Bezárás
Geopolitika

Hogyan jön be Kína a nyitott kapun?

Kína, a korábbi befelé fordulás után, az elmúlt évtizedben kilépett a nemzetközi porondra. Ennek kapcsán felmerül a kérdés: hogyan próbálja Peking érvényesíteni az érdekeit a külpolitikában? A Political Capital (PC) korábbi tanulmányából és friss podcastjából kiderül, hogy Kelet-Európában Kína befolyásolási eszköztára korlátozott, helyi politikai szereplők viszont gyakran önként nyitnak utat Pekingnek.

Podcastunkban Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Kína-kutatója rávilágított, miért válhat egyre fontosabb közéleti témává Kelet-Európában is a kínai befolyás térnyerésének kérdése. A szakértő szerint Kína a 2010-es évek elejéig a Teng Hsziao-ping által meghatározott bel- és külpolitikai elveket követte, melyek szerint az ország a belső, csöndes gazdasági fejlődésre koncentrált, külpolitikai téren pedig nem mutatta meg erejét. Ezt az irányvonalat Hszi Csin-ping érkezése írta felül. A Kínai Népköztársaság hivatalban levő feje nemcsak megállította, de vissza is fordította az évtizedek óta zajló belső politikai liberalizációs folyamatokat, nemzetközi szinten pedig az ország mára sokkal erősebben lép fel érdekei védelme érdekében. Ez utóbbi döntést többek között a kínai üzleti elit táplálja, amely elvárja, hogy Peking egy a kifektetéseik védelmére alkalmas eszközrendszert építsen ki.

Sükösd Miklós, a Koppenhágai Egyetem médiakutatója is arra a következtetésre jut, hogy Peking puha és kemény hatalmi eszközöket is bevet saját érdekeinek védelmében. A legfőbb kínai törekvés a nemzetközi színtéren, hogy a helyi politikai szereplők ne fogalmazzanak meg az ország hivatalos álláspontjával szemben álló állításokat Tajvan, Hongkong, a Huawei vagy éppen az ujgurok tekintetében. Mikor Zdenek Hrib prágai polgármester kijelentette, hogy a városa és Peking közötti megállapodásból törölné az Egy Kína-elvről szóló passzust, a kínai hatóságok azonnal felfüggesztettek több, a cseh fővárossal közös kulturális projektet.

Cégek ellen Kína még határozottabban lép fel: Matura elmondása szerint Peking a piacmegvonás ígéretével vett rá több nagy céget is arra, hogy Tajvant Kína részének ismerjék el. Sükösd pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a Pekinggel kritikus cégektől, személyektől a kínai vezetés egyszerűen meg tudja tagadni a világ legnagyobb piacához való hozzáférést, de többször indított már kampányt Kínával kritikus véleményformálók ellen is.

Matura mindennek ellenére kiemelte, hogy politikai síkon a Kínai Népköztársaság befolyásolási eszköztára korlátozott, inkább az a jellemző, például Közép-Európában is, hogy egyes politikusok, kormányzatok aktívan egyengetik az utat a kínai térnyerés előtt. Kína-párti politikai szereplők gyakran saját személyes érdekeik miatt fordulnak Kína felé, Közép-Európában ugyanis nem áll széleskörű társadalmi támogatás Peking mögött.

A PC tanulmánya is rámutat, hogy Peking a Kína-párti nézőpontok megjelenését akár ösztönözni is tudja a jövedelmező befektetések ígéretével, illetve azt a látszatot is ügyesen adja el, hogy szívesebben fektet olyan államokba, amelyek nem foglalnak állást Peking érdekeivel szemben.

Vélemények Kínáról három visegrádi országban

Forrás: Pew Research Center, 2019. tavasz

Bár bizonyos helyzetekben a kínai üzletemberek extra védelemként tekintenek arra, ha olyan országba fektetik pénzüket, amelyik nem kritizálja Kínát, a döntő tényező mégiscsak a profit; a célország és Peking kapcsolata legfeljebb másodlagos szempont. Ezzel válik érthetővé, miként fordulhat elő, hogy már beharangozott kínai befektetések egyszerűen nem érkeznek meg Kelet-Európába, ami újabban az erősen Peking-párti cseh elnök, Milos Zeman rosszallását is kiváltotta.

Kormányzati szinten épp Magyarország igyekszik a leginkább a kínai érdekekhez simulni. Budapest megvétózott több Pekinggel szemben kritikus uniós vagy nemzetközi dokumentumot is – mindezt azzal a hivatalosan deklarált céllal, hogy így sikerülhet majd fejleszteni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Ezzel két fő probléma van. Egyrészt – ahogy Szunomár Ágnes Kína-kutató a tanulmányunkban elmondta, illetve amire podcastunk vendégei is utaltak – az ilyen „bizalomépítő lépések” nélkül sem gyengülnének a magyar-kínai kapcsolatok. Másrészt pedig – ahogy az alábbi ábra mutatja – a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2010 óta keveset javult. Sokkal fontosabb lehet az Orbán-kormánynak, hogy az egyébként nemzetgazdasági szinten jelentéktelen Budapest-Belgrád-vasútvonal építésébe a kínai fél bevonná Mészáros Lőrincet is – feltéve, hogy a projekt egyáltalán megvalósul. Kormányközeli üzletemberek jártak jól a főleg kínaiak által vásárolt letelepedési kötvényekkel is.

Kereskedelmi forgalom Kína és három visegrádi ország között (milliárd euró, 2010-2018)

Forrás: Eurostat

Peking befolyásolási eszközként tekinthet a Kínában tevékenykedő kelet-európai üzletemberekre is, hiszen ők egy fontos piacuk elvesztését kockáztatnák azzal, ha kritikusan beszélnének Kínáról. Ennek az egyik legfontosabb példája a cseh Petr Kellner, akinek PFF nevű cége megvásárolta a NOVA cseh tévécsatornát, ami így szinte borítékolhatóan nem fogalmaz majd meg kritikákat Pekinggel szemben. Egy másik Kellnerhez köthető cég pedig, a Home Credit, egy PR-cégnek fizetett azért, hogy Kínát pozitív fényben feltüntető cikkek megjelenését járja ki a helyi médiánál. Csehországban talán Kellner a legsérülékenyebb pont a kínai befolyással szemben.

Peking az általunk megszólaltatott Kína-szakértők szerint nem szervez a mi régiónkban az oroszokéhoz hasonló, átfogó dezinformációs kampányokat. Arra azonban volt már példa, hogy a helyi kínai nagykövetség újságírókra helyezett nyomást azok Kínával kapcsolatos cikkei miatt. Sükösd Miklós kifejtette, hogy Kína svéd nagykövetsége kampányt indított olyan svéd véleményvezérek ellen, akik kritikus álláspontot képviselnek az országgal szemben. Peking tehát úgy próbálja irányítani a külső nyilvánosságot, hogy a Kínával kritikus újságírókat, szakértőket kitiltja az országból, gyakorlatilag büntetésként. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy Kína ne próbálná saját álláspontját is becsempészni a helyi médiába: Szlovákiában a kínai nagykövet cikket írt a Hlavné Správy című szlovák Kreml-barát portálra, Csehországban Petr Kellneren keresztül juthatnak Kína-barát platformhoz, Magyarországon pedig a kormány által irányított média szinte kizárólag pozitív színben ír Kína nemzetközi szerepvállalásáról, míg a kínai belpolitikáról egyáltalán nem esik szó.

Ami a puha hatalmat illeti, Kína leginkább az oktatás és a kultúra terén aktív, például a Konfúciusz Intézeteken keresztül, amelyek terjedését a magyar és a szlovák kormány is aktívan elősegíti. Sükösd szerint Kína puha hatalmi ambíciói gátolhatják meg az országot abban, hogy a hongkongi tüntetéseket a hadsereg segítségével verje le, ezért Peking inkább a helyi kormányra bízta a megoldást. Egy a hadsereg általi fellépés tovább rombolhatná Kína egyébként sem rózsás közép-európai megítélését.

A kínai befolyás kérdése továbbra is fontos témakör marad majd az Európai Unióban, bár a Kínai Népköztársaság közel sem annyira aktív itt, mint Moszkva. A jövő fontos kérdése lesz, hogy hogyan alakul majd Brüsszel és Peking viszonya; jelenleg egyszerre partnerei és riválisai egymásnak. Egy negatív fordulat a kétoldalú viszonyban valószínűleg arra késztetné Pekinget, hogy erősebben lépjen fel az EU ellen, és megpróbálja erősíteni befolyását az uniós döntéshozatali folyamatokban. Kína ugyanakkor vélhetően igyekszik majd elkerülni, hogy Brüsszel Washington álláspontja felé sodródjon, az európai gazdasági érdekek pedig szintén a Pekinggel való viszony legalább jelenlegi szinten való fenntartását diktálják. Ennek tükrében valószínűnek tűnik, hogy a kínai-uniós viszony a jövőben legrosszabb esetben is stagnálni fog, Peking befolyásolási eszköztára pedig aligha módosul döntően.

Címlapfotó: Chinaobservers.eu

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjáraA Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom