Csökkent a népesség Csepelen, ahogy az egész országban. Ebből aligha következik bármiféle választási manipuláció. A tavaly felmerült visszaélésgyanú igazolása vagy cáfolata viszont továbbra is várat magára.

Egy év alatt eltűnt 3423 lakos Csepelről – jelentette be Bangóné Borbély Ildikó március 18-án. A szocialista politikus két adat közötti különbséggel támasztotta alá állítását: míg 2018. januárban a KSH adatai szerint 76182 fő lakott a kerületben, addig 2019. januárban a csepeli helyi választási iroda 72759 fő alapján állapította meg, hogy 2019-ben már csak 12 egyéni kerületi és 5 kompenzációs listás mandátumért zajlik majd a küzdelem a kerületben.

Bár kétségkívül csökkent a választásra jogosultak száma, Bangóné almát hasonlított össze körtével.

A helyi választási irodák ugyanis nem a KSH-tól, hanem a Nemzeti Választási Irodától (NVI) kapják a névjegyzéki adatokat, az NVI pedig a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságának adataiból dolgozik. A különbség lényege: ha valakinek van lakóhelye és tartózkodási helye is, a KSH a tartózkodási helyén számítja be, míg az NVI a lakóhelyén.

A Csepelre vonatkozó idősoros adatok így festenek a KSH-nál:

Forrás: KSH helynévkönyvek

Látható, hogy öt év alatt alig történt változás, a 2019-es adatot pedig még nem ismerjük, a KSH várhatóan ősszel közli majd. Ettől némileg eltérnek a csepeli választási iroda által közzétett értékek; a 2014-es önkormányzati választást megelőző adattal érdemes összehasonlítani az ideit:

Forrás: Budapest XXI. kerületi Helyi Választási Iroda vezetőjének 1/2019. (II. 11.) határozata, Budapest XXI. kerületi Helyi Választási Iroda vezetőjének 3/2014. (II. 10.) határozata

Ezekből az adatokból a következők látszanak:

• 2014-ben mintegy 1500 fős különbséget mutatott a két nyilvántartás; életszerű, hogy ez a tartózkodási hellyel rendelkezők eltérő besorolásából adódik.
• Bár Bangóné furcsállja, mivel 2014-ben mindössze 53 fővel haladta meg a BM-NVI-nyilvántartás a 75 ezret, egyáltalán nem meglepő, hogy 5 évvel később 75 ezernél kevesebben lakják ugyanazt a kerületet. (75 ezer fő fölött 14 egyéni kerületet kell kialakítani, amit 6 kompenzációs mandátum egészít ki, míg 75 ezer fő alatt ugyanezek az értékek 12, illetve 5.)
• 2014 óta a KSH szerint stagnált Csepel lakosságszáma, a BM-NVI nyilvántartása szerint viszont mintegy 2500 fővel csökkent. Ez már elgondolkodtatóbb fejlemény, de vélhetően annyi rá a magyarázat, hogy ténylegesen az utolsó egy évben történt szignifikánsabb visszaesés, és ez már látszani fog a KSH-adatokon is, ha majd publikálják őket.

Érdemes mindezzel összevetni, hogy az elmúlt öt év országos választásai és népszavazásai során hányan szerepeltek Csepel választói névjegyzékében. Az NVI-től kikért adatbázisok alapján ennyien:

Forrás: Nemzeti Választási Iroda

Értelemszerűen ez utóbbi adatbázisban nem az összlakosságszám, hanem a választásra jogosultak száma szerepel. Bár a különböző választástípusok során nem is teljesen azonos ez a kör, a 2014-2018 közötti adatok – a KSH-éihoz hasonlóan – inkább stagnálást, kis mértékű csökkenést mutatnak. Ha viszont hozzátesszük azt is, hogy az NVI honlapján naponta frissülő adatok szerint 2019. március 21-én már csak 59786-an szerepelnek a névjegyzékben, kontúrosabban kirajzolódik a csökkenő tendencia.

A rendelkezésre álló adatsorokból tehát árnyékra vetődésnek tűnik a szocialisták önkormányzativálasztás-manipulációs bejelentése, ugyanakkor nem jutottunk közelebb annak a tavaly felmerült – többek között a csepeli esetre is alapozott – visszaélési gyanúnak az igazolásához, amely szerint külhoni magyaroknak keletkeztetett fiktív lakcímekkel próbálták befolyásolni bizonyos egyéni választókerületek eredményét. Ez utóbbi ügyben a tisztánlátást csak az fogja segíteni, ha sikerül megszerezni azokat az idősoros névjegyzéki adatokat, amelyeket a TASZ-szal együtt a tavalyi országgyűlési választás előtt igényeltünk, és a mai napig nem kaptunk meg. Az első tárgyalást március 27-ére tűzték ki.

Az ügyről részletesebben itt és itt olvashat.