolyást tudna gyakorolni az uniós politikára.

Juhász Attila – Szicherle Patrik

(Kiemelt kép: Georg Hochmuth, AFP)

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel: