Mivel az önkormányzati választás különböző szinteken zajlik, jellemzően az összes politikai erő találni szokott olyan aspektust, amely mentén győztesnek kiálthatja ki magát. Most ráadásul európai parlamenti választás is lesz, így még inkább indokolt előre meghatározni a siker- és a kudarckritériumokat.

Fidesz

• A kormánypárt számára kudarc lenne, ha gyengébb eredményt érne el, mint bármely korábbi EP-választáson. A Fidesz csak egyszer teljesített 50% alatt, 2004-ben 47%-ot szerzett. Ennél is veszélyesebb lenne a Fidesz számára, ha Magyar Péter pártja 10 százalékponton belüli közelségbe kerülne, és ezzel világossá válna, hogy rá tekintenek úgy, mint Orbán Viktor kihívójára. Ugyanakkor, ha a Fidesz-KDNP-lista meg tudja szerezni a 21 mandátum több mint felét, azt már sikerként kommunikálhatja, azzal együtt is, hogy 2019-ben még 13-at szerzett.
• Könnyen eladható siker lesz, hogy a megyei közgyűlési választásokon várhatóan mind a 19 megyében óriási különbséggel fog nyerni a Fidesz listája. Annál is valószínűbb, hogy ez így lesz, mert a Tisza nem indít megyei listákat, így a Fidesznek csak a régi ellenzéki pártokkal kell megküzdenie.
• Szentkirályi Alexandra visszalépésével ugyan már nincs a Fidesznek hivatalos jelöltje, az LMP által indított Vitézy Dávid esetleges győzelme a kormányoldal részleges sikereként fog lecsapódni, legalább a kormánypárti szavazók körében. Ha Karácsony Gergely még így is győz, az egyértelmű kudarc lenne a Fidesznek, de azt még mindig elérhetik, hogy csak egy nagyon törékeny közgyűlési többség álljon össze mögötte. Lényegében ezt a célt szolgálta a választási rendszer tavaly decemberi átalakítása is.
• A 23-ból jelenleg 9 budapesti kerületnek van a Fidesz által támogatott polgármestere. Ha ez a szám nem fog csökkenni, az már siker, ha csökken, az kudarc.
• A 25-ből jelenleg 14 megyei jogú városnak ad a Fidesz (vagy általa támogatott jelölt) polgármestert. Ha ezt a számot bővíteni tudja, az újabb sikert jelent, kivéve, ha egyidejűleg olyan fellegvárakat veszítenek el, mint Győr vagy Debrecen.

Tisza

• Ha az EP-választáson Magyar Péter pártjának legalább kétszer akkora lesz a támogatottsága, mint a DK-MSZP-Párbeszéd listáé, az már siker (ha csak kevéssel előzik a hárompárti listát, a felfokozott elvárások után már csalódást okozna).
• Az ellenzékváltó projekt továbbgördítéséhez alapkövetelmény, hogy a Tisza több szavazatot gyűjtsön / több EP-mandátumot szerezzen, mint az összes olyan ellenzéki párt, akik részt vettek a 2022-es átfogó együttműködésben.
• Az ellenzéki erőviszonyok Budapesten várhatóan másképp alakulnak, mint országosan; ha a fővárosi közgyűlésben a Tisza frakciójának mérete előzné bármely más ellenzéki pártét (nem mellesleg a mérleg nyelvének pozíciójába kerülne), az további láthatóságot, építkezési lehetőséget kölcsönözne az új ellenzéki pártnak.
• Ahhoz, hogy Magyar Péter megszerezze a kihívó pozíciót, belátható közelségbe kell kerülnie a Fideszhez. Ennek a lélektani határa az egyszámjegyű különbség lehet a Fidesz és a Tisza EP-listájának támogatottsága között.
• Ha a fenitek közül egyik kritérium sem valósul meg, a Tisza jó eséllyel elveszíti a hirtelen jött lendületet, és beleszürkülhet az ellenzéki mezőnybe.

A 2022-ben együttműködő pártok

Ami az „összellenzéket” illeti:

• A budapesti kerületek közül ha sikerül megtartani legalább 14-et, az már félig-meddig siker, de inkább az számítana annak, ha növelni tudnák az általuk vezetett kerületek számát. (Jó eséllyel el fognak veszíteni néhány kerületet, és újabbakat is meg fognak hódítani, de a mérleg még bármelyik irányba kilenghet.)
• Ennél is fontosabb a főpolgármesteri poszt: Karácsony Gergely győzelme minimumkritériuma a régi ellenzéki erők túlélésének.
• A 25-ből jelenleg 11 megyei jogú városnak ad polgármestert valamelyik ellenzéki erő, ebből bizonyosan el fognak veszíteni néhányat. Mivel a fővároson kívül eleve jóval alacsonyabbak a várakozások, ha csak 10-re vagy 9-re esik vissza az általuk irányított vidéki nagyvárosok száma, az még tisztes helytállásnak számítana, de ha ennél is kevesebb város maradna a kezükön, az már komoly kudarc lenne.

Ami a pártokat illeti:

• A nemrég még az ellenzék vezető erejének számító DK számára a mai politikai környezetben már az is viszonylagos siker lenne, ha nem veszítenének sokat a 2019-ben szerzett pozícióikból. Ennek egyik feltétele lehet, hogy megőrizzék 4 európai parlamenti képviselőjüket (ami azzal együtt is jól kommunikálható eredmény lenne, hogy 2019-ben az önállóan [pontosabban a Párbeszéddel] induló MSZP-nek is jutott még egy mandátum). Arra aligha számít bárki, hogy a DK-MSZP-Párbeszéd listája előzheti a Tiszáét, de már az is sikernek számítana, ha csak néhány százalékponttal maradnának le mögötte. Ha ezek közül egyik sem teljesül, az már mindenképp kudarcnak minősülne. Számít az is, hogy a fővárosban csökkenni vagy nőni fog a DK-s kerületi polgármesterek száma.
• A Momentummal kapcsolatos várakozások is lejjebb csúsztak, számukra már az 5%-os küszöb megugrása sikernek számítana az EP-választáson, sőt, a fővárosi közgyűlési választáson is. Paradox módon néhány megyei közgyűlés tekintetében jobbak az esélyei (például Pest megyében), mivel a Tisza szavazói a megyei közgyűlési szavazólapokon hiába fogják keresni Magyar Péter pártját. A Momentum 2019 óta majdnem minden polgármeserét elveszítette, 2024 így akár még előrelépést is hozhat, de ennek csak akkor lesz jelentősége, ha országosan is láthatóak maradnak, ennek hiányában a párt túlélése is kérdésessé válhat.
• Azzal, hogy a DK mellé szegődött, az MSZP megkímélte magát egy látványosan gyenge EP-eredménytől, túlélésének zálogát leginkább az a néhány polgármestere biztosíthatja, akik most újra mandátumot szereznek. Legalábbis ideig-óráig – jó párat közülük a 2019-es választást követően csábított el a DK. Ami a közgyűléseket illeti, 12 megyében sikerült egyáltalán listát állítania; nehéz elképzelni olyan eredményeket, amiket sikerként lehet majd értékelni.
• A Párbeszéd számára lényegében Karácsony Gergely eredménye az egyetlen indikátor, de az ő győzelme sem valószínű, hogy elvezetne a párt megerősödéséhez.
• Az LMP Vitézy Dávid lapjára tett fel (majdnem) mindent, az ő győzelme új lendületet adhat a pártnak, ennek elmaradása viszont szinte biztosan az eljelentéktelenedéshez vezet. 2019-ben 2,2 százalékot értek el az EP-választáson, ennél aligha teljesítenek idén jobban, márpedig a siker érzetéhez meg kéne közelíteniük az ötszázalékos küszöböt. 6 megyében van listájuk, apró részsiker lehet, ha bármelyik megyei közgyűlésbe képviselőt tudnak juttatni.
• A Jobbiknak még ennyi esélye sem maradt a visszatérésre, megyei közgyűlési listából is csak hármat sikerült indítani, ráadásul a fővárosi közgyűlési mandátumokért sincs versenyben. Az EP-választáson az 5% nincs belátható közelségben, márpedig enélkül nincs esély arra, hogy újra tényezővé váljon. Ezzel együtt is, a Jobbik (ahogy a többi parlamenti frakcióval rendelkező, esetlegesen gyengén szereplő párt sem) nem fog eltűnni a közéletből 2026 előtt.

MKKP

• 2022 után leginkább a protesztpárt jellege miatt vonzott be sok szavazót, ami jelentősen felerősítette a várakozásokat – hogy aztán Magyar Péter felbukkanása lecsavarja ezeket. Az MKKP számára három választási eredmény fontos igazán: az EP- és a fővárosi listás támogatottság (5% fölött siker, az alatt kudarc) mellett az lehet döntő a párt jövője tekintetében, hogy Kovács Gergelyt hegyvidéki polgármesterré választják-e.

Mi Hazánk

• Bár a várakozások szintén jóval magasabbak voltak néhány hónapja, ha a Mi Hazánk képes lesz képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe, illetve a megyei közgyűlések túlnyomó többségébe (a Fidesz és a DK mellett csak nekik van mind a 19 megyében listájuk), azt már mindenképp sikerként könyvelhetik el.

 

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.