Kommunikációs trükk, hogy a különleges jogrend megszüntetése cáfolná a kormánnyal szembeni nemzetközi és hazai kritikákat. A koronavírus-járvány visszaszorulása után a veszélyhelyzet június 20-ára várható feloldása és a felhatalmazási törvény ezzel egyidőben történő hatályvesztése ugyanis nem jelenti azt, hogy az Orbán-kormány ne használta volna ki további hatalomkoncentrációra a járvánnyal összefüggő rendkívüli helyzetet.

Tartósak maradnak:

• a kormány feletti alkotmányos és parlamenti kontrollt tovább gyengítő közjogi változások,
• a kormányközeli gazdasági szereplők befolyását és ezáltal a kormánypárt gazdasági hatalmát növelő lépések,
• az ellenzéki vezetésű önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítését szolgáló intézkedések,
• a kritikus hangok elfojtását szolgáló intézkedések.

1. Közjogi lépések

A magyarországi autoriter hatalomgyakorlást erősítő intézkedéseket nem elsősorban a felhatalmazási törvény keretében hozta meg a kormánytöbbség: az csak paravánként szolgált, amely mögött magasabb fokozatban folytatódott a jogállamiság és a kormány feletti kontroll rombolása. Ezt világosan mutatja a különleges jogrend visszavonásának módja is – ahogy azt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös elemzése is jelzi.

• A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” szóló T/10747-es törvényjavaslat szerint lényegében maga a kormány dönt a különleges jogrend kivezetéséről. A javaslat határidőt nem ad, a pontos naptári napot a miniszterelnök határozza meg.
• Az átmeneti intézkedésekről szóló T/10748-as törvényjavaslat szerint a kormány, a parlamentet megkerülve, az országos tisztifőorvos javaslatára – miniszteri előterjesztés után – egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el. A tervezet szerint ezt akkor teheti meg, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be. Ebben az alkotmányban nem szabályozott helyzetben hozott rendeletek esetében még az a garancia sincs meg, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat veszítenék. Ez lényegében tehát a parlamenti kontroll tartós kiiktatását jelentené.
• A katasztrófavédelmi törvényt ugyancsak módosítaná a T/10748-as törvényjavaslat. Eszerint, ha veszélyhelyzetben nem elégségesek a katasztrófavédelmi törvény által körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést meghozhat – lényegében bármit, amit jónak lát. Ez az alkotmányos kontroll tartós kiiktatását jelenti.

2. Gazdasági lépések

A Corruption Research Center Budapest (CRCB) legfrissebb jelentése azt mutatja, hogy a járvány okozta válság időszakában minden korábbinál több közpénz áramlott az Orbán-közeli gazdasági szereplők vállalkozásaihoz.

• Ezek a cégek idén 74 közbeszerzésen győztek április végéig, összesen 253 milliárd forint állami megrendelést elnyerve. Ez az összes közbeszerzésen elköltött idei pénz 27 százaléka, ami új rekord, ahogy az is, hogy a csoport győzelmeinek 68 százalékában egyedül indult a pályázatokon.
• Más cégek nem voltak ilyen szerencsések. A kiskereskedelmi szektorban a kormány a veszélyhelyzet időszakában bevezette, majd állandósította a kiskereskedelmi különadót, azaz nemcsak a veszélyhelyzet végéig szednék be, hanem utána is. A most benyújtott 2021-es költségvetési törvényjavaslatban már jövőre is be van tervezve ez az adó, amely 54 milliárd forinttal vágja meg a szektort. A kormány szerint a cél az, hogy az egyensúlyjavító adóintézkedések terhét ne a lakosság, hanem azon szereplők viseljék, amelyek erre képesek, és amelyek a járványt megelőző időszakban kiemelkedő nyereségre, jelentős piaci fölényre tettek szert. Ugyanez az érv a közbeszerzéseket sorra nyerő vállalatok esetében nem merült fel.
• A kínai hitelből finanszírozott, felfoghatatlan nagyságrendű, mintegy 750 milliárdos Belgrád-Budapest-vasút megépítéséből a kínaiakon kívül csak a kivitelezésben résztvevő Orbán Viktor-közeli üzleti csoportok profitálnak. A projekt dokumentációját is a pandémia leple alatt titkosították.
• Bár elvben már a kormány április elején bejelentett gazdaságvédelmi akciótervében is szó volt arról, hogy a kormány „megvédené” a magyar vállalatokat attól, hogy külföldiek vásárolják fel vagy szerezzenek bennük tulajdonrészt – ún. tőkebevonással –, az erről szóló kormányrendeletet végül május 25-én jelentették meg. Mindez csökkenti az érintett vállalatok értékét, miközben a kormányközeli gazdasági szereplők további terjeszkedését készítheti elő egyes stratégiai szektorokban.

3. A helyi önkormányzatok mozgásterének szűkítése

Az önkormányzatok a 2019-es önkormányzati ellenzéki győzelmek miatt a politikai alternatívaképzés terepei lettek. Orbán Viktor ezért a veszélyhelyzetre hivatkozva először közjogilag, egyeztetés nélkül próbálta elvonni a polgármesterek jogait. Miután ez a kormányoldalon is feszültséget generált, a döntést visszavonta, hogy aztán pénzügyi eszközökkel próbálja korlátozni főként az ellenzéki vezetésű önkormányzatok mozgásterét.

• Az önkormányzatoknak a veszélyhelyzetben a szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, idősellátás, családgondozás, támogató szolgálat, étkeztetés stb.) jelentősen ki kellett terjeszteniük a kormány által rájuk ruházott többletfeladatok miatt. Ehhez azonban plusz forrást nem biztosított a kormány, holott az alapszolgáltatások teljes költségét eddig sem fedezte az állami normatíva.
• Ugyanakkor a járvány elleni védekezésre hivatkozva forrásokat vont el a kormány az önkormányzatoktól. Először ideiglenes intézkedésként magához vonta a gépjárműadóból befolyó, illetve részben már befolyt bevételeket. A parkolási díjak eltörlésével is megrövidítette az önkormányzati büdzséket, az idegenforgalmi adót pedig az év végéig felfüggesztette. A 2021-es költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy a gépjárműadó jövőre is teljes egészében a központi költségvetéshez folyik be. Ezek az elvonások minden önkormányzatot egyformán sújtanak.
• Vannak azonban olyan elvonások, amelyek politikai alapon történő szelektálást tesznek lehetővé. Ilyen, hogy a kormány egyes településeken különleges gazdasági övezeteket jelölhet ki, úgy, hogy az övezetbe tartozó ingatlanok tulajdonjoga és a helyi adók a kormánypárti többségű megyei önkormányzatokhoz kerülnek. Ez már megtörtént a gödi Samsung-gyárral, ahogy egyes önkormányzatok központi fejlesztési pénzektől való megfosztása is, a járvány elleni védekezésre hivatkozva: 1,1 milliárd forintot vontak el Budapest 8., 400 milliót Budapest 9. és 100 milliót Budapest 7. kerületétől. A sor bármikor folytatódhat.

4. Kormánykritikus hangok elhallgattatása

Az Orbán-kormány militáns retorikájának célkeresztjében a járvány kezdete óta az ellenzéki szereplők állnak, a felhatalmazási törvény sürgősségi tárgyalásának meg nem szavazása miatt pedig azzal vádolta az ellenzéket, hogy „a vírus oldalára állt”. Kiemelten támadta a kormány Karácsony Gergely főpolgármestert, akit egy budapesti idősotthonban történt relatíve sok megbetegedés miatt az egész járvány felelősének próbált beállítani a kormányzati propagandagépezet. A retorikán túl a kormánykritikus hangok elfojtása konkrét intézkedésekben is testet öltött.

• A politikán való spórolás populista szlogenje mögött megfelezték a pártok központi támogatását, amely az ellenzék számára komoly érvágás, míg a Fidesznek nem tétel (lásd a 2. Gazdasági lépések című pontot). Az államtitkári fizetéseket közben 35%-kal emelték.
• A kormány egyes intézkedései ellen tiltakozva Hadházy Ákos és Szél Bernadett független ellenzéki országgyűlési képviselők több autós tüntetést is szerveztek. A demonstrálók azonban egyre nagyobb pénzbírságokat kaptak a rendőrségtől a közlekedési és a járványügyi szabályok állítólagos megsértése miatt.
• A rémhírterjesztésre vonatkozó jogszabály szigorítása a veszélyhelyzetben szintén illeszkedett a kormánykritikus ellenzék és a szabad sajtó fenyegetésére alkalmas intézkedések sorába. A hatalompolitikai szándékot jól jelezte, hogy a kormányzati nyilatkozatok és a kormány által irányított média egyes tudósításai nem annyira a tényleges álhíroldalak ellen irányultak, hanem sokkal inkább a független sajtóorgánumokat vádolták meg rémhírterjesztéssel. A sokat vitatott törvény lehetővé tette azt is, hogy rémhírterjesztőknek állítsanak be olyanokat, akik eltérnek a kormányzati kommunikációtól, és nem hivatalos egészségügyi adatokat, tapasztalatokat is közöltek. Májusban gyors egymásutánban két embert is előállított a rendőrség rémhírterjesztésre hivatkozva, mint kiderült, indokolatlanul. A megfélemlítő rendőrségi vegzálást a kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter annyival kommentálta, hogy „csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”. A rémhírterjesztésről szóló jogszabály is fennmarad, de annak tényállási elemét csak a különleges jogrend idején lehet majd alkalmazni, azaz egy a kormány döntése alapján előálló újabb veszélyhelyzetben bármikor visszahozható.