A Sziget fesztivál ügye állatorvosi lova annak a fővárosi közgyűlési káosznak, amelyet a Fidesz elő akart állítani azzal, ahogy átírta a választási rendszert a 2024-es önkormányzati választás előtt hat hónappal. Bár az országos politikai céljai felől közelítve érthető, hogy a TISZA a fővárosi vezetéssel is folyamatosan konfrontálódik, olyan konkrét ügyekben, mint a Sziget, nem biztos, hogy célravezető taktikát választott. Ez azzal együtt is igaz, hogy a friss fejlemények sikeres kármentésre utalnak.

A Fidesz előidézte a káoszt

„A Fidesz vélhetően most azt méri, hogy képtelen Budapestet visszaszerezni, Karácsony Gergelyt jó eséllyel újraválasztják, és azon gondolkodik, hogyan lehetne megbontani mögötte a többséget” – írtuk 2023 novemberében, amikor felbukkant a parlament honlapján a fővárosi választási rendszer teljes átalakításénak terve. A néhány héttel később meg is szavazott módosító mögött húzódó mesterterv a vártnál is jobban bevált: a TISZA hónapokkal a listás rendszer visszaállítása után tűnt csak fel, és szerepelt minden várakozáson felül, a 33-ból 10 mandátumot megszerezve, ugyanannyit, mint a Fidesz. Hamar világossá vált, hogy az a Fővárosi Közgyűlés, amely 34 éven át kiszolgálta az épp hivatalban lévő főpolgármester akaratát, 2024-től komoly konfliktusok terepe lesz, sőt, káoszba, esetleg működésképtelenségbe fulladhat. A káoszban már vastagon benne vagyunk.

Ha racionalitást keresünk a szereplők működésében, nagyjából a következő alapstratégiákat különböztethetjük meg:

• A kisebbségben lévő főpolgármester alapvető politikai érdeke, hogy ne engedjen a többségi frakcióknak, mert fél, hogy onnantól kezdve a bábjukká válik.
• A TISZA – félve attól, hogy másokkal összemoshatóvá válik – minden ügyben igyekszik elhatárolódni az „óellenzéki” városvezetéstől és a Fidesztől is. A pártvezetés országos politikai stratégiájának ez felel meg, és fő célja jelenleg a 2026-os választási győzelem, aminek láthatóan alárendeli a fővárosi frakció politizálását is.
• A Vitézy Dávid vezette Podmaniczky-frakció igyekszik a leginkább konstruktív ellenzékként működni, patikamérlegen kiszámított dózisokban támadva a kormányt és a fővárosi városvezetést.
• A MKKP-frakció – benne az önjáró Baranyi Krisztinával – pedig szintén a másoktól való különbözőséget próbálja felmutatni, mert ez az alapvető politikai identitása.

• A Fidesznek ebben a helyzetben csak hátra kell dőlni, és azt mondani, hogy a többségben lévő ellenzéki erők képtelenek a főváros irányítására. Ráadásul a káoszt a kormánypárt számos más eszközzel is fokozza. Ezt szolgálja a Fővárost csőd szélére taszító kormányzati pénzelvonás, az önkormányzati kontroll alól kivett állami beruházások, a kerületek és a Fővárosi Önkormányzat amúgy meglévő ellentéteinek elmélyítése a Böröcz László I. kerületi fideszes polgármester által benyújtott hatásköri javaslattal.

A TISZA csúcsra járatta a konfrontációt

A legtöbb szereplő mozgása többé-kevésbé levezethető mindebből, a TISZA kiszámíthatatlansága viszont nagyrészt abból fakad, hogy a fővárosi választói egész mást várnak tőle, mint a Budapesten kívüliek. Magyar Péter politikai karakteréből, az országos politikai céljaiból és a vidéki bázis elvárásaiból is az következik, hogy folyamatosan konfrontálódnia kell a főpolgármesterrel, de ennek a taktikának is megvannak a határai.

A tegnapi szavazás miatt a pártelnök intenzíven magyarázkodni kényszerült, nem véletlenül: a szavazóbázisának fontos pillérét alkotó kisvállalkozók, vendéglátósok, szállásadók, a Sziget számtalan beszállítója, mind azt várták volna a TISZA fővárosi frakciójától, hogy így vagy úgy, de teremtsék meg a Sziget túlélésének feltételeit. Érzékelhető volt a TISZÁ-s mag felháborodása, olyannyira, hogy Magyar Péter ma már személyesen lépett, és néhány perce épp azt jelentette be, hogy Gerendai Károllyal megtalálták a megoldást a Sziget megmentésére.

Az még nem világos, mindez hogyan fog átmenni a Fővárosi Közgyűlésen, de az eseménysor arra utal, hogy a TISZÁ-nál érzékelték, hogy válsághelyzet keletkezett, és ezt igyekeznek most kezelni. Ha sikerül a kármentés, a Sziget ügye egy hamar feledésbe merülő epizód lesz csak, de arra mindenképp rámutatott, hogy nem mindig a konfrontáció végletekig fokozása a kifizetődő politikai stratégia.

Kiemelt kép: Telex)