A PC és a TASZ által kezdeményezett adatigénylés hozhat fordulatot.

A héten végigfutott a nyilvánosságon Polt Péter Vadai Ágnes kérdésére írt válaszlevele, amelyben többek között az szerepel, hogy több száz ügyben indított eljárást az ügyészség az egyszerűsített állampolgársági eljárás és fiktív lakcímbejelentések miatt, sok esetben már ítélet is született. A hír fontos, bár sok újdonságot nem tartalmaz, főleg nem az esetleges választási visszaélések vonatkozásában. Először is összecsúszik benne két különböző probléma.

Egyrészt szó van jogosulatlan állampolgárság szerzéséről – ezt aligha a választáson való részvétel motiválja, életszerűbb, hogy az EU-s állampolgárság előnyei motiválják a visszaélőket, a szabad mozgástól a munkavállalásig bezárólag.

Egy másik jelenség a fiktív lakcímek ügye, vélhetően olyan külhonban élő magyarok számára, akik a jogszabályoknak megfelelően szereztek állampolgárságot. Esetükben kézenfekvőnek tűnik a motiváció: a parlamenti választások során így nem csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhatnak.

A 2018-as választás során több ilyen esetet is feltárt a független média (nemcsak a határmenti településeken, hanem például Csepelen is), a Kúria pedig kimondta, hogy a szavazásra történő szervezett szállítás, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme is megvalósult – csak az elkövetőt nem sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani.

A kérdés az, hogy az elszigetelt esetek rendszerszerű csalássá állnak-e össze. Bár egy romos házba bejelentett pár száz ember mindenképp megalapozza a szervezettség gyanúját, egy országgyűlési választás manipulációjához ehhez nagyságrendekkel több ember bejelentése, szállítása, szavaztatása szükséges. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján sejteni lehet, hogy a jéghegy csúcsát látjuk csupán. Annak érdekében, hogy tisztuljon a kép, először is a települések lélekszámának változásáról volna szükség több adatra.

Ezért a TASZ-szal együttműködésben már a választás előtt, tavaly április 5-én adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához: két évre visszamenőleg kértük ki a névjegyzéki adatokat, havi időállapotok szerinti bontásban, annak érdekében, hogy láthassuk, történt-e jelentős kiugrás a választópolgárok számát illetően, és ha igen, mikor.

Mint válaszából kiderült, a visszamenőleges névjegyzéki adatok nem állnak az NVI rendelkezésére, a Belügyminisztérium viszont megtagadta az érdemi válaszadást. A TASZ ezért peres úton kívánja elérni a közérdekű adatok kiadását, a tárgyalást egyelőre nem tűzték ki.

László Róbert

Fotó forrása: HVG.hu