V4

A helyreállítás optimalizálása a visegrádi térségben

Súlyosan érintette a visegrádi térséget a pandémia és az abból eredő gazdasági válság, azonban jelentős források állnak rendelkezésre a helyreállítás támogatásához illetve a zöldebb és digitalizáltabb gazdaság irányába történő átmenet elősegítéséhez.

Szerző: Doris Hanzl-Weiss, Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (Institute for International Economic Studies, wiiw) 

A koronavírus-járvány súlyos hatással volt a világ gazdaságaira 2020-ban, a gazdasági növekedés összeomlott. A visegrádi országokat az EU-átlagnál kevésbé érintette a válság, de a csoport így is komoly GDP-visszaesést szenvedett el 2020-ban. A visszaesés Lengyelországban volt a legkisebb mértékű, 4,2 százalékos, míg a másik három visegrádi országban valamivel 6 százalék felett alakult (wiiw CONSENSUS Előrejelzés, 2020. december, wiiw.ac.at). 2021-ben megkezdődhet a kilábalás, de a vírus új mutációi és a lassú vakcinációs folyamatok miatt egyik visegrádi ország sem fogja elérni a válság előtti GDP-szintet idén.

Az EU új, ambiciózus segélyprogrammal küzd a válság ellen, hogy a tagállamok visszatérhessenek a növekedés útjára. Az  Új generáció EU elnevezésű program központi részét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) alkotja, amelynek 672,5 milliárd eurós kerete támogatási összegeket (312,5 milliárd euró) és kölcsönöket (360 milliárd euró) is magában foglal. A 2021-2023-as időszakban a visegrádi országok a következő értékben jutnak támogatásokhoz: Csehország: 6,7 milliárd euró; Magyarország: 6,3 milliárd euró; Lengyelország: 23 milliárd euró; Szlovákia: 5,8 milliárd euró (2018-as értéken számolva).

GDP-arányosan Szlovákia jut a legtöbb támogatáshoz, az ország 2019-es GDP-jének körülbelül 6,2 százalékát kapja majd. Magyarország és Lengyelország esetében ez az arány nagyjából 4,3 százalék, míg Csehország esetében 3 százalék körül alakul. A tagállamoknak 2021. április 30-ig kell elkészíteniük saját nemzeti helyreállítási terveiket. A támogatást hat területen lehet hasznosítani, és legalább 37 százalékát zöld beruházásokra és reformokra, legalább 20 százalékát pedig a digitális átállásra kell fordítaniuk. A fennmaradó részt a következő négy területen kell hasznosítani: intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés; társadalmi és területi kohézió; egészségügy és reziliencia; a következő generációra vonatkozó szakpolitikák.

Ezen felül az RRF támogat olyan, a zöld átmenethez és digitális átálláshoz kapcsolódó közös európai kihívások megoldását érintő projekteket, amelyek több országra terjednek ki. A Bizottság pedig hét európai kiemelt kezdeményezést fogalmazott meg – hármat a zöld átmenethez, négyet pedig a digitalizációhoz kapcsolódóan – a 2020-as éves fenntartható növekedési stratégia részeként (COM/2020/575 final), és ezek mindegyike kiemelten fontos a visegrádi országok számára.

Digitalizációs igények és prioritások

A koronavírus-járvány mindannyiunk életét felforgatta, és áthelyezte a digitális térbe, ahol pedig hamar fény derült a lemaradásokra. Sok országban – nem csupán a visegrádiakban – akadtak problémák az internetes kapcsolattal, a digitális oktatással, a digitális készségek hiányával vagy éppen az e-kereskedelem igényeivel. A visegrádi országok digitális teljesítményét vizsgálva arra juthatunk, hogy Csehország teljesít a legjobban – úgy a 2019-es Hálózati Felkészültségi Indexet mint a 2020-as EU-s Digitális Gazdaság és Társadalom Indexet (DESI) tekintve –, míg Magyarország, Szlovákia és Lengyelország alacsonyabb (de egymáséhoz meglehetősen hasonló) eredményeket értek el. Az EU DESI-indexe alapján azonban a visegrádi országok az uniós átlagnál gyengébb teljesítményt mutatnak, van tehát hová felzárkózniuk. Csehország a 17., Magyarország a 21., Szlovákia a 22., míg Lengyelország a 23. helyet foglalja el (az adatokban még az Egyesült Királyság is szerepel).

Mind a négy ország igyekszik választ adni a digitalizáció kihívásaira, többek között nemzeti stratégiák készítésével. Csehország 2018-ban fogadta el a Digitális Csehország elnevezésű koncepciót, Szlovákiában pedig 2019-ben készült el a 2030 Digitális Átalakulás Stratégia. Az RRF további forrásokat rendel a digitális átalakulás támogatásához, a teljes keret 20 százalékát kell erre fordítani. Az Európai Unió országspecifikus ajánlásai már 2020-ban figyelembe vették a pandémia nyomán felmerülő, fokozott digitalizációs igényeket, és a digitális infrastruktúrát nevezték a legkomolyabb kihívásnak mind a négy visegrádi államban. Ezen kívül Csehországban és Szlovákiában a digitális készségek terén azonosítottak elmaradást, Lengyelországban pedig a vállalatok és a közigazgatás digitális átalakulása terén.

A „Kapcsolódás” kiemelt kezdeményezés a gyors széles sávú szolgáltatások kiépítésére irányul, rövid időn belül, valamennyi régió és háztartás számára, beleértve a megszakítás nélkül üzemelő 5G hálózatokat is. A hálózati összekapcsoltságra vonatkozó DESI-index alapján Magyarország nagyon jól szerepel, 7. helyen áll az EU-ban. Lengyelország – a 15. helyen – megközelíti az EU-átlagot, tehát csak Szlovákia (21. hely) és Csehország (24. hely) van komoly lemaradásban. Összességében a gyors, szélessávú (NGA, újgenerációs hozzáférés) lefedettség Csehországban és Magyarországon is magas (körülbelül 90 százalékos), de átlagon aluli Lengyelországban és Szlovákiában (76 százalékos). Az 5G-s készültséget tekintve (ami alatt a teljes 5G-spektrum százalékaként kiosztott spektrumot értjük) Magyarország áll az élen: a 21 százalékos EU-s átlaggal szemben Magyarországon a spektrum 61 százalékát kiosztották. Szlovákia is jobban teljesít az EU-s átlagnál (33%), míg Csehországban csupán 17 százalék került kiosztásra, Lengyelországban pedig 0 százalék. A 2020-as országspecifikus ajánlások értelmében mind a négy országban fejleszteni kellene a digitális infrastruktúrát, Magyarország esetében pedig külön figyelmet kellene fordítani az iskolákra.

A közszolgáltatások fejlesztése és a digitalizáció elősegítése valamennyi visegrádi országban napirenden van. Ezeket a célokat a „Korszerűsítés” kiemelt kezdeményezés támogathatja, amely a közigazgatás digitalizációjával, valamint az európai elektronikus azonosítás (e-ID) rendelkezésre bocsátásával foglalkozik. Tény mindenesetre, hogy valamennyi visegrádi ország komoly lemaradásban van a közszolgáltatások digitalizációja terén. A digitális közszolgáltatásokra vonatkozó DESI-indexben mind a négy ország meglehetősen gyengén szerepel. Lengyelország áll viszonylag legjobban (20. hely), majd következik Csehország (22. hely), Magyarország (24. hely) és Szlovákia (26. hely). Az elektronikus közigazgatási eszközöket használók aránya a nyomtatványokkal egyébként foglalkozó internethasználók között a térségben messze elmarad az EU-s átlagtól (67 százalék): Magyarország esetében ez a szám 55 százalék, míg Lengyelország esetében 54 százalék, Szlovákia esetében 52 százalék, Csehország esetében pedig 51 százalék.

A visegrádi országokban a vállalati digitalizáció támogatása is fontos célkitűzés a „Kapacitásbővítés” kiemelt kezdeményezés keretében, amely az adatfelhő-kapacitások és az EU-ban működő vállalatok által használt big data megkétszerezésére irányul. A négy ország esetében a vállalatok digitalizációja elmarad az EU-átlagtól a 2020-as DESI-index a digitális technológiák integráltságára vonatkozó adatai alapján. Kilencedik helyezésével egyedül Csehország emelkedik ki a visegrádiak közül. A többi visegrádi ország inkább a rangsor végén foglal helyet (Szlovákia a 21., Lengyelország a 25., Magyarország pedig a 26. helyen). Csehország esetében a KKV-k elektronikus kereskedelme felel a jó teljesítményért, az ország azonban még így is messze elmarad az EU-s átlagtól a felhőalapú technológiák és a big data használata tekintetében. A cseh vállalatok csupán 16 százaléka használ felhőalapú szolgáltatásokat és 8 százalékuk alkalmaz big datát (az uniós átlag 18, illetve 12 százalék). Regionális szomszédjaihoz képest Szlovákia meglehetősen jól szerepel a big data használatában (9 százalék), míg Magyarország és Lengyelország nem csak az EU többi országához mérten, de még társaikhoz képest is le vannak maradva ezen a téren.

A digitális készségek támogatása az „Átképzés és továbbképzés” kiemelt kezdeményezés keretében történhet, amelynek megfelelően a cél a digitális kompetenciák fejlesztése és az alapvető digitális készségekkel rendelkező személyek arányának növelése 2025-re. A digitális és humán készségek különösen fontosak a koronavírus-járvány leküzdéséhez és a reziliencia megerősítéséhez. A humántőkére vonatkozó 2020-as DESI-index adatait vizsgálva a visegrádi országok valamivel elmaradnak az EU átlagtól, bár Csehország egészen közel jutott hozzá (a 14. helyen áll, míg Magyarország a 19., Szlovákia a 20., Lengyelország pedig a 22. helyen áll). Csehországban az emberek 62 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel, ezzel az ország az EU-átlagnál (58 százalék) jobban szerepelt. Szlovákiában ez az arány 54 százalékos, Magyarország és Lengyelország esetében azonban kevesebb mint a lakosság fele rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel (Magyarországon 49, Lengyelországban 44 százalék). Míg Csehország jól szerepel az alapvető készségek vizsgálatában, az alapfoknál magasabb szintű készségekkel rendelkezők aránya (26 százalék) alacsonyabb, mint Szlovákiában (27 százalék). Magyarország és Lengyelország sereghajtó ebben a tekintetben (25 ill. 21 százalékkal). A 2020. évi európai szemeszter országajánlásai között Csehország és Lengyelország esetében a digitális készségek és a digitális oktatáshoz való hozzáférés fejlesztése szerepel.

A zöld átmenet és a kiemelt kezdeményezések

Ahhoz, hogy a visegrádi gazdaságok zöldebbé válhassanak és 2050-re eljussanak az éghajlatsemlegesség állapotába, költséges beruházásokra van szükség, és számos kihívással kell megbirkózni. Ha az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátást vizsgáljuk, Csehország és Lengyelország van a legnehezebb helyzetben, mindkettő a legmagasabb kibocsátók közé tartozik az EU-ban (egy főre vetített kibocsátásukat tekintve). Csehország az EU negyedik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó országa, Lengyelország pedig a hetedik helyen áll. Szlovákia és különösen Magyarország alacsonyabb egy főre jutó mennyiséget bocsát ki, az EU-átlag alatt maradnak (16. és 23. helyen állnak). Magyarország már teljesítette az EU 2020-as célkitűzését üvegházhatású gázkibocsátás terén, Szlovákia és Csehország közel van a teljesítéshez, míg Lengyelország esetében fennáll annak veszélye, hogy nem fog tudni eleget tenni neki (Európai Bizottság, európai szemeszter országjelentések 2020). Az Európai Bizottságnak 2019 végén megküldött Nemzeti Energia- és Klímaterveikben az országok új célokat tűztek ki, amelyeket azonban nem találtak különösebben ambiciózusnak. Új prioritásokat is megfogalmaztak: Szlovákia például a háztartások energiahatékonyságára fog összpontosítani, csökkenteni tervezi az ipar energiaintenzitását, valamint beruházásokat tervez a megújuló hordozók terén (Európai Bizottság, CSR 2020). Magyarország a megújulókra tervez összpontosítani, különösen a napenergiát emeli ki, illetve az energiahatékonyságot és az elektromobilitást részesíti előnyben (Európai Bizottság, országjelentés, 2020). Az éves növekedési stratégia a zöld átmenethez kapcsolódó három kiemelt kezdeményezése olyan főbb területekre összpontosít, mint a megújulók és az épületkorszerűsítés, de közben új technológiákat is támogat, például a hidrogéntermelést, -szállítást és -disztribúciót. Valamennyi visegrádi országban beruházásokra van szükség ezek megvalósításához.

A „Töltés” kiemelt kezdeményezés a megújulók használatának előmozdítására és a hidrogénalapú piacok alapjainak lefektetésére vonatkozik. Mind a négy visegrádi országban elmarad az EU átlagától (18,9 százalék) a megújuló energiaforrások aránya a bruttó teljes energiafogyasztásban: Szlovákia és Csehország esetében körülbelül 17, illetve 16 százalékról beszélhetünk, Magyarországon 13 százalékról, Lengyelország esetében pedig csupán 12 százalékról. Míg Szlovákia és Csehország már 2019-ben teljesítette a megújulókra vonatkozó 2020-as nemzeti célkitűzéseit, Magyarország pedig jó úton halad, Lengyelország esetében még mindig hiányzik 3 százalék.

A „Korszerűsítés” kiemelt kezdeményezés a köz- és magánépületek korszerűsítési rátájának megkétszerezését tűzte ki célul. Egyértelműen látszik, hogy a visegrádi országokban szükség van az épületek energiahatékonyságának javítására (Európai Bizottság, európai szemeszter országjelentések). Míg a lakóépületek energiakorszerűsítési rátáját vizsgálva (alapterület szerint, 2012-2016-os átlag) Csehország és különösen Lengyelország megelőzi az EU-átlagot, Szlovákia és Magyarország elmarad ettől a szinttől. Különösen a jelentős mértékű épületfelújítások aránya rendkívül alacsony. A nem lakóingatlanok esetében az energiakorszerűsítési arány magasabb volt az uniós átlagnál Lengyelországban, és messze meghaladta ezt a szintet Szlovákiában és Csehországban, Magyarországon azonban elmaradt ettől.

A „Töltés” kiemelt kezdeményezés célja töltőállomások létesítése az alternatív üzemanyaggal működő gépjárművek számára. Ez a terület még gyerekcipőben jár a visegrádi országokban: 2019-ben a négy országban egyenként körülbelül 600-800 elektromosautó-töltőállomás üzemelt, vagyis az EU-ban működő ilyen töltőállomások 0,4-0,4 százaléka volt megtalálható ezekben az országokban. Jelenleg mind a négy országban rendkívül alacsony az elektromos árammal működő gépkocsik értékesítési részesedése, messze elmaradnak a 3 százalékos uniós átlagtól (2019-es adatok). Különösen alacsony Szlovákiában (0,4 százalék), illetve Csehországban és Lengyelországban (0,5 százalék), de Magyarországon is csak kicsivel jobb a helyzet (1,9 százalék). Hidrogén-töltőállomásból Csehországban üzemel egyetlen, a többi visegrádi országban azonban nem működik ilyen létesítmény.

Összegzés

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a visegrádi országok jelentős kihívásokkal küzdenek a digitalizációt és a zöld növekedést illetően, és mindkét terület kiemelt kezdeményezései beruházásokra szorulnak. Jelentős anyagi források állnak rendelkezésre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz részeként: ezek nem csak a koronavírus-járvány miatti komoly GDP-csökkenés visszafordítására kínálnak lehetőséget, de arra is, hogy a helyreállítás nyomán egy régóta aktuális, új irányba indulhassanak el ezek az országok: a cél a gazdaságok zöldebbé, digitalizáltabbá tétele, és felkészítése a 21. századra. Ha a visegrádi országok megragadják ezt a lehetőséget és helyes szakpolitikai döntéseket hoznak, a korábbinál erősebben kerülhetnek ki a válságból.

 

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.

Megosztás