89 nap a dupla választásig
Az önkormányzati és az európai parlamenti választáshoz közeledve sem a kormány-, sem az ellenzéki oldal nincs túl jó állapotban. Ha...
A Political Capital és a Transparency International Magyarország kiszámolta a 2014-es parlamenti választási kampány során a kormány és pártjai, valamint az ellenzéki erők sokmilliárdos plakátköltéseit. Megállapításaink szerint, listaárakon számolva, a Fidesz-KDNP több mint 2 milliárd forint értékű óriásplakát-hirdetést vett igénybe, amiből 430 millió forintot a kormány hirdetései tettek ki, közel 500 milliót pedig a CÖF-reklámok. Ugyanezen árazással kalkulálva a Jobbik 664 millió forint, a baloldali „kormányváltók” szövetsége 519 millió forint, az LMP pedig 317 millió forint erejéig részesedett az óriásplakát-hirdetésekből. A kormánypártok törvényben teszik kötelezővé a plakátpiacon a listaárakat, holott az elmúlt években a legtöbb párt épp azzal igyekezett a túlköltések vádja ellen védekezni, hogy a valóságban a listaáraknál sokkal olcsóbban vásároltak hirdetéseket.
A parlament kormánypárti többsége június 23-án szavazta meg a közterületi plakátolást korlátok közé szorító törvényt. A közterületi hirdetési piac több meghatározó szereplőjének, például a parlamenti pártoknak és a kormánynak a jövőben lényegesen drágább lesz az óriásplakátokon történő reklámozás. A törvény értelmében ugyanis a „központi költségvetésről szóló törvényben nevesített és támogatásban részesített költségvetési szerv és jogi személy” hamarosan csak listaáron vásárolhat majd óriásplakátot. Márpedig az Országgyűlés pártjai, valamint a minisztériumok olyan közpénzhasználó szervezetek, amelyek közvetlenül a költségvetési törvény alapján jogosultak a nekik járó adófizetői támogatásra.
Bár a listaáron történő beszerzés előírása elviekben átláthatóbbá tenné a közterületi politikai hirdetések világát, az új törvény rendelkezései valójában többet ártanak, mint amennyit használnak.
Ez a törvény tehát sem az alkotmányosság, sem az ésszerűség próbáját nem állja ki, a választásig hátralévő 9-10 hónapban mégis hatályban lehet, ha a köztársasági elnök nem fordul haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz. Államfői kezdeményezés hiányában ugyanis akár évekig is eltarthat az új szabályok Alaptörvénnyel fennálló összhangjának a vizsgálata, már ha sor kerül rá egyáltalán.
Az önkormányzati és az európai parlamenti választáshoz közeledve sem a kormány-, sem az ellenzéki oldal nincs túl jó állapotban. Ha...
A Fodor Gábor által felvetett ötletet öntötte módosító javaslatba a Mi Hazánk, amely szerint újra listán választhatnánk a Fővárosi Közgyűlés...
Bár látszólag csak kissúlyú módosításokat eszközölt, a Fidesz arra játszhat, hogy azokban a városokban, ahol lesz közös, győzelemre esélyes ellenzéki...
Még a Kádár-rendszerben is odafigyeltek arra, hogy amikor „választásokat” tartottak, legalább két név szerepeljen a szavazólapon. A mai Magyarországon, ha...