Orbán két eredményt könyvelhetett el washingtoni útján, amelyek közül főleg az orosz olajra és gázra vonatkozó szankciók alóli mentesség híre tudja kárpótolni a többi, korábban beharangozott eredmény elmaradását. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy ez csak egy évre szól, és legalább 466 milliárd forintjába kerülhet Magyarországnak. A másik eredmény (ha tényleg az ún. swap line létrehozását jelenti) pedig burkolt beismerése az ország rossz gazdasági helyzetének és sérülékenységének. Mindkét ügy jelzi tehát az Orbán-Trump viszony korlátait, de azt is, hogy Trump akar segíteni Orbánnak – tekintettel a magyar választásra is.

Az amerikai-magyar viszony kapcsán nemrég még óriási kétoldalú gazdasági megállapodásról, magyarországi amerikai beruházásokról és budapesti békecsúcsról beszélt a miniszterelnök. Mire azonban eljött a washingtoni látogatás ideje már csak az volt a fő célja, hogy a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalás során elérje az orosz olajra és gázra kivetett amerikai szankciók alóli mentességet. Ez sikerült is, de a friss hírek alapján úgy tűnik, csak egy évre szól, míg tegnap még „időkorlát-nélküliség”-ről hallhattunk. Ahogy a találkozó előtti elemzésünkben írtuk, az üzletember gondolkodású Trump igyekszik segíteni Orbánt, de gyakran változó álláspontja miatt kérdés, hogy a döntéséhez meddig tartja magát, és az is, hogy Magyarország milyen árat fizet a mentességért cserébe.

Ami erről kiderült, hogy Magyarország 466 milliárd forint értékben vesz amerikai fegyvereket, fűtőelemeket, azok hatástalanítását lehetővé technológiát és amerikai LNG gázt, illetve távlatilag elköteleződött kis moduláris reaktorok vásárlása iránt is. A megállapodás rávilágít arra, hogy az Orbán-kormány által korábban hangoztatott álláspontok közül nem volt igaz, hogy Paks2 csak orosz fűtőelemmel volna működőképes, amivel azt indokolták, hogy csak a Roszatom építheti az erőművet, illetve, hogy az orosz gáznak ne volna alternatívája. Ezek szerint most már megvásárolható az amerikai LNG, amely a Biden-adminisztráció idején ördögtől valónak számított a kormány számára. A Mol pedig tegnap beismerte, hogy az orosz olaj nagy részének kiváltása is megoldható lenne.

A homályos bejelentés, miszerint „a magyar pénzügyi stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében (…) kialakítjuk az amerikai-magyar pénzügyi együttműködés új formáit is”, feltehetően az Argentínának nemrég, az ottani választások előtt nyújtott pénzügyi segítséghez hasonló, ún. swap line konstrukciót jelez, amely a forintnak jelentene biztonságot és védelmet az infláció ellen, de hitelként is használható. A kormány ezzel reményt kaphat, hogy enyhítse az infláció hatását a választás előtt, illetve gazdasági, akár további költekezési mozgásteret is nyerhet. A swap line szükségessége burkolt beismerése ugyanakkor az ország rossz gazdasági helyzetének és sérülékenységének.

A korábban többször emlegetett hatalmas amerikai beruházásokból csak egy konkretizálódott (a Voyager Technologies magyarországi befektetése), és nem született megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállításáról, holott azt amerikai részről már megígérték. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy eljárási szempontból nem egyszerű visszaállítani egy ilyen egyezményt.

Orbán és Trump közös, tárgyalás előtti sajtótájékoztatóján feltűnő volt, hogy a háború kérdésében nincs teljes egyetértés a két fél között. A nyilvánosság előtt Orbán csak azt a Kreml-párti narratívát ismertette, miszerint Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, az érem másik oldaláról, hogy Putyin hogyan kényszeríthető tárgyalóasztalhoz, állítólag csak zárt ajtók mögött beszélt. Ehhez képest Trump rácsodálkozott az Ukrajnával kapcsolatos kijelentésére, mire a magyar miniszterelnök némileg visszakozva azt válaszolta: „Csodák történhetnek”. A béke kikényszeríthetőségében egyetértettek, de az elmaradt budapesti békecsúcs pótlásáról nem hangzott el konkrétum.

Összességében a találkozó egyértelműen előnyös volt Orbánnak diplomáciai és belpolitikai szempontból is. Diplomáciailag ugyanakkor az eredmény jól jelzi az Orbán-Trump viszony korlátait: Trump kedveli és tiszteli Orbánt, közvetetten segít neki a választás előtt, de a tágabb amerikai diplomáciai és gazdasági érdekek kijelölik ennek a határait.

Belpolitikai szempontból Orbánék semmit nem bíztak a véletlenre: mióta hirdetésekkel nem tudják biztosítani a fölényüket a közösségi médiában, mennyiségben utaznak, ezért kellett egy repülőnyi propagandista és a rezsicsökkentés megvédésének felmelegített üzenete, hogy nagy sikernek tudják feltüntetni az utat.

Magyar Péter jól láthatóan nem tud versenyezni ebben a témában Orbánnal, ezért inkább belpolitikai témákkal foglalkozott a találkozó napján, és egy posztjában az amerikai elnököt dicsérte a magyar miniszterelnökkel való összevetésben. Erre sokan rácsodálkoztak, pedig nem újdonság: Magyar eddig is pozitívan viszonyult Trumphoz, ha a választáson esélyesnek tartja magát nem is nagyon tehet mást.