Öt hónappal azután, hogy az orosz titkosszolgálatok egy előre eltervezett fedett művelet keretében megmérgezték Vlagyimir Putyin leghangosabb belföldi kritikusát, Alekszej Navalnij visszatért Oroszországba, ahol azonnal letartóztatták.
- Az orosz ellenzéki politikussal és korrupcióellenes aktivistával szemben 2014 óta több korrupciós vádakra alapuló eljárást indítottak az orosz hatóságok, hogy diszkreditálják a putyini hatalomról szóló oknyomozó munkáját. Az eljárások során valamennyi alkalommal felmerült a Kreml részéről történő politikai nyomásgyakorlás gyanúja, amely a jelek szerint most sem volt másképp: Röviddel a reptéri letartóztatás után egy rögtönzött, rendőrörsön megtartott “tárgyaláson” döntöttek úgy, hogy Navalnij legalább 30 napig börtönben marad.
- A putyini hatalom és az orosz állami propagandamédia az elmúlt hónapok során a leghatározottabban igyekezett távol tartani magát a Navalnij-ügytől, természetesen azzal a céllal, hogy erősítsék azt a dezinformációs narratívát, miszerint az orosz kormánynak nincs köze az ellenzéki politikus elleni merényletkísérlethez. Ez utóbbit később egy újabb dezinformációs narratíva követte, amely már arra helyezte a hangsúlyt, hogy nem az orosz, hanem a nyugati titkosszolgálatok mérgezték meg Navalnijt, ezzel hiteltelenítve a Kremlt. Moszkva dezinformációs gépezete, úgy tűnik, sikeresen végezte a dolgát: a Levada Központ decemberi felmérése szerint az oroszok közel fele szkeptikus a mérgezés hírét illetően, és mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy valóban a Kreml áll az események hátterében.
- Navalnij visszatérése kapcsán a Kremlnek „a rossz és még annál is rosszabb” opciók közül kellett választania. A putyini rezsim ugyanis azzal a dilemmával szembesült, hogy vagy akadályt görget Navalnij politikai ambíciói elé, vagy szó nélkül hagyja a Novicsok-mérgezésből felépült politikus „dicsőséges hazatérését”. Utóbbi természetesen nem volt valódi opció a Kreml számára.
- A Navalnijjal szembeni politikai nyomásgyakorlás az idei parlamenti választások közeledtével várhatóan folytatódni fog, amely jó eséllyel nemcsak az ellenzéki aktivistára, de közvetlen munkatársaira, valamint a vele szimpatizáló politikusokra és aktivistákra is kiterjedhet. Navalnij – egy őt támogató tömegmozgalom hiányában – a Kreml számára csupán korlátozott értelemben jelent veszélyt. Szintén a Levada Központ adatai szerint,2019 novembere és 2020 októbere között 9-ről 20 százalékra nőtt a Navalnijt támogatók aránya. Az elkövetkező napok legnagyobb kérdése, hogy az aktivista kérésének megfelelően hívei utcára vonulnak-e, illetve hogy olyan számban teszik-e meg ezt, ami a Kremlnek is „szemet szúr”.
- Ahogy azt a 444 is kiemelte, jelzésértékű, hogy miközben számos közép-kelet-európai ország kormánya a leghatározottabban és szinte azonnal reagált a Navalnijjal kapcsolatos történésekre, addig a magyar kormány a belorusz tüntetések esetén már megszokott visszafogottsággal szólalt meg az ügy kapcsán – csatlakozva a közös uniós nyilatkozathoz, de nem kifejezve saját álláspontját. Utóbbi a magyar kormány orosz vakcinabeszerzési szándékaival is összefüggésben állhat.
A kiemelt kép forrása: AFP (voanews.com)
További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.
A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:
