Bezárás
választások

Ha az ellenzéket segíti, ejtik a győztest túlerősítő hungarikumot

A kormány a Blikknek szivárogtatta ki, hogy gondolkoznak a választási rendszer újabb átalakításán. Ami az országgyűlési választást illeti, a „győzteskompenzáció” néven elhíresült hungarikum eltörlése és a választási regisztráció bevezetése merült fel. Az ellenzék erősödő együttműködési potenciáljától való félelem állhat a háttérben.

Először is, egyáltalán nem érdemes készpénznek venni, hogy épp ezeken a pontokon fognak változtatni a választási jogszabályokon, vélhetően inkább csak tesztelik a közvéleményt. Az pedig a hír nélkül is világos volt, hogy ha a Fidesz kicsit is szükségét érzi, hozzá fog nyúlni a választási rendszerhez, még ebben a ciklusban. (Ehhez kiváló hivatkozási alapot szolgáltat a tény, hogy legkésőbb jövőre ki kell igazítani Pest megye választókerületi térképét, mert néhány ottani egyéni választókerület lélekszáma már több mint 20 százalékkal meghaladja az országos átlagot.)

A Fidesz 2011-2013 során alkotta meg a hatályos választási rendszert (ebbe a választójogi törvénytől  a választási eljárási törvényen át a kampányfinanszírozásiig mind beleértendő), utána még jó párszor finomhangolta, utoljára tavaly nyáron. A múltbéli módosítások és a mostani lebegtetés is igazolja azt a két tételt, amit ennek kapcsán nem lehet elégszer elmondani:

  1. A választási rendszerhez elsősorban mindig politikai érdekektől vezérelve nyúlnak hozzá.
  2. A választási rendszer sosem életbiztosítás, tehát rengeteg olyan eleme van, ami a megalkotásakor egyértelműen az egyik politikai erőnek kedvez, de később ez akár vissza is üthet.

Erre példa a győzteskompenzáció néven elhíresült nyelvi oximoron, nevezzük inkább a győztes jelölt felülpremizálásának. Ez az a győztes pártot indokolatlanul nagy mértékben jutalmazó intézmény, amelynek 2018-ban pontosan 5, 2014-ben pontosan 6 mandátumot köszönhetett a Fidesz. (Erről például itt írtunk részletesebben.)

Mindeddig tehát ez egyértelműen a Fidesznek kedvezett, az önkormányzati választás tapasztalata alapján viszont vélhetően beindultak házon belül a modellszámítások: a kérdés az, hogy ha 2022-ben képes az ellenzék mind a 106 egyéni kerületben egyetlen jelöltet állítani, és ennek eredményeképp lényegesen több egyéni győzelmet aratni, mint 2014-ben vagy 2018-ban, akkor az ő várható győzelmeik lesznek-e nagyobb arányúak, vagy a Fidesz-győzelmek? Ha a Fidesz matekosai arra jutnak, hogy az ellenzéki győzelmek lehetnek magabiztosabbak, meg fogják szüntetni a győztest túlerősítő hatást. Ha nem, nem.

A választókerületi térkép – várhatóan nem csak Pest megyét érintő – átrajzolása és a győztes felülpremizálásának esetleges eltörlése egyébként nem független egymástól. Ahogy Tóka Gábor felhívta rá a figyelmet, „ha a pártos térképrajzolás a szavazatok kisebbségét szerző Fideszt ajándékozza meg a legtöbb egyéni kerületi győzelemmel, akkor annak pont az az eszköze, hogy az ellenzékiek sokkal nagyobb többséggel győznek egy-egy általuk nyert választókerületben, mint a Fidesz azokban, amelyekhez a térképrajzolás hozzásegítette”.

A két tétel mindenesetre most is igazolást nyer: saját maguknak igyekeznek kedvezni a választási rendszerbe nyúlással, de ezzel újabb kockázatot vállalnak, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy sikerül jól modellezni 2022-t, hát még a későbbi választásokat.

Ami az előzetes regisztrációt illeti, itt mindent leírtunk róla, a lényeg: nincs semmiféle szakmailag komolyan vehető indok, ami alátámasztaná a regisztráció szükségességét. Ha például rosszul működne a népességnyilvántartás, ezért tömegek nem tudnának a választás napján szavazni, az más helyzet lenne, de nincs ilyen tapasztalatunk.

Az pedig egy elterjedt tévhit, hogy a Fidesz azért mondott le az előzetes regisztrációról 2013-ban, mert az AB elkaszálta. Pontosan ugyanakkor kaszálta el a (televíziós és rádiós) politikai reklámok tiltását is, a Fidesz mégis megtalálta a módját, hogy alig jelenhessenek meg az ellenzéki pártok reklámjai kampányidőszakban: egyszerűen ellenérdekeltté tette a kereskedelmi csatornákat, mégpedig oly módon, hogy az Alaptörvénybe foglalta, hogy „A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.”

Ha az előzetes regisztrációt is mindenáron meg akarta volna valósítani, megtehette volna, hogy szintén az Alaptörvénybe foglalja, és akkor az AB nem tudott volna vele mit kezdeni. Vélhetően tehát azért mondtak le róla, mert azt mérték, hogy a saját táborban is rendkívül népszerűtlen ötletről van szó, és abban sem lehetnek biztosak, hogy nem az ellenzéki szavazókra hatna mobilizálóan a választójog hozzáférését szűkítő intézmény. Éppen ezért váratlan most a felmelegítéséről szóló hír, de egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen komolyan fontolgatják.

A hírek mindenesetre jelzik, hogy a tegnap még stabilnak, igazságosnak, tökéletesnek mondott választási rendszer ma-holnap már azonnali korrekciót igényelhet. Sőt, ennél drasztikusabb lépések is elképzelhetők. Abban az elméleti esetben, ha az ellenzék a következő hónapokban tovább tudna erősödni, és a Fideszben már a választási vereségtől tartanának, minden további nélkül megszüntetnék az egyéni választókerületeket, és tisztán listás rendszert vezetnének be, ezzel megelőzve, hogy a jelenlegi rendszer győztest erősítő hatásait az ellenzék élvezze. Ahogy korábban írtuk, közben „ártatlan szemekkel kérdeznék [az ellenzéktől]: de hát nem ezt akartátok?”

Foró forrása: One Bearded Golfer

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom