PC

A Political Capital elemzőinek és vendégszerzőinek blogja a hazai társadalmi, politikai folyamatokról és ezek nemzetközi összefüggéseiről.

Oroszország

Ukrán elnökválasztás a magyar kormánypárti és oroszbarát médiában: bárki, csak ne Porosenko

Vasárnap elnökválasztást tartanak Ukrajnában, amely kiemelt fontossággal bír az Oroszország támogatta „szeparatistákkal” háborúban álló ország jövője, továbbá európai integrációja szempontjából. Médiakutatásunkban arra kerestük a választ, milyen az egyes jelöltek reprezentációja a kormányzati irányítású magyar médiában, illetve a magyar nyelven működő álhír-oldalakon.

2019. március 31-én elnökválasztást tartanak Ukrajnában, amit kiemelt fontossággal követ a magyar kormány is, hiszen a jelenlegi elnökkel, a választáson újrainduló Petro Porosenkoval rendkívül elhidegültek a kapcsolatok a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati jogait korlátozó 2017-ben elfogadott új törvény miatt.

A magyar kormány a diplomáciai adok-kapok során kijelentette, hogy minden szinten akadályozni fogja Ukrajna további nyugati integrációját. Ennek részeként már több NATO-Ukrajna Bizottság-ülést vétózott meg 2017-ben és 2018-ban, az amerikai tiltakozás ellenére. Sőt, a helyzet a kölcsönös diplomáciai lépéseken túl odáig fajult, hogy egy titokban, feltehetően titkosszolgálati módszerekkel rögzített videó szivárgott ki a beregszászi magyar konzulátuson állampolgári esküt tevő személyekről, minek következtében büntetőeljárás indult a kettős állampolgárság ukrán tilalmát megszegők ellen. Szijjártó Pétert és más személyeket továbbá nyilvánosan listázta a szélsőségesen nacionalista Mirotvorec szervezet. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor 2018 novemberében a Magyar Állandó Értekezleten úgy fogalmazott, hogy „a mostani politikai vezetésével Ukrajnának semmilyen megállapodásra nem látok esélyt, számos kísérletet tettünk, és nem jártunk sikerrel”.  Egy esetleges változás az ukrán elnöki poszton viszont a kormányzati értékelések szerint talán új fejezetet nyithatna az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokban.

Éppen ezért elemzésünkben a független, a kormányáltal irányított, illetve a kifejezetten oroszbarát szélsőséges média közösségi médiás felületein vizsgáltuk a versenyben lévő ukrán elnökjelöltek médiarepezentációját, a 2019. február 19. és március 19. közötti időszakban.

A cikkek elérését nem mértük, csak az előfordulási gyakoriságot, márpedig a politikai szándékot és a promotált narratívákat ez is jól reprezentálja.

Forrás: moderndiplomacy.eu

A vizsgált top 40 médium elemzése alapján az az összkép rajzolódott ki, hogy az éppen aktuális ukrán közvélemény-kutatási eredményeknek megfelelően a magyar médiában is a három élenjáró jelölt kapta a legtöbb figyelmet, támogatottságuk sorrendjében: Volodomir Zelenszkij humoristából és színészből lett jelölt (24,9%), Julija Timosenko volt kétszeres miniszterelnök, a narancsos forradalom egyik vezetője (18,8%) és Petro Porosenko hivatalban lévő elnök (17,4%). Az alábbi ábrán látható, hogy a vizsgált időszakban a magyar választók külpolitikai érdektelenségét tükröző lanyha médiaérdeklődése mellett 75 cikket publikáltak Porosenkoról, Zelenszkij 18, Timosenko pedig 14 cikket inspirált. Ezzel szemben a közvélemény-kutatásokban még 5% feletti eredményt produkáló jelöltek közül egyedül a volt védelmi miniszter, Anatolij Hricenko látszik a magyar médiában, míg Jurij Bojko, Oleh Ljasko, illetve Olekszandr Vilkul lényegében nem is létezik a magyar média számára.

 

A közösségi médiában megjelent cikkek száma az elnökjelöltekről február 19. és március 19. között

A Petro Porosenkoval kapcsolatos diskurzust az elnökjelölteket tárgyaló cikkek száma alapján elsősorban az oroszbarát és/vagy szélsőjobboldali média uralja, élen a Kárpáthírrel, olyan szeparatista oldalak által követve, mint a Kiállunk Novorosszija Mellett – Support Donbass from Hungary vagy a Kiállunk Oroszország Mellett – Support Vladimir Putin from Hungary. A top disszeminációs listába alig fért be az Index vagy a Hirado.hu a hardcore összeesküvés-elméleti Leleplező Friss Hírek vagy a Vilaghelyzete.com oldalak mellett.

A szélsőséges oroszbarát portálok a jelenlegi elnököt vagy egy erélytelen és eredményeket felmutatni nem képes politikusként ábrázolják, aki képtelen visszaszerezni az ellenőrzést a Krím felett, sőt, 2014-es látogatása során elkergették a félszigetről, vagy egy olyan manipulatív, erőszakos vezetőként, aki zsarolással iktatja ki ellenfeleit, a magyar kisebbséget nem engedi március 15-én ünnepelni stb. Az oroszbarát interpretáció egy újabb „államcsíny”  lehetőségét is felveti a választás kapcsán, mivel „fegyveresek ezrei” készek Porosenko uralmának „megdöntésére”. Az egyik legszélsőségesebb balrad.ru nyíltan zsidózik, a portál szerint: „Ukrajna elnöke nem lehet zsidó! Bár én tisztelem a zsidókat, de Ukrajna elnöke ukrán és keresztény kell hogy legyen! Mint Petro (Valcman) Porosenko!”.

A kormányzati irányítású média elsősorban a Porosenko kampányát megzavaró korrupcióellenes tiltakozásokról vagy szélsőjobboldali felvonulásokról adott hírt. Porosenkot jellemzően a magyar-ukrán nemzetiségi ellentétek szításával vádolják a választási kampány részeként.

Timosenko és Zelenszkij kampányáról elsősorban az oroszbarát médiumok tájékoztatnak, a fókuszban a jelenlegi elnök és kihívói közötti ellentét kiélezésével. Az elsősorban ukrán belpolitikai botrányokat tárgyaló cikkek egyszerre állítják, hogy például Timosenko „leülteti” Porosenko haverjait korrupció miatt, illetve Timosenko milliókat kapott illegális és ismeretlen finanszírozóktól korrupt kampányára. A szélsőséges oldalak hírt adnak arról, hogy  Zelenszkijt bűncselekményekkel vádolná meg hamisan a jelenlegi elnök, továbbá ellene feltehetően állami titkosszolgálati lehallgatás folyik, hiszen Porosenko és köre „bármire kész a hatalom megtartása érdekében”.

Az ukrán választási eseményekről szóló negatív hírek vagy botrányok ellenére sem a független, sem a kormánypárti fősodrú média nem igazán teszi le a garast bármelyik jelölt mellett, azaz explicit külpolitikai várakozásokról nem igazán beszélhetünk a nyilvánosságban. A fősodrú tudósítások elsősorban azt emelik ki, hogy Zelenszkij a „nép szolgája” vagy „fekete ló”, aki sorozatsztárból lett meglepő módon az elnökválasztás egyik fő esélyese. A kormánypáti cikkek itt is elsősorban Porosenko támadására törekszenek, felemlegetik, hogy a nemzetbiztonsági hivatal házkutatást tartott a Timosenko vezette Batykivscsina párt több regionális irodájában, illetve hogy Porosenko-párti képviselők feljelentették Zelenszkijt tiltott politikai reklámért stb.

A legmarkánsabb véleményeket és összeesküvés-elméleteket terjesztő oroszbarát médiumok a jelenlegi ukrán elnök diszkreditálása ellenére sem vállalkoznak jóslásra a választás kimenetelét illetően. A legtöbb cikk vagy azt hangsúlyozza, hogy az élen álló jelöltek közül bárki befuthat, vagy Ukrajnának a választások eredményétől független végletes keleti és nyugati kettéosztottságát, a változatlanul tovább folytatódó orosz-ukrán konfliktust, továbbá az ukrán kormányzat amerikai érdekek általi kiszolgálását vetítik előre.

A magyarországi médiának az ukrán választásokat érintő tudósításai tehát az orosz információs háborúnak és geopolitikai céloknak megfelelően szinte kizárólag negatív fényben ábrázolják Ukrajnát:

Az elnökjelöltekről szóló cikkek többségét a megjelent cikkek száma alapján, legalábbis a közösségi médiában, az oroszbarát, szélsőséges portálok termelik, azaz az ukrán választásról szóló tudósítások szükségszerűen szélsőséges és orosz interpretációt tükröznek.

Összességében elmondható, hogy a kormányzati irányítású és/vagy oroszbarát médiumok „favorizált” ukrán elnökjelöltje bárki, csak nem Petro Porosenko. Ezáltal, ugyan más-más okból, de a magyarországi médiumok az orosz hibrid háborús célokkal összhangban egy konfliktusokkal terhelt, emberi jogokat a politikai játszmákban (sem) követő, az európai normáknak nehezen megfelelő ország képét közvetítik.  Ezzel összefüggésben például az ukrajnai reformokról, az ország átalakulásának sikereiről (ilyen a Naftohaz átalakulása, az elektronikus ProZorro közbeszerzési rendszer, a rendőrségi reform, stb.) nem nagyon esett szó.

Ezzel együtt senki nem kérdőjelezi meg Ukrajna nyugati geopolitika orientációját, a vezető jelöltek egyikét sem tartják Oroszország bábjának, illetve alig vagy semmi szó sem esik Jurij Bojkoról, a Kremllel való valamifajta kiegyezést képviselő Ellenzéki Platform jelöltjéről.

A magyar médiatér szélsőséges centralizáltsága következtében mindez azt jelenti, hogy az Ukrajnáról közvetített általános negatív kép várhatóan csak minimálisan változhat meg a jelenlegi elnök vereségével is. De az Ukrajnáról szóló közbeszéd még ekkor is ki lesz szolgáltatva a különleges magyar-orosz diplomáciai kapcsolatokat méltató kormánypárti médiának, illetve az ukrán-magyar törésvonalakat a végletekig kihangsúlyozó, különféle összeesküvés-elméleteket terjesztő oroszbarát magyar médiahálózatnak.

 

Az elérés nagysága és a tartalmi sokszínűség jegyében a következő Facebook-oldalakat vizsgáltuk:

444, HVG.hu, 24.hu, Index, RTL Klub, Népszava, Blikk, Pesti Srácok, Bors, Hirado.hu, Mandiner, Magyar Hírlap, TV2, 888, Origo, Echo TV, Hír TV, Lokál, Kossuth Rádió, Figyelő, Tudnod Kell, Patrióta Európa Mozgalom, Leleplező Friss Hírek, Enigma, Valóság Amit Tudnod Kell, Új Világtudat, Awakening the World, Aranykor Hajnalán, Orosz Hírek, Orientalista, Felháborító Hírek, Ellenforradalom, HUN-News, Kiállunk Oroszország Mellett – Support Vladimir Putin From Hungary, KárpátHír, Magyar Munkáspárt, Alfahír, Balrad.ru, Kiállunk Novorosszija mellett – Support Donbass from Hungary, Közel-Kelet Jelene.

Győri Lóránt

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.

Megosztás