Harsányan vádolják egymást az EP-képviselők lógással, ezért megnéztük, hogy 2024 második felében a név szerinti szavazásokon melyikük hányszor nyomott gombot. Ennél is fontosabb, hogy a „nem-szavazások” mögött olykor tényleges fizikai távollét, olykor politikai-taktikai megfontolások húzódnak meg. Ahol csak lehetett, ezt is beazonosítottuk. Van, amiben a TISZA a rekorder, van, amiben a Fidesz.

Magyar képviselők részvétele az EP-szavazásokon

2024. július-december során összesen 516 név szerinti szavazás történt az EP-ben. A 21 magyar képviselő közül Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk) volt a legaktívabb, mindössze 10 szavazásnál nem nyomott gombot.

Magyar Péter hiányzott a legtöbbet, aki a szavazások 78 százalékán nem vett részt. Ez nem csak a magyar delegációt tekintve kiugró érték: az egész parlamentben csupán hárman vannak, akik nála többször nem vettek részt a név szerinti szavazásokon. A TISZA többi hat képviselője viszont, akiknek az EP-képviselőség az elsődleges elfoglaltságuk, jóval aktívabbak: hárman a szavazások 80 százalékán részt vettek (Dávid Dóra, Gerzsenyi Gabriella, Kulja András), és a Magyar után legpasszívabb képviselőjük (Kollár Kinga) is ott volt azok 68 százalékán.

A kormánypárti delegáció 11 tagja esetében is meglehetősen nagy a szórás: 47-93% közötti értékeket találunk. Az élen Dömötör Csaba áll, akit szorosan követ Ferenc Viktória, a sor végén pedig Hölvényi György, aki a név szerinti voksolások 53 százaléka során nem nyomott gombot. Ő az, aki KDNP-s párttagkönyve okán még 2021-2024 között is az Európai Néppártban ült, és csak a tavalyi EP-választás után került újra egy frakcióba a többi kormánypárti képviselővel. A második legpasszívabb fideszes képviselő Győri Enikő, a harmadik Deutsch Tamás.

A DK-s Molnár Csaba a negyedik legaktívabban szavazó képviselő, Dobrev Klára pedig a középmezőnyben foglal helyet.

A magyar képviselők részvétele a név szerinti szavazásokon 2024. július-december között (az időszakban lezajlott összes, 516 név szerinti szavazás alapján)*

*A részvétel feltétele, hogy a képviselő a három érvényes szavazat (támogatja / ellenzi / tartózkodik) valamelyikét leadja.

A „nem-szavazás” árnyalatai

Így kategorizáljuk a „nem-szavazásokat”

Az EP-ben a név szerinti szavazások során a képviselők három gomb közül választhatnak: vagy (1) támogatják az adott indítványt, vagy (2) ellene szavaznak, vagy (3) tartózkodnak. A negyedik opció, hogy nem nyomnak gombot egyáltalán. Egy párt esetében csak azt tekintjük „nem-szavazásnak”, amikor a párt egyetlen képviselője sem adott le szavazatot az adott név szerinti szavazáson.

A jegyzőkönyvekből azonban nem feltétlenül derül ki, hogy a párt képviselői azért voltak passzívak, mert nem is voltak az ülésteremben, vagy politikai-taktikai megfontolásból döntöttek úgy, hogy egyáltalán nem szavaznak. Az alábbiakban annak bekategorizálására teszünk kísérletet, hogy mely esetekben magyarázhatja tényleges távolmaradás a „nem-szavazást”, és mely esetekben húzódhattak taktikai-politikai megfontolások mögötte.

Ha például egy határozati javaslathoz kapcsolódó egyetlen szavazáson sem vett részt egy párt, akkor szinte biztosan taktikai nem-szavazásról beszélünk. Feltűnő az is, ha egy adott napon fegyelmezetten szavaznak egy párt képviselői, de bizonyos indítványok esetében nem nyomnak gombot – ebben az esetben is politikai-taktikai megfontolások húzódnak a háttérben. Ha viszont egy ülésnapon egyáltalán nem szavazott egy párt, akkor feltételezhetjük, hogy valamilyen okból fizikailag nem voltak jelen, ilyenkor távollétből eredő nem-szavazásról van szó. Természetesen az okok nem minden esetben beazonosíthatók, ezért ez utóbbiakat is külön oszlopban jelöljük.

Az első hat hónap 516 név szerinti szavazásából kereken 100 olyan eset volt, amikor a TISZA egyetlen képviselője sem nyomott gombot. Ezek nagyobb része nem taktikai okokból, inkább távollétből eredő nem-szavazás lehetett, a november 28-ai ülésnapon ugyanis egyáltalán nem vettek részt, márpedig aznap 57 szavazásra került sor. Az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának egy ajánlása kapcsán viszont már vélhetően politikai-taktikai megfontolásból nem szavaztak: a 38 módosítón és a végszavazáson sem vettek részt a TISZA képviselői, miközben aznap, más szavazásokon nyomták a gombokat.

Az EP-ben leggyakrabban „nem-szavazó” pártok 2024. július-december között (az időszakban lezajlott összes, 516 név szerinti szavazás alapján)*

*Nem-szavazás alatt azt értjük, amikor a párt egyetlen képviselője sem vesz részt egy adott név szerinti szavazáson (további részletek feljebb, az Így kategorizáljuk a „nem-szavazásokat” rész alatt).

Magyarázatra szorulnak a zárójelben szereplő értékek. A Politikai-taktikai „nem-szavazások” oszlopában a TISZA és a VOX esetében is azt láthatjuk, hogy mindössze 1 határozati javaslat esetében éltek a képviselők a nem-szavazás eszközével, de ez az egy indítvány összesen 39, illetve 21 konkrét szavazást igényelt. Valójában tehát ez a két párt csak 1-1 ügy mentén élt a politikai-taktikai „nem-szavazás” eszközével.

A Fidesz esetében viszont egész más a helyzet: a magyar kormánypárt képviselői 13 különböző határozati javaslat esetében nem kívántak véleményt nyilvánítani. Világosan látszik tehát, hogy a teljes EP-ben a Fidesz él a leggyakrabban a politikai-taktikai „nem-szavazás” eszközével.

Jellemzően olyan ügyekben volt beszédes a Fidesz-képviselők hallgatása, amelyek emberi jogokat védtek volna valamely autoriter nagyhatalom érdekeivel szemben. Íme a teljes lista:

1. José Daniel Ferrer García ügye Kubában
2. Az afganisztáni nők egyre romló helyzete az erény előmozdításáról és a bűn megelőzéséről szóló törvény közelmúltbeli elfogadásának következtében
3. A politikai foglyok súlyos helyzete Belaruszban
4. Az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus létrehozása és az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás
5. A 2758. sz. ENSZ-határozat Kínai Népköztársaság általi téves értelmezése és Tajvan körüli folyamatos katonai provokációi
6. A nők fokozódó és szisztematikus elnyomása Iránban
7. A kambodzsai civil társadalom mozgásterének szűkülése, különösen a CENTRAL munkajogi szervezet esetében
8. Az emberi jogok helyzete Kirgizisztánban, különösen Temirlan Szultanbekov ügye
9. Hongkong, különösen Jimmy Lai és a nemzetbiztonsági törvény alapján a közelmúltban elítélt 45 aktivista ügye
10. A civil társadalom és a független média folyamatos elnyomása Azerbajdzsánban, valamint Dr Qubad İbadoğlu, Anar Məmmədli, Kamran Məmmədli, Rüfət Safarov és a Meydan TV ügye
11. A Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város Oroszországi Föderáció általi megszállásának 11. éve, valamint a romló emberi jogi helyzet a megszállt Krím félszigeten, különösen Irina Danilovics, Tofik Abdulhazijev és Amet Szulejmanov ügye
12. A törökországi Bülent Mumay ügye (Október 10-én összesen két határozat kapcsán tartottak 4 név szerinti szavazást. Ezek egyikén sem vett részt a Fidesz egyetlen képviselője sem. Alapesetben tehát ezek távolléti nem-szavazásnak számítanának, az egyik határozat ugyanakkor a törökországi Bülent Mumay, a másik pedig a Kínában igazságtalanul bebörtönzött ujgurok, nevezetesen Ilham Tohti és Gulshan Abbas ügyéről szólt. A fentiek és a Fidesz előző ciklusban tapasztalt szavazási viselkedése alapján ez nagy valószínűséggel tudatos, politikai-taktikai nem-szavazás volt.)
13. A Kínában igazságtalanul bebörtönzött ujgurok, nevezetesen Ilham Tohti és Gulshan Abbas

Kapcsolódó:

Egységesnek láttatja a magyar kormány a Patrióták pártszövetségét, valójában nemcsak a frakció fegyelmezetlen, de a Fidesz még a tagpártok között is a leginkább különutas. Az erről szóló elemzésünk itt elérhető.