Németországban jóval kisebb a polarizáció, ez is kiderült a szeptember 26-ai szövetségi választások eredményéből. Angela Merkel távozása komolyan átrendezte az erőviszonyokat, a következő hetek (vagy inkább hónapok) pedig koalícióalakítással fognak telni. Az összesített eredmények alapján az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata párt, az SPD nyert, kevéssel megelőzve a kereszténydemokrata CDU-CSU pártszövetséget. Harmadik helyen a Zöldek futottak be, akiknek annak ellenére ez volt az eddigi legjobb szereplésük, hogy néhány hónappal korábban még az első helyre is esélyesnek látszottak. Az eredményekről, a koalíciós kilátásokról, a német-magyar viszony alakulásáról Hettyey Andrást, Németország-szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük.

Mi a különlegessége a most lezajlott németországi választásnak? Mik Ön szerint a legfontosabb következmények rövid- és középtávon Németország, illetve az EU szempontjából?

A néppártok együttesen mindössze 51 százalékot szereztek. Ezt a gyenge szereplést ugyan elég pontosan előre jelezték a közvélemény-kutatók, tényleges bekövetkezte mégis azt jelenti, hogy egy korszak lezárult Németországban, hiszen az 1949 utáni Németországot a két néppárt dominanciája jellemezte, nem ritkán 70-80%-ot szerezve. Emiatt a mostani választást nem túlzás történelmileg nevezni. Az SPD vagy a CDU ettől még a kancellári posztot meg fogja tartani, csak gyengébb pozíciója lesz a korábbinál. Németország sokszínűségét tükrözi az eredmény, ebből következőleg pedig az várható, hogy otthon és Európában is nehezebb, lassabb lesz a döntéshozatal.

Az eredményeket figyelembe véve, mennyire valószínű a közlekedésilámpa-koalíciónak (SPD-Zöldek-FDP) nevezett formáció megalakulása?

Jelenleg ezt valószínűbbnek látom a Jamaica-koalíciónál (CDU-Zöldek-FDP), főleg az Unión belüli egyre erősebb Laschet-kritika miatt. Különösen Södernek jöhet kapóra Laschet demontálása és egy ellenzéki időszak, amelynek során saját magát pozicionálhatja megmentőként, aki 2025-ben visszavezeti a CDU/CSU-t a hatalomba. Ráadásul 2005-ben egy hasonlóan szoros választás végén a CDU azzal reklamálta magának a koalícióalkotás jogát, hogy ő lett az első, ha csak egy hajszállal is. Ugyanezt most nehezen vitathatja el az SPD-től.

Megtörik Ön szerint a szélsőséges pártokkal szemben tabusítás, bekerül a szélsőbaloldali Baloldal-párt a kormánykoalícióba?

A Baloldali Párt a gyenge szereplése miatt nem kerülhet be a kormánykoalícióba.

Mi lehet az AfD szerepe a német politikában a Merkel-éra után?

Az AfD továbbra is fel fogja szívni a rendszerrel, az elittel elégedetlen 5-10%-nyi protestszavazatot. Az eredmény azt mutatja, hogy ennél sokkal nagyobb potenciálja nincs, alig tudott átcsábítani a CDU/CSU-tól szavazókat, sőt, maga is elvesztette 2017-es szavazóinak 20%-át. Igaz, az AfD helyzete most nehezebb volt, mint négy éve, mert hiányzott a migráció, mint nyerő téma.

A CDU/CSU Merkel távozásával elveszítette a szavazóinak közel egyharmadát. Várható, hogy a konzervatív unió eltolódik jobbra, új szavazók után kutatva? A választási eredmények alapján mit mondhatunk a német politikai színtér polarizációjáról?

A CDU jobbra tolódásának nincs értelme, hiszen abból azt irányból alig vesztett választókat. Aki kiábrándult a CDU/CSU középre tolódása miatt, már korábban elhagyta a pártszövetséget. A német választás azt a tézist is megerősítette, hogy a szavazásokat a politikai értelemben mérsékelt, középen álló választók döntik el: a szélsőjobboldali AfD elmaradva négy évvel ezelőtti eredményétől 10 százalékot kapott, a szélsőbaloldali Baloldal-párt pedig az összes párt közül a legnagyobbat zuhanva 4,9-et. A német választók 85 százaléka nem kért a hangos és radikális politikai stílusból. Németországban nem látható a hazánkat és sok más országot jellemző erős politikai polarizáció.

Miben változhat meg a német-magyar viszony a Merkel utáni korszakban? Egy baloldali túlsúlyú kormányzat és parlament mellett várható, hogy még inkább felerősödjenek a jogállamisági viták Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban?

A magyar-német konfliktusok a jövőben is borítékolhatók, főleg egy SPD-Zöldek-FDP koalíció esetén, egy zöld külügyminisztériummal. Ezzel együtt is Berlin meg fog maradni a stratégiájánál, és a magyar jogállami problémák megoldását az Európai Unión keresztül igyekszik majd elérni, nem pedig bilaterálisan.

Várható elmozdulás a korábbi pragmatista német külpolitikától egy inkább értékalapú külpolitika fele?

Jelentős értékalapú elmozdulást nem nagyon várok egy Zöld-külügyminisztérium esetében sem, mert a gazdasági érdekek összekötik az országokat, különösen a legutóbbi magyar fegyvervásárlások mutatják ezt. Természetesen mindez egy 2022-es magyar kormányváltás után megváltozhat, de addig is a fő kihívásnak azt érzem inkább, hogy a magyar gazdaság és német befektetői megtalálják annak a lehetőségét, hogy egy olyan világban is gyümölcsözően tudjanak együttműködni, amelyben az elektromos meghajtás lesz a domináns, nem a belső égésű motor – márpedig ez utóbbi technológia adja a német befektetések jelentős részét.

Berkes Rudolf

Az interjú az EUscepticOBS: analysing Euroscepticism, informing citizens and encouraging debates című nemzetközi projekt keretében készült, amelynek során a Political Capital nemzetközi partnerekkel kiegészülve egy olyan speciális weboldal és adatbázis létrehozásán dolgozik, amelyek segítségével nyomon követhetők az euroszkeptikus pártok mozgásai. Emellett pedig havi rendszerességgel monitorozzuk a fontosabb német, osztrák és magyar politikai eseményeket.