Eszkalálódik az oroszok ukrajnai háborúja, felrobbant az Északi Áramlat gázvezeték, zajlik az oroszok mozgósítása, Európát energiaválság sújtja, a szankciók működőképességéről pedig egészen eltérő narratívák fogalmazódnak meg a párhuzamos univerzumokban. A magyar kormány szerint kizárólag az Oroszországra kivetett szankciók okozzák az energia árának emelkedését és az inflációt, mások pedig arra emlékeztetnek, hogy már 2021 őszétől emelkedni kezdett a gáz ára, és már e tendencia mögött is a háborúra készülő Putyint láttatják.

A Political Capital podcastjének legutóbbi adásában Felsmann Balázzsal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársával Győri Lóránt és Berkes Rudolf, a PC elemzői beszélgettek. Az elszálló energiaárak sokak egzisztenciáját veszélyezteti, távlatilag azonban kedvező folyamatokat is beindíthat:

• Az Európai Unió tagállamai közül arányaiban Magyarország használja a második legtöbb gázt, Hollandia után. A fő különbség az, hogy míg Hollandia fogyasztását saját termelésre alapozta, addig mi importenergiára, ami kiszolgáltatta az ország energiaellátását a gázpiacnak és Oroszországnak. Az ország energiaellátását tekintve rövid távon ugyan kicsi a mozgástér – hiszen hiába vagyunk gázvezetékekkel összekötve majdnem az összes szomszédunkkal, Horvátországot kivéve minden irányból orosz gáz jön –, de hosszú távon lehet eredményeket elérni.
• A gáz kivezetésének kérdésével folyamatosan foglalkozni kell – és kellett volna már korábban is –, de ezen a ponton több értelme lenne az épületszigetelés ösztönzésének, mint további gázvezetékek építésének. A rezsicsökkentés és az alulárazott energia az elmúlt évtizedben nem tette megtérülővé az energiahatékonysági beruházásokat; ez az, ami mára gyökeresen megváltozott. Minden új fejlesztés a megújuló energia és a jobb energiatárolás felé mutat, hiszen nincs az a kormányzati intézkedés, ami a magas energiaárnál jobban ösztönözne a zöld átállásra.
• A magas árnak „köszönhetően” sokkal értékesebbé válik az energia, ami kedvezően változtatja meg a felhasználási szokásokat. A magyar gázfelhasználás idén akár 20 százalékkal is csökkenhet, a korábbi 10 milliárd köbméterről 8 milliárdra. A 8 milliárdról 4 milliárd köbméterre lemenni kihívás lesz, de 6-8 év alatt lehetséges, ha jelentős beruházások történnek az energiahatékonyság és a megújuló energia irányába. Ezután már nem lennénk kitéve sem Oroszországnak, sem a gáz piaci árának.

Podcastünk Felsmann Balázzsal itt meghallgatható:

Abban segítünk, hogy a hírek és álhírek özönében is tisztán lásd a lényeget. Támogass minket! https://www.politicalcapital.hu/tamogatas.php