89 nap a dupla választásig
Az önkormányzati és az európai parlamenti választáshoz közeledve sem a kormány-, sem az ellenzéki oldal nincs túl jó állapotban. Ha...
Csökkent a népesség Csepelen, ahogy az egész országban. Ebből aligha következik bármiféle választási manipuláció. A tavaly felmerült visszaélésgyanú igazolása vagy cáfolata viszont továbbra is várat magára.
Egy év alatt eltűnt 3423 lakos Csepelről – jelentette be Bangóné Borbély Ildikó március 18-án. A szocialista politikus két adat közötti különbséggel támasztotta alá állítását: míg 2018. januárban a KSH adatai szerint 76182 fő lakott a kerületben, addig 2019. januárban a csepeli helyi választási iroda 72759 fő alapján állapította meg, hogy 2019-ben már csak 12 egyéni kerületi és 5 kompenzációs listás mandátumért zajlik majd a küzdelem a kerületben.
Bár kétségkívül csökkent a választásra jogosultak száma, Bangóné almát hasonlított össze körtével.
A helyi választási irodák ugyanis nem a KSH-tól, hanem a Nemzeti Választási Irodától (NVI) kapják a névjegyzéki adatokat, az NVI pedig a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságának adataiból dolgozik. A különbség lényege: ha valakinek van lakóhelye és tartózkodási helye is, a KSH a tartózkodási helyén számítja be, míg az NVI a lakóhelyén.
A Csepelre vonatkozó idősoros adatok így festenek a KSH-nál:
Forrás: KSH helynévkönyvek
Látható, hogy öt év alatt alig történt változás, a 2019-es adatot pedig még nem ismerjük, a KSH várhatóan ősszel közli majd. Ettől némileg eltérnek a csepeli választási iroda által közzétett értékek; a 2014-es önkormányzati választást megelőző adattal érdemes összehasonlítani az ideit:
Forrás: Budapest XXI. kerületi Helyi Választási Iroda vezetőjének 1/2019. (II. 11.) határozata, Budapest XXI. kerületi Helyi Választási Iroda vezetőjének 3/2014. (II. 10.) határozata
Ezekből az adatokból a következők látszanak:
Érdemes mindezzel összevetni, hogy az elmúlt öt év országos választásai és népszavazásai során hányan szerepeltek Csepel választói névjegyzékében. Az NVI-től kikért adatbázisok alapján ennyien:
Forrás: Nemzeti Választási Iroda
Értelemszerűen ez utóbbi adatbázisban nem az összlakosságszám, hanem a választásra jogosultak száma szerepel. Bár a különböző választástípusok során nem is teljesen azonos ez a kör, a 2014-2018 közötti adatok – a KSH-éihoz hasonlóan – inkább stagnálást, kis mértékű csökkenést mutatnak. Ha viszont hozzátesszük azt is, hogy az NVI honlapján naponta frissülő adatok szerint 2019. március 21-én már csak 59786-an szerepelnek a névjegyzékben, kontúrosabban kirajzolódik a csökkenő tendencia.
A rendelkezésre álló adatsorokból tehát árnyékra vetődésnek tűnik a szocialisták önkormányzativálasztás-manipulációs bejelentése, ugyanakkor nem jutottunk közelebb annak a tavaly felmerült – többek között a csepeli esetre is alapozott – visszaélési gyanúnak az igazolásához, amely szerint külhoni magyaroknak keletkeztetett fiktív lakcímekkel próbálták befolyásolni bizonyos egyéni választókerületek eredményét. Ez utóbbi ügyben a tisztánlátást csak az fogja segíteni, ha sikerül megszerezni azokat az idősoros névjegyzéki adatokat, amelyeket a TASZ-szal együtt a tavalyi országgyűlési választás előtt igényeltünk, és a mai napig nem kaptunk meg. Az első tárgyalást március 27-ére tűzték ki.
Az önkormányzati és az európai parlamenti választáshoz közeledve sem a kormány-, sem az ellenzéki oldal nincs túl jó állapotban. Ha...
A Fodor Gábor által felvetett ötletet öntötte módosító javaslatba a Mi Hazánk, amely szerint újra listán választhatnánk a Fővárosi Közgyűlés...
Bár látszólag csak kissúlyú módosításokat eszközölt, a Fidesz arra játszhat, hogy azokban a városokban, ahol lesz közös, győzelemre esélyes ellenzéki...
Még a Kádár-rendszerben is odafigyeltek arra, hogy amikor „választásokat” tartottak, legalább két név szerepeljen a szavazólapon. A mai Magyarországon, ha...