Bár látszólag csak kissúlyú módosításokat eszközölt, a Fidesz arra játszhat, hogy azokban a városokban, ahol lesz közös, győzelemre esélyes ellenzéki polgármesterjelölt, a képviselő-testületi többség az eddigieknél is nehezebben álljon össze mögötte. A spórolás mint indok is igaz lehet – csak nem a közpénzzel kívánnak takarékoskodni.
Egyszerű többségből kétharmad
Ahhoz, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken egy párt(szövetség)nek kompenzációs listája lehessen, eddig elegendő volt az egyéni kerületek több mint felében jelöltet állítania. Jövőre már a körzetek kétharmadát kell lefednie ugyanehhez.
Mekkora változást jelent ez? A mindössze 8 egyéni kerületre osztott Soroksáron például nem lesz nagy változás: az eddigi 5 helyett 6 jelöltre lesz szükség a listaállításhoz. A 23 kerületre osztott Debrecenben viszont az eddigi 12 helyett 2024-ben már 16 jelöltet kell állítania azoknak, akik kompenzációs mandátumra is pályáznának. A kisebb politikai erőknek ez döntő jelentőségű kérdés, egyénimandátum-szerzésre ugyanis kevés esélyük van, a jelöltjeik által begyűjtött szavazataikat viszont kompenzációslistás-mandátumra válthatják.
Kiket sújthat a módosítás? A kisebb támogatottságú pártokat, civil szervezeteket; leginkább azokat, akiknek helyben kevés bevethető jelöltjük van. A legkézenfekvőbb a Magyar Kétfarkú Kutyapártra gondolni, de a legtöbb érintett településen a parlamenti ellenzéki pártok nagyobb felének is gondot okozna önállóan kiállítani a szükséges számú jelöltet. Vélhetően a szétesett, de az önkormányzati választásig valamilyen módon mégis együttműködésre hajlandó ellenzéki erők koordinációjának mozgásterét igyekszik beszűkíteni a friss módosítás.
Mit is jelent ez? A hatályos szabályozás szerint két párt vagy pártszövetség feloszthatta a nagyobb települések egyéni kerületeit úgy, hogy csak egy vagy két körzetben kellett egymás ellen ringbe szállniuk. A 23 debreceni kerületet például bármely két ellenzéki párt vagy pártszövetség feloszthatta egymás között úgy, hogy 11-11 kerületben csak az egyikük indult, és csak egyetlen körzetben kellett egymással szemben is jelöltet állítaniuk. Ugyanez a két politikai erő most már nem fog tudni ilyen fájdalommentesen osztozkodni: 7-7 helyen állíthatnak csak önálló jelöltet, míg 9 körzetben egymás ellen is el kell indulniuk.
De miért jó ez a Fidesznek? A módosítás az együttműködés felé löki az ellenzéki pártokat, ami a száraz választásmatematika szerint még kedvezhetne is nekik. Ismerve azonban az ellenzéki pártok között a 2022-es vereség nyomán uralkodóvá vált bizalomhiányt, ez az ösztönző aligha fogja összekapni a széttartó pártokat. Kétségtelen, két listát már nem tudnak állítani anélkül, hogy egymás köreit zavarnák, de ezzel együtt is, ahol lesz tényleges együttműködési szándék, a leghatékonyabb módszer továbbra is a közös jelöltek és az egyetlen közös lista állítása lesz, márpedig ezt nem nehezíti meg a mai módosítás. Bizonyosan lesznek helyek, ahol 2024-ben is megvalósul a széleskörű együttműködés, de a települések döntő többségében jó eséllyel nem fognak tudni megállapodni, és sok helyen egymás ellen is el fogják indítani egyéni jelöltjeiket. Az NVI 2023-as adatai szerint 168 település (benne a 23 budapesti kerülettel) érintett. A Fidesz tehát arra játszhat, hogy még azokban a városokban is, ahol lesz közös, győzelemre esélyes ellenzéki polgármesterjelölt, a képviselő-testületi többség az eddigieknél is nehezebben állhat majd össze mögötte. Onnantól pedig már csak egy lépés a városvezető megbuktatása – ahogy azt az elmúlt években is jó pár városban láthattuk.
Időközikből káderpótlás
A ma elfogadott törvénymódosítás szerint, azokon a településeken, ahol a hatálybalépés napján már benne leszünk az ötvennapos kampányidőszakban, még megtartják az időközi képviselő-választásokat, utána viszont majdnem egy évig nélkülözni kényszerülünk ezeket az izgalmakat: a megüresedett képviselői helyeket a 2019-es kompenzációs listákról lehet majd feltölteni. (Arról, hogy ez felvet-e alapjogi aggályokat, a Szabad Európának nyilatkoztunk.)
A motiváció azért rejtélyes, mert a Fidesznek aligha van oka tartani az időközi választásoktól. Lett volna rá objektív ok bőven, de a kormánypártnak az elmúlt egy évben sem roppant meg a támogatottsága, és nem sok előjele van annak, hogy a következő hónapokban meg fog. Ha esetleg a kormányzati agytrösztben valamilyen belső mérésre alapozva mégis erre számítanak, az érthetővé tenné az időközik letekerését – de ezt aligha fogjuk megtudni. Valószínűbb, hogy a Fidesz egyszerűen már nem akar energiát fektetni a tét nélküli időközi választásokba. Sok jelentőségük valóban nincs, viszont mégiscsak több száz embernek erre megy el az ideje, ahelyett, hogy 2024-re készülnének. A spórolási szándék, mint hivatkozási alap tehát mégiscsak igaz lehet: de nem a közpénz, hanem a fideszes aktivisták erőfeszítéseire vonatkoztatva.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően történelmi eredmény született az osztrák parlamenti választáson: a Szabadságpárttal (FPÖ) a második világháború óta először nyert...
A Fidesz az EP-választás során nemcsak a meglévő szavazóit kívánta mozgósítani, kifejezetten ambicionálta új választók meghódítását, és ez legalább 465...
Mivel az önkormányzati választás különböző szinteken zajlik, jellemzően az összes politikai erő találni szokott olyan aspektust, amely mentén győztesnek kiálthatja...