A magyarok jelentős része nincs tisztában azzal, hogy a kormány megszavazta az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat. A Political Capital októberben egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta a háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket, a konfliktus kapcsán megjelenő, sokszor dezinformációt tartalmazó narratívák beágyazottságát. A kutatás eredményeit egy sorozatban mutatjuk be, amelyet a legfontosabb megállapításokat tartalmazó közleményünk vezetett fel. A sorozat harmadik része.

Ahogy azt sorozatunk előző epizódjában bemutattuk, az Oroszországgal szembeni uniós szankciókkal kapcsolatos kormányzati narratívákat témától és pártválasztói csoporttól függően, eltérő mértékben fogadták be a magyarok. Az intenzív kommunikáció zajában háttérbe szorult a konkrét szankciókról szóló tényszerű tájékoztatás, ami sokakban okozhatott elbizonytalanodást.

Ennek mérésére kutatásunkban öt, a szankciókkal kapcsolatos állítást fogalmaztunk meg, amelyekről a megkérdezetteknek el kellett dönteniük, igazak-e vagy hamisak. Arról az állításról például, hogy „Tilos Oroszországból földgázt importálni”, 77% tudta helyesen, hogy hamis, és csak 15% gondolta igaznak (8% nem tudott vagy nem akart dönteni). Nem csak utóbbiak azok, akik bizonyosan nem olvasták az Európai Unió Tanácsának magyarul is elérhető ismertetőjét az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról.

A szankciókról szóló döntési folyamatról és a magyar kormány szerepéről ugyanis már jóval nagyobb a tájékozatlanság – vagy a kormányzati kampány ereje. Az, hogy 37% nem ismerte a szankciós döntéshozatal szintjét (tehát azt, hogy a szankciókról valójában az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek tanácsa dönt), még nem is számítana rossz aránynak, az már annál inkább, hogy a megkérdezettek 36 százaléka határozottan állította, hogy a magyar kormány nem szavazta meg a szankciókat (további 7 százalék pedig még tippelésre sem vállalkozott). Elsősorban ez mutatja, mennyi zavart tud okozni a fejekben (és nem csak a kormánypárt szimpatizánsaiéban) egy olyan kampány, ami a „Mondjunk nemet a szankciókra” szlogenre épít.

A Fidesz szavazóinak ugyanis pontosan fele igaznak gondolta azt az állítást, hogy „a magyar kormány nem szavazta meg a szankciókat”, és csak 40%-uk válaszolta helyesen, hogy az állítás hamis. A Mi Hazánk nélküli ellenzéki pártok szavazói közül 73% válaszolt helyesen, de még ebben a körben is 23%-ot tett ki, akik szerint igaz volt az állítás. A Mi Hazánk szavazói a kettő között helyezkednek el (lásd az ábrát) . Azaz, bár elsősorban a kormánypárt szimpatizánsai elől sikerült elhallgatni a valóságot, az ellenzéki szavazók nem elhanyagolható részének figyelmét is eltereli az, hogy a kormány „mit mond”, arról, hogy „mit tesz”.

Módszertan

A reprezentatív közvélemény-kutatás adatfelvételét a Medián végezte 2022. október 15-21. között, 1002 fő telefonos megkeresésével.

A pártpreferencia-csoportok vizsgálata

Az ellenzéki oldalon több, csupán néhány százalékos támogatottságú párt helyezkedik el. Ebből kifolyólag a lekérdezés mintájába ezek támogatói alacsony elemszámmal kerültek be, ami nem teszi lehetővé az ezekben a csoportokban kapott eredményekből történő, megfelelő megbízhatóságú általánosítást. A további vizsgálatainkhoz ezért összevontan kezeltük az ellenzéki pártok támogatóit. A kivételt a Mi Hazánk szavazói képviselik, őket a többi ellenzéki szavazótól elkülönítve vizsgáltuk. Egyrészt azért, mert a párt háborúval kapcsolatos álláspontja sok ponton eltér a többi ellenzéki pártétól, másrészt pedig a mintában kapott válaszok is ezt erősítik meg. Miközben ugyanis a kérdésekre érkezett válaszok között a többi ellenzéki párt szimpatizánsai között alig volt érdemi eltérés, a Mi Hazánk esetében legtöbbször markáns különbségeket tapasztaltunk. A mintában a három pártpreferencia-csoport súlyozatlan elemszáma (azaz ennyi fő kérdeztünk meg) a következő: Fidesz-KDNP: 382 fő, Mi Hazánk: 64 fő, ellenzéki pártok Mi Hazánk nélkül: 309 fő. Utóbbi csoporton belül (tehát nem a teljes mintában) a pártok megoszlása így alakult: DK (32%), MKKP (20%), Momentum (18%), MMM (7%), Jobbik (6%), LMP (5%), MSZP (4%), Nép Pártján (4%), Párbeszéd (3%). Az elemzésünkben a Mi Hazánk nélküli pártpreferencia-csoportra ellenzéki pártok néven hivatkozunk.