Bezárás
V4

Csehország elhanyagolta a stratégiai kommunikációt, ezért vesztésre áll az információs háborúban

A pandémia megmutatta, milyen fontos hatékonyan és gyorsan szembeszállni a dezinformációs kampányokkal. Csehországban sokáig alábecsülték ezt a problémát – ma ennek eredményét látjuk.

Szerző: Lukáš Hendrych, EURACTIV.cz

Világosabb, mint valaha: óriási hatással jár a társadalomra és a közvéleményre nézve, ha az állam nem képes megfelelő módon megbirkózni az interneten és a közösségi oldalakon terjesztett dezinformációs kampányokkal és álhírekkel.

Pontosan ez történt a Cseh Köztársaságban az utóbbi tizenkét hónap során: miközben fokozatosan romlott a koronavírus-járvány okozta helyzet, a közösségi oldalakon folytatott dezinformációs kampányok egyre markánsabbá és gyakoribbá váltak.

Ennek eredményeként rengeteg téves információ kering a koronavírus-járvánnyal, az oltással vagy a halálozásokkal kapcsolatban. Csehországban sokan hiszik azt, hogy a pandémia csupán hazugság, a vakcináció célja az emberek irányítása vagy egyenesen megölése, illetve hogy a halálozási statisztikák pusztán kitalációk, vagy legalábbis nagyrészt manipulált adatokat tükröznek.

„Nem kérdés, hogy milyen kártékony hatásai lehetnek a dezinformációnak, különösen a koronavírus-járvány idején. Rengeteg téves információ lát napvilágot a koronavírus megelőzésével kapcsolatban, illetve olyan egyéb álhírek is terjednek, amelyek gyűlöletre buzdítják az embereket másokkal szemben. Találkozunk továbbá kiberbűnözéssel és a fogyasztókat érintő csalásokkal is” – mondta a csehországi EURACTIV-nak Jan Lipavský (Cseh Kalózpárt) parlamenti képviselő, a törvényhozás hibrid fenyegetésekkel foglalkozó állandó bizottságának tagja.

„Az azonnali negatív következményeken túl mindez kihat az emberek közötti és az intézmények iránti bizalomra is. Ezt a bizalmatlanságot különböző szereplők kihasználhatják, ez pedig veszélyt jelent a demokrácia egészére” – tette hozzá Lipavský.

Hiányos kormányzati kommunikáció

Dominik Presl, a Nemzetközi Ügyek Társasága dezinformációval, stratégiai kommunikációval és propagandával foglalkozó szakértője szerint a dezinformáció hatása egyértelmű, azonban további empirikus kutatásokra is szükség van a témában.

„Sajnos nem rendelkezünk elegendő információval erről a témáról: szükség lenne olyan további tanulmányokra, amelyek megvizsgálnák például, hogy milyen összefüggés áll fenn a vakcinákkal kapcsolatos dezinformációk és az oltások elutasítottsága között” – magyarázta Presl.

„A lakosság mintegy 40 százaléka valószínűleg vissza fogja utasítani a COVID-19 elleni oltást, hiába bizonyított, hogy a vakcinák biztonságosak és ártalmatlanok. Főleg a negatív mellékhatásoktól tartanak az emberek. Mivel azonban a félelmük szintje egyáltalán nem arányos az oltás esetleges kockázataival, úgy gondolom, hogy ezt az irracionális hozzáállást főleg a járvánnyal kapcsolatos valós és valótlan információk egyidejű és egyaránt gyors terjedése okozza a Cseh Köztársaságban” – hangsúlyozza a szakértő.

Sok országban keresik jelenleg a választ a következő kérdésre: mit kezdhetnek a nemzeti kormányok a dezinformációval, és hogyan küzdhetnek ellene? Sok más szakértővel együtt Dominik Presl is a következőkre koncentrálna.

„A dezinformációval szembeni küzdelem leghatékonyabb módja jelenleg a megfelelő, aktív kormányzati kommunikáció. Ha már egy éles válság közepén találjuk magunkat, sajnos már késő az olyan preventív módszerekhez nyúlni, mint például az ellenállóképesség erősítése” – figyelmeztet Presl.

„Sajnálatos, hogy a Cseh Köztársaságban szinte semmilyen dezinformáció-ellenes kommunikációt nem folytat a kormány. Egyetlen olyan kommunikációs kampány nem indult, amely szembeszállt volna a dezinformációval, vagy kiállt volna a vakcináció és a kormányzat intézkedései mellett, hiába beszélt hónapokon keresztül ilyen kampányok indításáról a kormány” – emlékeztetett a szakember.

Se terv, se koordináció

Jan Lipavský is hasonlóan vélekedik, és hangsúlyozza, hogy a cseh kormány elhanyagolta a koordinációt és a stratégiai tervezést ezen a téren.

„Nehéz rámutatni egy olyan terv gyenge pontjaira, amely valójában nem is létezik. A kormány legkomolyabb mulasztása, hogy zavarosak az intézkedések, és nincs megfelelő koordináció, így pedig a kormány iránti, valamint a társadalmon belüli bizalom egyaránt csökken” – bírálta a kormányzati megközelítést a képviselő.

„A koronavírus okozta válság természetesen szomorú példa arra, hogy mi történik, ha nem szállunk szembe a dezinformációval egy sor témával kapcsolatban – ennek részét képezné például a koronavírus terjedésével szembeni intézkedések megindokolása, a betegség körüli mítoszok eloszlatása vagy a vakcináció elmagyarázása” – tette hozzá.

A probléma ugyanakkor évek óta jelen van, a politikusok azonban rendre alábecsülték és átsiklottak felette. A stratégiai kommunikáció elhanyagolása és a dezinformációval szembeni küzdelemre vonatkozó terv hiánya nem a járvány kitörése óta jelent problémát. A mára kialakult helyzet a régóta elhibázott cseh megközelítés eredménye.

A terület szakértői évek óta folyamatosan tesznek javaslatokat a kormánynak a megközelítés megváltoztatása és hatékonyabbá tétele érdekében.

„Sokszor felmerült, hogy szükség lenne a kormányzati kommunikáció központosítására, ezzel ugyanis lehetőség nyílna proaktív lépések megtételére egy hosszú távú stratégiai kommunikációs terv részeként, de ugyanígy gyorsan lehetne reagálni a dezinformációs kampányokra vagy az organikusan megjelenő dezinformációs hírekre” – véli Jan Lipavský.

Dominik Presl, a Nemzetközi Ügyek Társasága munkatársa is egyetért.

„A cseh kormánynak szüksége lenne egy olyan szakosított intézményre, amely konkrétan a dezinformáció elemzésével és a megfelelő kommunikációs válaszok kidolgozásával foglalkozik. Azokban az országokban ugyanis – ilyen például az Egyesült Királyság vagy Tajvan – ahol sikereket értek el a dezinformációs veszélyekkel szembeni küzdelemben pontosan ilyen, központi hivatalok működnek” – mondta Presl az EURACTIV.cz-nek, hozzátéve, hogy nemrég megjelent angol nyelvű tanulmányában részletesen is foglalkozik a témával.

A kormány nem foglalkozik a szakértőkkel

Presl szerint a válság leküzdéséhez a cseh kormánynak a dezinformációval szembeni küzdelmet kellene megtennie az egyik legfontosabb célkitűzésének.

„Hiába hangzott el néhány kijelentés, rendkívül kevés politikai támogatás jutott bármilyen lényegi és hatékony válaszintézkedésre” – figyelmeztetett Presl.

Ezt igazolja például a Semantic Visions döntése, a cég ugyanis nemrég visszalépett a cseh Egészségügyi Minisztériummal folytatott együttműködéstől.

A Semantic Visions egy prágai és londoni székhellyel működő analitikai vállalat, amely a dezinformációs kampányok és internetes dezinformációs narratívák mélyelemzésével foglalkozik. A múlt év októbere óta a vállalat hivatalosan is együttműködött a cseh Egészségügyi Minisztériummal, a koronavírussal kapcsolatos dezinformációk feltérképezését és elemzését végezte. Ezen felül javaslatokat is megfogalmazott a dezinformáció elleni küzdelemhez és a nyilvánossággal való kommunikációhoz.

A cég azonban februárban az együttműködés megszüntetéséről döntött, mivel a minisztérium és a kormány figyelmen kívül hagyta a Semantic Visions javaslatait.

„Itt az ideje visszalépni. A kormány nem foglalkozik velünk, ezért nincs értelme folytatni ezt” – mondta František Vrabel, a Semantic Visions vezetője a Hospodářské noviny című napilapnak egy február 8-ai interjúban.

František Vrabel hozzátette: vállalata jelenleg új együttműködésről tárgyal az Egyesült Államok külügyminisztériumával, amely állítólag közös munkára kérte fel a Semantic Visionst ebben a témában.

A stratégiai kommunikáció nem politikai marketing

Dominik Presl, aki a Semantic Visions elemzőjeként is dolgozik, a hatékony és gyors stratégiai kommunikáció fontosságára hívja fel a figyelmet.

„A stratégiai kommunikáció azt jelenti, hogy a kommunikációt eszköznek tekintjük az állam vagy egy adott intézmény stratégiai céljainak megvalósításához. Ha például az állam szeretné beoltatni a lakosságot, kommunikációval kellene meggyőznie az embereket a tervezett intézkedés előnyeiről, és cáfolni a folyamatot esetlegesen aláásó dezinformációkat” – magyarázta Presl.

„Csehországban azonban a politikai vezetők és a kormányzati apparátus körében egyformán hiányzik ennek a fogalomnak mindennemű ismerete” – figyelmeztet a szakértő.

Véleménye szerint a cseh kormány nincs tisztában az állami kommunikáció fontosságával, annak hatásaival vagy azzal, hogy sokszor éppen ez lehet a leghatékonyabb eszköz, amellyel az állam rendelkezik.

„A jelenlegi kormány ráadásul képtelen különbséget tenni az elméletben az állam érdekeit támogató állami stratégiai kommunikáció és saját politikai marketingje között” – tette hozzá Dominik Presl.

Jan Lipavský cseh parlamenti képviselő kiemelte: már 2016-ban hivatalosan rámutattak a stratégiai kommunikáció ilyen jellegű hiányára, mégsem történt azóta semmi.

„A stratégiai kommunikáció arra vonatkozik, hogy az állam vagy egy szereplő képes világosan és következetes módon átadni az információt, miközben megvalósítja hosszú távú célkitűzéseit. Jelenleg nem látszik, hogy a cseh kormány rendelkezne ilyen képességgel, hiába azonosították ezt a kérdést a nemzetbiztonság szempontjából gyenge pontként már a 2016-ban elvégzett Nemzetbiztonsági Audit során is. Egyedül a fegyveres erők kommunikációja képezett kivételt ez alól” – hangsúlyozta a képviselő.

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom