A parlamenti választáson 7-8 milliárd forint kerülhet olyan pártokhoz, amelyek vélhetően nem a választók, hanem az állami költségvetés támogatására hajtanak. A Political Capital és a Transparency International Magyarország kérései és javaslatai ellenére a kormány évek óta nem hajlandó elzárni a politikai közpénzszivattyút.

2013-ban jeleztük, hogy ha nem változtatnak az akkor elfogadott kampányfinanszírozási szabályokon, kamupártburjánzás lesz. Az lett.

2015-2016 során tanulmányban, konferencián, nyílt levélben próbálkoztunk, mindhiába: a kormány továbbra sem mutatott hajlandóságot annak megakadályozására, hogy élelmes politikai vállalkozók közpénzmilliárdokat nyúljanak le. 2017 őszén váratlanul mégis lépett a kormányoldal, és előírta, hogy az 1% alatt teljesítő pártok kötelesek visszafizetni a kampánytámogatást, sőt, azt is elrendelte, hogy a pártvezetők személyes vagyonából hajtsák be azt, amit a pártoktól esetleg nem sikerülne visszaszerezni. Már akkor látszott, hogy ez a megoldás, bár elvileg előremutató és tisztítja a választási versengést, a kampányokra jellemző közpénzszivattyút valójában nem zárja el.

Mára bebizonyosodott, amit már tavaly ősszel is tudni lehetett: a törvényalkotó szükséges, de távolról sem elégséges intézkedést tett a kamupárt-jelenség visszaszorítása érdekében. Mondhatjuk persze, hogy a tavalyi törvénymódosítás nélkül nemcsak (a jelenlegi állás szerint) 38 pártnak* lenne országos listája, hanem akár sok száznak is. Ez mégsem menti fel a törvényalkotót, hiszen továbbra sem oldotta meg a négy éve közismert problémát. Ha az általunk 2013 óta javasoltak szerint a pártok kizárólag kincstári kártyán férhetnének hozzá a kampánytámogatáshoz, illetve a beszámolási kötelezettségük is az egyéni jelöltekéhez hasonlóan szigorú volna, bizonyosan jóval kevesebben kaptak volna kedvet az üzleti célú politikai kalandorsághoz. A kampányköltések teljes, minden számlára, szerződésre kiterjedő nyilvánossága pedig nemcsak a kamupártokat riasztaná el, de a bejáratott nagypártok gazdálkodásának az átláthatóságát is jelentősen javítaná.

A kormány továbbra is adós a magyarázattal, hogy miért nem alakított ki a kamupártburjánzást ténylegesen gátló szabályozást. A mulasztás következtében a 2014-es után a 2018-as parlamenti képviselőjelölt-állítás történései ismét a legpesszimistább korrupciós várakozásokat igazolják. A kampánykorrupció mértéke idén akár többszörösen meghaladhatja a legutóbbi parlamenti választási kampány során tapasztaltakat. 2014-ben közel 4 milliárd forint került a nemhogy a parlamenti küszöböt, de az egyszázalékos támogatottságot megközelíteni sem képes 14 miniformációhoz. Ezek a pártok valójában nem vagy csak elenyésző mértékben költöttek kampányra, ezért ez a pénz legjobb esetben is veszendőbe, vagy a kamupártok működtetőinek a magánzsebébe ment. Idén kéttucatnál is több kamupártgyanús lista számíthat közpénztámogatásra, a lenyúlható közpénz összege így 7-8 milliárd forint körül alakulhat, és ebben még nincsenek is benne az egyéni jelölteknek kiutalt összegek. Több mint kétséges, hogy az államnak sikerül akár egyetlen fillért is behajtania majd a törpepártoktól vagy azok vezetőitől. Arról már nem is beszélve, hogy az állami végrehajtásra elköltött újabb közpénztömegek bizonyosan messze meghaladják a kamupártoktól visszaszerezhető támogatás összegét.

A jelöltállítás során elkövetett nyilvánvaló visszaélések is veszélyeztetik a választás tisztaságát. Az ajánlóívek másolásának gyakorlata már 2014-ben is nyílt titok volt, idén pedig gigantikus méreteket ölthetett a választópolgárok személyes adataival való visszaélés. Ez nemcsak a választási eljárás szabályait sérti, de többféle bűncselekményt is megvalósít. A 2018-as választások ezért ugyanúgy nem lesznek tisztességesek, ahogyan a 2014-es voksolás sem volt az. A jelöltállítási visszaéléseket és a kampánykorrupciót megakadályozni már nem tudja az állam, a jogsértések kivizsgálásának és a felelősök megbüntetésének a kötelezettsége alól azonban nem mentesül. És természetesen az is változatlanul az állam feladata, hogy végre tegye rendbe a kampányfinanszírozás és a jelöltállítás szabályait.

*A nyilvántartásba vételi folyamat még nem zárult le, s bár 40 pártlistának a sorrendjét már kisorsolták, közülük kettőnek eleve nincs 27 egyéni jelöltje, így az övékét biztosan elutasítják majd.