Iránban lassan két hónapja folyamatos tüntetések zajlanak egy 22 éves nő halála miatt, akit a karhatalmi erők vertek agyon „helytelennek” minősített öltözködése miatt. Az országszerte zajló megmozdulásokat eddig éles lőszer bevetésével sem tudták megfékezni. Történik mindez aközben, hogy az iráni rezsim drónokat és rakétákat szállít Oroszországba.

 

A Political Capital podcastjének legutóbbi adásában Sárközy Miklós történésszel, Irán-szakértővel beszélgetett Berkes Rudolf, a PC elemzője. Az információs zajban az iráni történések méltatlanul kevés figyelmet kapnak, annak ellenére, hogy komoly belföldi és nemzetközi hatásuk lehet.

 

Azt, hogy mi lehet a rendszer stabilitásának az oka, Sárközy Miklós Irán különleges helyzetével magyarázza: egyszerre modern a társadalma és teokratikus berendezkedésű az államszervezete, antiglobalista, Nyugat-ellenes külpolitikával. Vannak viszont szelepek, amelyek enyhítik a társadalmi feszültségeket, összességében a magyar „gulyáskommunizmus” éveire emlékeztet leginkább a közhangulat. Létezik például egyfajta pluralitás a politikai rendszerben; a parlamenti és az elnökválasztáson megjelenhetnek az alternatív, progresszívabb, Nyugat felé kacsintgató jelöltek is. A hétköznapi embereknek pedig, legalábbis egy részüknek, van lehetőségük egyről a kettőre jutni. Egyfajta ingamozgás figyelhető meg az országban: egy nyugatosabb elnök idején megfigyelhető némi enyhülés, hogy aztán a konzervatívabb vezetők érkezésével újra bekeményítsenek. Az ebből adódó rendszerszintű feszültségek miatt folyamatosan mozgásban van a rendszer, és gyakoriak a tüntetések.

A tüntetők szokatlan kitartása mögött Sárközy több okot is lát. A belső politikai, gazdasági és etnikai feszültségek várhatóan tovább fogják tüzelni a megmozdulásokat, ami komoly kihívást jelent a rendszernek. Amellett, hogy a hatalomgyakorlás az utóbbi években megint keményedni kezdett, az egyre súlyosabb megélhetési problémák azok, amelyek fokozzák az elégedetlenséget. Ebben benne van a koronavírus-járvány és a nyugati szankciók hatása is. Ráadásul a progresszívabb jelöltek eltűntek a 2020-as parlamenti és 2021-es elnökválasztásokról, így a középosztálynak nem maradt képviselete, a politikai rendszer tehát ismét az autoriterebb arcát mutatja. A feszültség felgyülemlett a lakosságban, és nem látszik, hogy mitől érnének véget a tüntetések. Forradalomra viszont aligha érdemes számítani.

Ami a geopolitikai helyzetet illeti, nyáron nem tudtak megállapodni a felek az atomalkuhoz (JCPOA) való visszatéréshez, ezért Iránt továbbra is nyugati szankciók fogják sújtani. A szankciós nyomás erősödni fog a tüntetők elleni erőszakos fellépést és azt követően, hogy Irán több ezer drónt és rakétát szállított Oroszországnak, ami azokat az ukrán civil infrastruktúra elleni támadásokra használja. Irán és a Nyugat kiegyezése tehát a közeljövőben nem várható.

 

Abban segítünk, hogy a hírek és álhírek özönében is tisztán lásd a lényeget. Támogass minket! https://www.politicalcapital.hu/tamogatas.php