A magyarok közel 60 százaléka úgy véli, az uniós szankciók jobban sújtják az európaiakat, mint az oroszokat, de az elszállt élelmiszerárak mögött már csak minden harmadik ember látja a szankciók rémét felsejleni. A Political Capital októberben egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta a háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket, a konfliktus kapcsán megjelenő, sokszor dezinformációt tartalmazó narratívák beágyazottságát. A kutatás eredményeit egy sorozatban mutatjuk be, amelyet a legfontosabb megállapításokat tartalmazó közleményünk vezetett fel. A sorozat második része.
A kormány minden lehetséges csatornán azt sulykolja, hogy az „elhibázott brüsszeli szankciók” felelősek a kialakult gazdasági helyzetért, ami megnehezíti a magyarok életét. A kutatásunkból kiderül, hogy a magyarok többségénél is át is ment az üzenet: 59 százalék szerint a szankciók az európai embereket jobban sújtják, mint az oroszokat. A Fidesz szavazóinak percepciója lényegében egyhangúan (89%) tükrözi vissza a kormányzati narratívát, a Mi Hazánk nélkül számolt ellenzéki pártok támogatói viszont sokkal megosztottabbak a kérdésben.
A kormányzati érvelés fontos eleme, hogy az elhibázott szankciók miatt magas az infláció, benne az elszállt energiaárakkal. A „szankciós infláció” üzenete, úgy tűnik, csak részben hullott termékeny táptalajra: csak minden harmadik magyar okolja a szankciós politikát a magas élelmiszerárakért, a földgáz világpiaci árának emelkedésével kapcsolatban viszont a többség (53%) már osztja a kormányzati narratívát.
Megosztottak a vélemények abban a tekintetben is, hogy a szankciók eltörlése milyen hatással lenne a gázárra. Miközben a megkérdezettek bő harmada inkább azt várja, hogy az árak gyorsan a háború előtti szintre rendeződnének vissza, 42 százalék nem ennyire optimista.
A földgáz világpiaci ára már jóval a háború előtt, 2021 nyarán emelkedni kezdett, elsősorban azért, mert a Gazprom visszafogta az Európába irányuló szállításokat. Ezzel az eszközzel a háború kitörése után még intenzívebben élt a moszkvai vezetés. A válaszadók relatív többsége (47%) tartja igaznak ezt az érvelést, míg 27% hamisnak.
Ez volt egyébként az egyetlen kérdés, amelynek kapcsán viszonylagos egyetértés alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki tábor között, vélhetően nem függetlenül attól, hogy ez nem része a kormányzatinarratíva-univerzumnak.
A szankciók hatásának lakossági percepciójáról Lengyelországban is készült közvélemény-kutatás. Már augusztus második felében, a mi adatfelvételünk előtt két hónappal, a lengyeleknek is csupán 22 százaléka vélte, hogy az uniós szankciókat az orosz lakosság érzi meg jobban, mint az európai. Abban viszont már eltérőek voltak a nézeteik, hogy ez a hatás kiegyensúlyozott, vagy inkább az EU lakosait sújtják a szankciók. A lengyelek 31 százaléka gondolta akkor úgy, hogy az európaiak jobban szenvednek, mint az oroszok, ami lényegesen elmarad a magyarok körében most mért 59 százalékos aránytól.
Módszertan
A reprezentatív közvélemény-kutatás adatfelvételét a Medián végezte 2022. október 15-21. között, 1002 fő telefonos megkeresésével.
A pártpreferencia-csoportok vizsgálata
Az ellenzéki oldalon több, csupán néhány százalékos támogatottságú párt helyezkedik el. Ebből kifolyólag a lekérdezés mintájába ezek támogatói alacsony elemszámmal kerültek be, ami nem teszi lehetővé az ezekben a csoportokban kapott eredményekből történő, megfelelő megbízhatóságú általánosítást. A további vizsgálatainkhoz ezért összevontan kezeltük az ellenzéki pártok támogatóit. A kivételt a Mi Hazánk szavazói képviselik, őket a többi ellenzéki szavazótól elkülönítve vizsgáltuk. Egyrészt azért, mert a párt háborúval kapcsolatos álláspontja sok ponton eltér a többi ellenzéki pártétól, másrészt pedig a mintában kapott válaszok is ezt erősítik meg. Miközben ugyanis a kérdésekre érkezett válaszok között a többi ellenzéki párt szimpatizánsai között alig volt érdemi eltérés, a Mi Hazánk esetében legtöbbször markáns különbségeket tapasztaltunk. A mintában a három pártpreferencia-csoport súlyozatlan elemszáma (azaz ennyi fő kérdeztünk meg) a következő: Fidesz-KDNP: 382 fő, Mi Hazánk: 64 fő, ellenzéki pártok Mi Hazánk nélkül: 309 fő. Utóbbi csoporton belül (tehát nem a teljes mintában) a pártok megoszlása így alakult: DK (32%), MKKP (20%), Momentum (18%), MMM (7%), Jobbik (6%), LMP (5%), MSZP (4%), Nép Pártján (4%), Párbeszéd (3%). Az elemzésünkben a Mi Hazánk nélküli pártpreferencia-csoportra ellenzéki pártok néven hivatkozunk.
Ukrajna az első évfordulóhoz képest nehezebb politikai és katonai helyzetben van. A fronton a helyzet stratégiai szinten egyelőre változatlan, de...
Az elmúlt egy évben a növekvő megélhetési nehézségek és az orosz dezinformációs törekvések ellenére sem csökkent jelentősen Ukrajna támogatottsága Európában....
Az Ukrajnának küldött fegyverekkel kapcsolatban sorra dőlnek meg a tabuk: ma már a tagállamok az aktív állományukból is tesznek felajánlásokat....
Nagy nemzetközi vitát kavart az a döntés, melynek eredményeként nyugati országok tankokkal segítik Ukrajna védekezését az orosz agresszió ellen, mivel...
