Az Orbán-Putyin találkozó időzítése szerencsétlen volt, látszólag a magyar fél részéről a legfőbb hozománya az, hogy a miniszterelnök elmondhatta, az ő személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal a rezsicsökkentés alapja. Magyarország diplomáciai különutassága ismét megmutatkozott: míg a legtöbb EU- és NATO-tagállam, köztük a közép-kelet-európai régió országai, sorra ítélik el a Kreml agresszív külpolitikáját, a magyar miniszterelnök az Unió Oroszországgal szembeni szankciós politikáját bírálta. Ez – ahogy a találkozó előtti magyar „kiszólások” a Nyugattal szemben – az orosz állami sajtó bezzegországává teszi hazánkat. Orosz részről a találkozó legfontosabb momentuma az volt, hogy Vlagyimir Putyin ismét egy euroatlanti állam kormányfője jelenlétében tudta kritika nélkül bírálni a Nyugatot.
A Political Capital öt megállapítása a 11. (vagy 2009-et is számolva 12.) Orbán-Putyin találkozóról:
Fókuszban: Oroszország hozza a rezsicsökkentést. A magyar kormányfő továbbra is hídszerepbe helyezi Magyarországot a Kelet és a Nyugat között, illetve a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok állítólagos gazdasági előnyeivel indokolja a szoros együttműködést Moszkvával. Orbán Viktor különösen számít a Kreml segítségére az energiaárak alacsonyan tartásában, ebből a szempontból a Putyin-találkozót kampányeseménynek használta: az alapállítás az, hogy csak az ő személyes kapcsolata Vlagyimir Putyin elnökkel garantálja a rezsicsökkentés fenntartását (míg, ahogy a kormánypárti médiában nap mint nap halljuk, „az EU-párti ellenzék alávetné magát a brüsszeli áremeléseknek”.) Orbán Viktor kampányában Vlagyimir Putyin is segítséget nyújtott azzal, hogy hangsúlyozta, milyen kedvező áron jut gázhoz Magyarország.
Szerencsétlen időzítés. Bár az említett kampányüzenet fontos lehet a magyar félnek, és vannak ügyek, amelyekről a két félnek beszélnie kell (akár a legmagasabb szinten), nem pontosan érthető, hogy a találkozóra miért nem kerülhetett sor a magyar választások, illetve az Ukrajna körüli feszültség enyhülését követően. Paks II ügye jó példa erre: a Direkt36 cikke alapján az OAH a szakmai követelmények teljesítéséig nem adja ki az új blokkok létesítési engedélyét, így ebből a szempontból az orosz sürgetés vélhetően eredménytelen marad majd. Az természetesen kérdéses, hogy a két vezető a nyilvánosan ismertetett témákon kívül miről beszélt még, ami adott esetben aktuálisabbá tehette ezt a találkozót.
Diplomáciai különutasság: Magyarország mint szankcióellenes faltörő kos. A találkozó időzítése az orosz-ukrán konfliktus miatt elsősorban Putyin érdekeinek felel meg. Magyarország nyugati szövetségeseinek egy része is gyanakvással figyelte Orbán moszkvai látogatását. EP-képviselők egy csoportja szerint veszélyt jelent az Unió külpolitikájára a találkozó. Érdekes részlet, hogy a NATO-főtitkár akkor beszélt Orbán Viktorral, amikor a kormányfő már Moszkvában tartózkodott, így vélhetően a Kreml is értesülhetett a beszélgetés tartalmáról. Magyarország diplomáciai mozgástere összességében beszűkült, kelet-európai szövetségesei is határozottan kiállnak Ukrajna és a NATO mellett – míg Budapest szavai nem ilyen egyértelműek. Így Magyarország „hídszerepe” egyre inkább értelmét veszti, és Budapestre a párbeszéd elősegítője helyett a Kreml trójai falovaként tekinthetnek Nyugaton. A magyar kormányfő a két fél közös sajtótájékoztatóján nemhogy nem konfrontálódott az orosz-ukrán konfliktusban agresszorként fellépő Putyinnal, de ismét az EU Moszkvával szembeni (egyébként Magyarország által is megszavazott) szankciós politikáját bírálta, kudarcra ítélt eszköznek nevezve azt. A magyar kormány tagjai emellett úgy írták le a látogatást, mint egy „békemissziót”, ami a kelet-nyugati párbeszédet hivatott elősegíteni – de a fontos döntéseket természetesen nem az orosz-magyar formátumban hozzák majd meg. Amennyiben nem kerül sor Ukrajna és Oroszország között fegyveres konfliktusra, Orbán Viktor magát állítja majd be béketeremtőként – annak ellenére is, hogy az orosz csapatmozgások a tárgyalások alatt is folytatódtak.
Magyarország ismét az állami orosz sajtó bezzegországa. A magyar Oroszország-politika még a kormányzat saját kommunikációját is egyre zavarosabb mederbe tereli. Szijjártó Péter először az uniós külügyminiszterekkel egyetemben szavazatával elítéli Ukrajna orosz fenyegetését, majd ezt követően egyből kikel az EU Oroszország-politikája ellen. Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiáll a NATO mellett és Magyarország lojalitását hangsúlyozza, de előtte elmondja, hogy az országban nincs szükség további NATO-csapatokra, és hangsúlyozza, hogy hazánk blokkolja Ukrajna NATO-tagságát. A Kreml propagandacsatornái ugyanakkor minden ilyen „kiszólást” a nyugati egység hiányaként állít be. Dimitrij Peszkov már az Orbán-Putyin találkozó tényét is így írta le, megdicsérve Magyarországot „független” döntéseiért.
Oroszország NATO-val szembeni követelései szuverenitási kérdéseket vetnek fel. Vlagyimir Putyin újabb lehetőséget kapott, hogy a Kreml nézőpontját kritika nélkül terjeszthesse Ukrajnával és a NATO-val szemben egy uniós tagállam vezetője oldalán. Orbán Viktor jelenlétében mondhatta el például, hogy a katonai szövetség úgy néz ki, nem hajlandó elfogadni Oroszország feltételeit – ami nem mellesleg Magyarország NATO-tagságát (amelyet 1997-ben az aktív magyar választópolgárok 85%-a támogatott) gyakorlatilag megszüntetné. A magyar miniszterelnök maga sem utasította el nyilvánosan a Kreml tervét, nem érvelt Magyarország szuverenitása mellett. A bejelentés Putyin hazai és nemzetközi közönségének is bizonyítékként szolgált arra, hogy az Unióban, a NATO-ban is van olyan ország, amely álláspontja inkább Oroszország felé húz.
Február végén az Európai Parlament abszolút többsége két fontos határozatban ítélte el az Alekszej Navalnij ellen elkövetett „politikai gyilkosságot”, biztosította...
Az Orbán-kormány az államalapítás ünnepét egy keleti diplomáciai offenzíva megvalósítására használta fel. A nemzeti ünnep, a népszórakoztatásra szolgáló „Európa legnagyobb...
1. Bár az OTP Bankot közvetlenül nem fenyegeti semmiféle jogkövetkezmény amiatt, hogy az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) feltette a...
2023. május 4-5-én második alkalommal tartották meg a Konzervatív Politikai Akció Konferenciát (Conservative Political Action Conference – CPAC) Magyarországon. Bár...