PC

A Political Capital elemzőinek és vendégszerzőinek blogja a hazai társadalmi, politikai folyamatokról és ezek nemzetközi összefüggéseiről.

Ukrajna

„Nem mondunk le a területeinkről” – Revizionista narratívák az Ukrajna elleni feszültségkeltés szolgálatában

Közép- és Kelet-Európában majd minden nemzet szélsőjobboldali csoportjai dédelgetnek revizionista álmokat, amelyeket a Kreml régóta igyekszik meglovagolni a régió gyengítésére és saját befolyásának kiterjesztésére [1]. Az Ukrajna elleni jelenlegi orosz agresszió felerősítette az Ukrajnával szembeni revizionista narratívákat, amelyeket a Kreml-barát szereplők az EU régiós tagállamai és Ukrajna közötti konfliktusok szítására használnak, gyengítve ezzel az európai egységet, és aláásva az Ukrajna iránti szolidaritást.

 

A Political Capital 2022 nyarán három partnerével, a European Western Balkans (Szerbia), a Fundacja Reporterów (Lengyelország) és a GlobalFocus Center (Románia) szervezetekkel közösen vizsgálta országainkban a populista, a szélsőjobboldali és az oroszbarát szereplők által az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán terjesztett fő narratívákat az alábbi négy témában:

Bár az eltérő történelmi emlékek és sérelmek miatt a konkrét revizionista narratívák jelentősen különböznek a vizsgált négy országban, a revizionizmussal kapcsolatos diskurzusoknak vannak hasonló pontjai. A nacionalista, szélsőjobboldali csoportok minden országban nagyobb anyaországról – Nagy-Szerbiáról, Nagy-Romániáról, Nagy-Lengyelországról, Nagy-Magyarországról – álmodnak. Mindhárom Ukrajnával határos országban élnek narratívák Ukrajna felosztásáról vagy bizonyos területek elcsatolásáról is. Ezek aktuális megjelenése, felhasználása összefügg azzal is, milyen az adott ország, társadalom viszonya Oroszországhoz és az orosz érdekekhez. Románia esetében orosz csapatok vannak jelen a Moldovai Köztársaság területén, amelyet a román nacionalisták az anyaország részének tekintenek. Lengyelországban hagyományosan ellenállás van Oroszországgal szemben, de Ukrajna felosztása igazodna egyes nacionalista csoportok érdekeihez. A magyar nacionalisták és Oroszország érdekei kompatibilisek egymással. Szerbiának bár nincs közös határa Ukrajnával, de a remény jelen van, hogy az orosz erők erősebb jelenléte a térségben támogatja a szerb revizionisták érdekeit.

Magyarország

Magyarországon a vizsgált szereplők közül elsősorban a szélsőjobboldalon jelenik meg a revizionista narratíva, és főként a háború kezdete utáni első hetekben volt kifejezetten erős. Az oroszbarát oldalak is rendszeresen publikálnak revizionista témájú tartalmakat, de gyakran nem kifejezetten azzal a céllal, hogy konkrét revizionista igényeket forszírozzanak. Céljuk inkább az, hogy napirenden tartsák a témát, és ezzel is bizonytalanságot, zavart és feszültséget keltsenek. Miután a kormány több alkalommal is kifejezte elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, sem a kormányzati kommunikációban, sem a Fidesz politikusainál nem jelenik meg a revízió gondolata. Ugyanakkor a kormány implicite ellentmond saját elköteleződésének azzal, hogy legitimnek ismeri el a Kreml biztonsági igényeit, orosz-amerikai tárgyalásokat sürget a háború lezárására, és nem tartja elképzelhetőnek Ukrajna győzelmét. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar kormány szerint Ukrajnának le kell mondania területei egy részéről.

Revizionista narratívák a szélsőjobboldalon

Szélsőjobboldali szervezetek kommunikációjában, vezetőik beszédeiben és írásaiban[2] gyakran jelenik meg a revízió témája. Különösen jellemző volt ez a háború legelején. A revizionista narratíva hátterében a következő érvek, nézetek állnak: 1) Kárpátalja 1920-ig Nagy-Magyarország része volt. 2) A területen még ma is jelentős a magyar lakosság aránya, nagyjából 125 000 fő[3]. 3) A központosított ukrán állam nem biztosít megfelelő jogokat a magyar kisebbségnek. 4) Ukrajnát nem tekintik legitim államnak, mert „adományokból összerakott”[4] „mű- és maffiaállam”[5].

A szélsőjobboldali narratívának két fő iránya figyelhető meg:

  • „Kárpátaljának autonómiára van szüksége”: A Mi Hazánk Mozgalom egyik fő narratívája a háborúval kapcsolatban, hogy Kárpátaljának a háború után autonómiát kell biztosítani.[6] A narratíva alapját az 1991-ben tartott ukrán függetlenségi népszavazás adja, ahol Kárpátalja lakosságának többsége támogatta, hogy az ukrán alkotmány biztosítson Kárpátaljának „különleges önkormányzati státust”, a Beregszászi járás pedig kapjon autonómiát. Ezeket a követeléseket a központi kormányzat 1992-ben megtagadta.[7]
  • „Kárpátalja legyen újra Magyarország része”: A Mi Hazánk Mozgalom szerint Ukrajna területi felbomlása esetén Magyarországnak követelnie kellene, hogy Kárpátalja legyen újra magyar terület[8], ezért az országnak nem érdeke elköteleződni Ukrajna területi integritása mellett[9]. A Magyar Önvédelmi Mozgalom szerint ez nem revizionista nosztalgia, hanem az egyetlen értelmes jövőkép.[10] A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szerint Magyarországot megilletik történelmi területei, melyeket az „első adandó alkalommal vissza fogunk szerezni”.[11]

Oroszbarát oldalak

A magyarországi oroszbarát oldalak a háború kezdetétől aktívan kommunikálnak a területi revizionizmus témájában.[12] Ellentétben a szélsőjobboldali szereplőkkel, náluk nem jelennek meg egyértelmű revizionizmus-párti narratívák, ehelyett a különböző, kapcsolódó narratívákat reális és széles körben vitatott lehetőségként jelenítik meg. Ilyen például egy lehetséges magyar invázió Kárpátalja elfoglalására[13]; a háború, mint történelmi lehetőség Magyarország számára, hogy visszaszerezze elveszett területét[14]; vagy annak lehetősége, hogy Magyarország egy titkos alku keretében visszakapja Kárpátalját Oroszországtól[15]. Előfordul, hogy a területi revizionizmussal kapcsolatos híreket dezinformációként[16] vagy olyan információként jelenítenek meg, amely bár nem biztos, hogy igaz, de lehet reális alapja[17]. Fő céljuk, hogy Kárpátalja Magyarországhoz csatolását reális lehetőségként jelenítsék meg, napirenden tartsák a témát, és bizonytalanságot, zűrzavart és feszültséget keltsenek.

A kormányzati kommunikáció

A magyar kormánynak világos és következetes álláspontja van a témával kapcsolatban: elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.[18] A kormányzati kommunikációnak van azonban egy másik oldala is: a magyar kormány a jelenlegi Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta jogosnak tartja a Kreml biztonsági követeléseit. A kormány illetékesei szerint Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, amit a Nyugat politikai intézkedései (pl. szankciók és fegyverszállítás) csak elnyújtanak. Orbán Viktor szerint ezért a béke eléréséhez amerikai-orosz tárgyalások szükségesek, és a Kreml követeléseinek kielégítése.[19] Ez az érvelés ellentétben áll a kormány Ukrajna szuverenitása melletti elkötelezettségével, hiszen implicite tagadja Ukrajna önálló cselekvési és döntési képességét, önvédelemhez való jogát, és végső soron szuverenitását.[20]

Egy példa: a Medvegyev-térkép

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese és volt elnök július 27-én megosztott Telegram csatornáján egy térképet, amely Ukrajna területét a környező országok közt felosztva jeleníti meg.[21] A térkép Európa-szerte elterjedt, Magyarországon főleg szélsőjobboldali és Kreml-barát oldalak osztották meg. Ezen oldalak nagy része nem fűzött hozzá egyéb információt, csak a kontextust és a tartalmát közölte.[22] Pár kivétel akadt azonban, például a Szent Korona Rádió, amely „Nem orosz propaganda, hanem tényleg nekünk adják Kárpátalját az oroszok” címmel közölte a térképet.[23] Egyes oroszbarát oldalak reális lehetőségként fogalmazták meg a térkép üzenetét.[24] Több szélsőjobboldali és oroszbarát oldal is az EU szankciós listáján szereplő Igor Korotcsenko, az orosz védelmi minisztérium köztanácsának elnökének és a „Nemzetvédelem” magazin főszerkesztőjének gondolataival[25] kiegészítve osztotta meg a térképet. Szerinte Magyarországnak a következő hónapokban döntenie kell Kárpátalja sorsáról, és arról, hogy „megerősíti-e az ellenőrzést történelmi földjei felett, és megmenti-e a 150 ezer kárpátaljai magyart”.[26]

A Medvegyev Telegram-csatornáján megosztott dezinformációs térkép. Forrás: Szent Korona Rádió

Lengyelország

Lengyelországban a területi revízió kérdése elsősorban azokat a területeket érinti, amelyek a két világháború között a második Lengyel Köztársasághoz tartoztak. 1945-ben Lengyelország egykori keleti határvidékeit átengedték a Szovjetuniónak, majd a Szovjetunió összeomlása után Litvánia, Fehéroroszország és Ukrajna nyugati határai lettek.

A történelmi és az aktuális kérdések is – elsősorban az ezen területeken élő kisebbségekkel kapcsolatos politika – érzelmekkel telített témák a lengyel társadalomban. Ezeket ezért egyaránt kihasználja az orosz propaganda a Lengyelország és szomszédai közti feszültségkeltésre, valamint a lengyel nacionalisták és jobboldali politikusok, hiszen célcsoportjuk identitásának fontos része a keleti határvidék kérdése. Lengyelországban számos olyan esetet jegyeztek fel, amikor az orosz propaganda – gyakran szélsőjobboldali szereplők közreműködésével – felhasználta a területi revizionizmus témáját, Ukrajnán kívül Fehéroroszországgal és Litvániával kapcsolatban is. Fontos azonban megjegyezni, hogy még azok körében is, akik számára fontos téma a revizionizmus, az oroszellenesség még az ukránellenességnél is erősebb, ezért tartózkodnak a helyzet súlyosbításától.

Az Ukrajnával kapcsolatos revizionizmus leggyakrabban a „Lviv Lengyelország” szlogen formájában jelenik meg, mely már 2014-től jelen van az országban. Lengyelországban először 2015-ben jelent meg olyan térkép Ukrajnáról, amely bizonyos területeit Lengyelország és Oroszország részeként ábrázolta. Ez a térkép újra előkerült 2022 márciusában, amikor a korábban a lengyel szélsőjobboldalon politizáló és a háború kitörése után Oroszországba disszidáló Illia Kyva megosztotta Telegramon. A térkép ezután nemzetközileg is elterjedt, azzal a narratívával kísérve, hogy Ukrajna felosztását a nyugati és déli szomszédait is magába foglaló koalíció készíti elő. Április végén Szergej Naryshkin az orosz külügyi hírszerző ügynökség (SVR) igazgatója azt állította, hogy Lengyelország és az USA szövetkezik a Nyugat-Ukrajna feletti ellenőrzés megszerzésére. Ez az összeesküvés-elmélet annak a hírnek a hatására is felbukkant, hogy Zelenszkij elnök a lengyelek számára letelepedési és munkavállalási engedélyeket adna. Ezzel kapcsolatban az oroszbarát oldalak arról számoltak be, hogy Ukrajna átadja területeit Lengyelországnak. A Medvegyev által július végén közzétett térképet Lengyelországban csak oroszbarát oldalak és egyetlen szélsőjobboldali csatorna osztotta meg.

Románia

Romániában a területi revizionizmus a nacionalisták fontos témája, főként a parlamentben is jelen levő szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța pentru Unirea Românilor – AUR) pártnak. Elsősorban azokról a szomszédos területekről van szó, amelyeken jelentős a román ajkú lakosság, mint például a Moldovai Köztársaságban vagy Észak-Bukovinában. De ilyen terület még az Ukrajnához tartozó Kígyó-sziget és a Bulgáriához tartozó Kvadriláter is, amelyek azonban kisebb érdeklődésre tartanak számot a nacionalisták körében. Erdéllyel kapcsolatban a román nacionalisták a magyar revizionizmustól tartanak (miközben Orbán Viktort szuverenista pozíciójáért dicsérik).

Romániában a szélsőséges szereplőknél két egymást támogató narratíva jelenik meg a témában:

  • Területi szorongás: a narratíva középpontjában a román határra veszélyt jelentő Magyarország áll. Ennek egy kevésbé népszerű alnarratívájában az ukranizáció mintájára jelenik meg a félelem az erdélyi területek elvesztésétől. Egy másik alnarratíva szerint az, hogy Románia szembehelyezkedik Oroszországgal, azzal fenyeget, hogy románok által lakott területek is támadások célpontjává válhatnak.
  • „Területi gyász” és területi revizionizmus Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal kapcsolatban: a narratíva két alnarratívát tartalmaz. Az első, a „területi gyász” narratíva szerint a románok soha nem felejthetik el, hogy egyes román területek Ukrajna részei lettek, így Románia nem tekintheti barátjának Ukrajnát, és nem segítheti. A második, a területi revizionizmus narratívája szerint a háború alkalom lehet bizonyos területek visszaszerzésére. Ennek két változata van: az egyik szerint Romániának ki kell használnia a háború nyújtotta lehetőséget, hogy visszaszerezze területeit Ukrajnától; a másik szerint pedig egyesülnie kellene a Moldovai Köztársasággal.

Szerbia

A balkáni területi revizionizmus az 1990-es évek óta fontos témája a szerb szélsőjobboldali szereplőknek, akik soha nem békéltek meg a posztjugoszláv térség jelenlegi határaival, és céljuk Nagy-Szerbia visszaállítása, azaz Szerbia újbóli egyesülése Koszovóval, Montenegróval, valamint Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Észak-Macedónia egyes területeivel.

Az ukrajnai háború kezdete óta a szélsőjobboldali szereplők többször próbáltak párhuzamot vonni az orosz-ukrán háború és a balkáni helyzet között, valamint kifejezték abbéli reményüket, hogy „az Oroszország által létrehozott új európai rend” lehetővé teszi, hogy Szerbia elérje területi céljait. A fő revizionista narratíva szerint Oroszország majd visszaadja Szerbiának Koszovót. A szélsőjobboldali média és kommentátorok emellett február óta többször is felszínes és sokszor alaptalan párhuzamot vontak az ukrajnai háború és a szerb–koszovói konfliktus között. Albin Kurti koszovói miniszterelnököt negatív hangnemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz hasonlították, ezzel legitimálva nem csak a koszovói szerb követeléseket, de – implicit módon – az orosz katonai célokat is.

 

A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el (pdf).

Abban segítünk, hogy a hírek és álhírek özönében is tisztán lásd a lényeget. Támogass minket! https://www.politicalcapital.hu/tamogatas.php

[1] Oroszországból gyűlölettel – az oroszbarát szélsőséges csoportok aktivitása Közép-Kelet-Európában, Political Capital, Az oroszbarát szélsőséges csoportok aktivitása Közép-Kelet-Európában, Political Capital

[2] Putyin jogos testvérháborúja? – a magyar szélsőjobb a nácitlanító Kreml szolgálatában, kivételekkel, Political Capital

[3] SUMMA 2017 – A kárpátaljai magyarság demográfiai felmérése, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

[4] Toroczkai: “Az egypólusú világrend áll a háború mögött!” (2022.03.04., kuruc.info)

[5] “Köpünk Ukrajna területi integritására” – XXI. Trianon Felvonulás (beszédekkel frissítve) (2022.06.10., Szent Korona Rádió)

[6] Autonómiát Kárpátaljának! – Tüntetett a Mi Hazánk (2022.03.04., mihazank.hu)

[7] Fact-check: Tényleg létezik egy népszavazási eredmény, ami alapján követelni lehet Kárpátalja széles körű autonómiáját? (03.06.2022, telex.hu)

[8] Mi Hazánk: sem amerikai felvonulási terület, sem orosz “védelem” alatt álló ország nem akarunk (2022.03.09., kuruc.info)

[9] Toroczkai: “Az egypólusú világrend áll a háború mögött!” (2022.03.04., kuruc.info)

[10] “Köpünk Ukrajna területi integritására” – XXI. Trianon Felvonulás (beszédekkel frissítve) (2022.06.10., Szent Korona Rádió)

[11] “Köpünk Ukrajna területi integritására” – XXI. Trianon Felvonulás (beszédekkel frissítve) (2022.06.10., Szent Korona Rádió)

[12]  Négy megjegyzés “Ukrajnáról” (2022.02.22., Hírextra), Az orosz külügyminiszter egyszerűen megfogalmazta az ukrán konfliktus megoldását (2022.03.01., Hírextra)

[13] Magyarország lerohanhatja Kárpátalját, Orbán feldarabolna egy országot? (Titkok Szigete), Az oroszok felvetették: Magyarország megtámadhatja Kárpátalját? (Kimondott Igazságok)

[14] Putyin Kárpátalját adná a magyaroknak: elfogadnátok? (Kimondott Igazságok), Orbán 2030-ra visszaállíthatja Nagy-Magyarországot? A területek visszajárnak, Trump is kimondta?! (Titkok Szigete)

[15]  Kárpátalját visszacsatolják Magyarországhoz az Orosz győzelem után? Itt az igazság! (2022.03.03., Mindenegyben Blog)

[16]  Lengyel EP-képviselő fantáziál: Orbán már korábban megállapodott Putyinnal Ukrajna felosztásáról (2022.03.23., Hírextra)

[17] EU-ból kilépő, Putyin szövetségesként a visszacsatolt területeket visszafoglaló Magyarország? (Titkok Szigete), Orbán Viktor Nagy Magyarországot akarja visszaállítani: jön a területek visszacsatolása Putyin segítségével? (Titkok Szigete)

[18] Orbán Viktor: Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását és területi (2022.02.22., hirado.hu), Szijjártó Péter: Magyarország kiáll Ukrajna mellett + videó (202202.24., Magyar Nemzet), Magyarország Ukrajna partnere a jószomszédi együttműködésben (2022.08.24., Magyar Nemzet)

[19] Toxic Pacifism in Extremist Discourse about the Russia-Ukraine War, Political Capital

[20] Orbán Viktor kimondta a kulcsszavát: kimaradni (2022.07.23. Telex)

[21] Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev (2022.07.28., 444.hu)

[22] Magyarországhoz kerül Kárpátalja a háború után (2022.07.27., elemi.hu), Medvegyev feldarabolná Ukrajnát, Kárpátalját visszaadná nekünk (2022.07.27., kuruc.info)

[23] Nem oroszpropaganda, hanem tényleg nekünk adnák Kárpátalját az oroszok (2022.07.28., Szent Korona Rádió)

[24]   Putyin Kárpátalját adná a magyaroknak: elfogadnátok? (Kimondott Igazságok), ​Odaadnák Kárpátalját Magyarországnak az oroszok: elfogadnátok? (2022.08.05., Hírextra)

[25] Orosz elemző: Magyarországnak döntenie kell Kárpátaljáról (2022.07.29. telex.hu)

[26] Medvegyev: A magyaroké lehet Kárpátalja (2022.07.30., nemzeti.net), Egy orosz nemzeti lap főszerkesztője erősítette meg Medvegyev szavait, miszerint visszakaphatnánk Kárpátalját (2022.08.02., Szent Korona Rádió), Putyin: Magyarországnak döntenie kell Kárpátalja visszaszerzéséről (Kimondott Igazságok)

 

 

Megosztás