A 2008-as orosz-grúz háború óta Tbiliszi határozott EU- és NATO-párti integrációs politikát folytat, amit a lakosság is támogat: a grúzok 72 százaléka az uniós tagságot favorizálja, míg 64 százaléka csatlakozna a NATO-hoz. Ennek fényében nem meglepő, hogy Oroszország a mai napig befolyásolni kívánja Grúzia geopolitikai orientációját elsősorban belföldi dezinformációs aktorok révén. A Media Development Foundation 2018-as jelentése szerint a Kreml dezinformációs gépezete más országokhoz hasonlóan Grúziában is támadja a nyugati intézményeket, miközben Oroszországot a grúz identitást, kereszténységet védő szereplőként igyekszik feltüntetni.

2017-ben a Media Development Foundation által vizsgált 17 grúz orgánumon 1967 Nyugat-ellenes üzenetet jelent meg. A legfontosabb dezinformációs hírforrások közé egyes hírmédiumok (827 üzenet), politikusok (463 üzenet), civil szervezetek (320 üzenet), egyéb társadalmi aktorok (411 üzenet) és egyházi tisztségviselők (37 üzenet) megnyilvánulásai tartoztak.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A dezinformáció legfontosabb célpontja az Egyesült Államok (25.9%), a NATO (18,4%) és általában a Nyugat (14,1%) volt.

A nyugati értékeket képviselő civil szervezetek és Soros György elleni kampány a kaukázusi országban is fontos elemévé vált az orosz hibrid hadviselésnek. A grúziai dezinformáció szerint a Soros György alapítványai által támogatott civil szervezetek az ortodox kereszténység és a nemzeti identitás ellen keltenek hangulatot külföldi (nyugati) országok megbízásából. A grúz szélsőjobboldali szervezetek aktivitásának következtében háromszor annyi (7.2%) dezinformáció, összeesküvés-elmélet jelent meg 2017-ben a civil szervezetek ellen, mint 2016-ban.

Az oroszbarát kommunikációs befolyásolási kísérlet három szakaszban valósult meg:

• Első lépésként a Grúziára fenyegetést jelentő geopolitikai veszélyeket vetnek fel az oroszbarát oldalak. Így például, a NATO-hoz való közeledés egy új háború kitörésével fenyegeti Grúziát a geopolitikai feszültségek növekedése következtében, vagy az Európai Unió liberalizmusa migránsokat szabadíthat Grúziára, végső soron veszélyeztetve a grúz keresztény, kulturális identitást.
• A nyugati intézményeknek az előbb felsorolt veszélyek előidézésében játszott állítólagos proaktív és negatív szerepének hangsúlyozása.
• Az oroszbarát narratívákban Oroszország és a grúz politikai berendezkedés autokrata/szovjet stílusú átalakítása jelenti az egyedüli védelmet a geopolitikai fenyegetésekkel szemben.

„Európa darabokra hullik”

A Nyugat-ellenes kommunikáció egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetetlenségét, másrészt a Brexit-krízist és az EU ebből „logikusan következő” darabokra hullását hangsúlyozta. Az Európai Unió elleni narratíva Grúziában is a migrációval riogatott, nevezetesen, hogy Brüsszel Tbiliszit migránsok befogadására kényszerítené. Ezáltal a propaganda szerint nem csak a terrorcselekmények esélye nőne meg, hanem veszélybe kerülni Grúzia etnikai összetétele is.

Szovjet nosztalgia

Az orosz dezinformáció nem meglepő módon a szovjet korszak iránti nosztalgiára építve is próbálja a grúz-orosz kapcsolatokat javítani. Ennek keretében (a grúz származású) Sztálin történelmi szerepét az oroszbarát portálok megszépítették és idealizálták, Oroszországot pedig a térségbeli béke egyedüli biztosítékaként tüntették fel. Az érvelés szerint például a 2021-ben „lejáró” 1921-es karsi szerződés, amely területi követeléseket rendezett az akkori szovjet tagköztársaság és Törökország között, megnyitja Ankara számára az utat grúz területek visszacsatolása előtt – kivéve, ha Moszkva nem garantálja a szerződés jövőbeni betartását.

A bejegyzés alapjául szolgáló médiajelentés teljes egészében letölthető angol nyelven az Media Development Foundation honlapjáról.