Január végén nyugatbarát és demokrata elnököt választott Csehország. A választás és a megválasztott elnök személye nemcsak azért fontos, mert Csehország hagyományosan kiemelt partnere Magyarországnak, hanem mert az eredmény az orbáni autoriter populista modell kudarcaként is értékelhető. A Fidesztől kölcsönzött dezinformációs narratívákat és módszereket bevető jelölttel szemben összezárt a cseh társadalom és inkább az orbáni külpolitikával kritikus Petr Pavelt választották meg az ország elnökévé. Az eredmény újabb példája annak, hogy a jelenlegi magyar külpolitika és befolyásépítés egyelőre nem növeli, hanem csökkenti Magyarország mozgásterét nem csak a tágabb nemzetközi színtéren, de a hagyományosan barátinak számító kelet-közép-európai régióban is.

Az alábbi írás a Political Capital cseh elnökválasztást értékelő, február 1-jei online szakértő beszélgetésének összefoglalója, amelyen az alábbi cseh szakértők vettek részt:

• Jakub Janda – igazgató, European Values Center for Security Policy, Prága
• Andrea Michalcova – igazgatóhelyettes, European Values Center for Security Policy, Prága
• Moderátor: Krekó Péter – igazgató, Political Capital, Senior Fellow, Center for European Policy Analysis

Ugyan a régiónkban zajló politikai folyamatokot csak kis mértékben követi a magyar nyilvánosság, de az intenzív cseh elnökválasztási kampány még Magyarországra is áthallatszódott, köszönhetően annak, hogy az elnöki pozícióért folyó verseny tulajdonképpen a magyar politikai modellről szóló szavazásként is felfogható. Egyre gyakoribb ugyanis, hogy az Orbán-rezsim kampánytémává válik valamely külföldi választáson. Különösen gyakori ez a régióban, ahol a Fidesz aktívan támogat a demokratikus berendezkedést kikezdő populista, sőt néha akár kifejezetten szélsőjobboldali szereplőket.

Miért fontos ez?

Annak ellenére, hogy az elnök szerepe a cseh alkotmányos rendszerben hasonlóan korlátozott, mint Magyarországon, az ország kül- és biztonságpolitikai irányvonalát a nagykövetek és tábornokok kinevezésével – vagy azok visszatartásával – tudja befolyásolni. Így még ha közvetlen beleszólása nincs is a kormány külpolitikájába, a mindenkori külügyi vezetésnek figyelembe kell venni az elnök külpolitikai orientációját. Márpedig a szakértők szerint Petr Pavel már a megválasztása után egyértelműen jelezte, aktív részese kíván lenni a külpolitikának, amikor az egyik első telefonos megbeszélését Tajvan elnökével folytatta, megemlítve egy későbbi személyes találkozó lehetőségét is. Tette mindezt elsőként az európai vezetők közül, egy évtizedes diplomáciai tabut megdöntve Tajvannal kapcsolatban. A telefonhívás egy szélesebb gazdasági és biztonsági együttműködésnek fog megágyazni a két ország között, aminek jó alapot biztosíthat ez a diplomáciai gesztus.

Nemcsak Tajvan kapcsán várható változás a cseh külpolitikában az elnök beiktatása után, hanem megerősödhet a regionális, főleg a szlovák-cseh együttműködés is. A szlovák elnök, Zuzana Čaputová, a választások után elsők között gratulált Pavelnak a győzelemhez, számára ugyanis a két ország szoros barátságának kifejezése mellett saját politikai ambíciói miatt is fontos eredmény született. A szlovák elnök ugyanis várhatóan újraindul majd a 2024-es elnökválasztáson. Továbbá a 2023-as előrehozott szlovák parlamenti választáson a demokratikus pártok igyekeznek majd megakadályozni Robert Fico volt miniszterelnököt – Orbán Viktor szövetségesét – a hatalomba való visszatérésben, és külső szövetségesként felsorakoztathatják maguk mellett Pavel elnököt is. Ez meghatározó eleme annak az autoriter populizmussal és így az orbáni modellel szembeni, demokráciapárti frontnak, amelyhez egyre többen csatlakoznak a régióból is, igyekezve visszaszorítani a károsnak tartott magyar befolyást.

Nem működött a magyar modell

A demokrácia védelme, illetve az autoriter populista modell és a magyar befolyás terjedésének megállítása a cseh elnöki kampányban is kiemelt szerepet kapott, hiszen Pavel végül alulmaradt ellenfele, Andrej Babis korábbi miniszterelnök, nyíltan Orbán szövetségese. Babis a kampány során sorra alkalmazta azokat a „békepárti” dezinformációs narratívákat, amelyeket az Orbán-rezsim aktorai használnak 2022 márciusa óta. Babis például azzal vádolta Pavelt, hogy korábbi katonatiszt lévén elnökként majd bele akarja rángatni Csehországot az orosz-ukrán háborúba.

A szakértők szerint pont emiatt a kampánystratégia miatt veszített Babis, hiszen a kvázi katonaellenes kampány nem kifejezetten hatékony egy olyan, Ukrajnához közeli országban, ahol 70% feletti a hadseregbe vetett társadalmi bizalom. Babis orbáni modellt követő, csúsztatásokra és hazugságokra épülő kampánya a cinikus „békepárti” narratívája miatt Pavel könnyen állhatott az „igazság és demokrácia” oldalára, Babis és Orbán ellen, valamint Ukrajna mellett kampányolva. Az is Pavelt segítette, hogy az első forduló majd minden jelöltje felsorakozott mögé a második fordulóra, és egyes kormánypártok támogatását is élvezte, ami többé-kevésbé egyesítette a szavazóbázisokat, rekord részvételt eredményezve. A szakértők ezt a demokrácia győzelmeként, a csehországi populista kísérlet bukásaként értékelték.

A jelenlegi magyar külpolitika és befolyásépítés egyelőre nem növelni, hanem csökkenteni látszik Magyarország mozgásterét nem csak a tágabb nemzetközi színtéren, de a hagyományosan barátinak számító kelet-közép-európai régióban is. A szakértők meglátása szerint a V4 szétesése ugyan nem lesz teljes, de egyre inkább Magyarország nélkül, annak ellenében fog működni a következő években, ami ha megvalósul, a rendszerváltás utáni magyar külpolitika egyik legnagyobb kudarca lenne.

A magyar politikaibefolyás-építésről szóló 2022. decemberi tanulmányunk, és az ahhoz kapcsolódó podcastjaink és infografikáink itt érhetők el.

 

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.