Bár a kormány nem ismerte el a négy ukrajnai terület egyoldalú elcsatolását, épp a Fidesz szavazói azok, akiknek egy jelentős része ezzel nem ért egyet. A Political Capital októberben egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta a háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket, a konfliktus kapcsán megjelenő, sokszor dezinformációt tartalmazó narratívák beágyazottságát. A kutatás eredményeit egy sorozatban mutatjuk be, amelyet a legfontosabb megállapításokat tartalmazó közleményünk vezetett fel. A sorozat negyedik része.

Vlagyimir Putyin szeptember 30-án jelentette be, hogy Oroszország egyoldalúan négy ukrajnai megyét csatol Oroszországhoz. Az október 15-21. között zajlott adatfelvételünk során a megkérdezettek háromnegyede jelezte, hogy hallott már az annexióról. Nekik tettünk fel három ezzel kapcsolatos kérdést; a továbbiakban csak az ebben a körben kapott eredményeket mutatjuk be.

Bár Gulyás Gergely egy Kormányinfón kötelességtudóan elmondta, hogy a közös uniós álláspont alapján nem fogadja el a megszállt ukrán területeken tartott népszavazás eredményét, így az ukrajnai területek putyini bekebelezését, a kormány erről nem folytatott a későbbiekben „tájékoztató kampányt”, a témát onnantól kezdve agyonhallgatta. Ellentétben tehát az uniós szankciók ügyével, a területi megszállás témájáról nem kívánta a magyarok szájába rágni, hogy mit is gondoljanak. A magyarok, azon belül is a kormánypárti szavazók jelentős része így aztán inkább arra az álláspontra helyezkedik, ami a nagyon is létező kormányzati kommunikációból logikusan következne.

Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy az orosz lépést ismerők 30 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarországnak nem szabadna elismernie a területek Oroszországhoz csatolását.

Az ellenzéki és a fideszes szavazók közül épp az utóbbiak azok, akik kevésbé osztották a hivatalos kormányzati álláspontot: a Mi Hazánkat nem tartalmazó ellenzéki szavazók nagy többsége (73%) egyetértett az annexió elutasításával, a kormányoldal szavazóinak viszont csak 32 százaléka vélekedett így. (A Mi Hazánk szavazóinak körében kapott eredményeket most nem tüntettük fel, mert a tájékozottságra vonatkozó szűkítés miatt esetükben túl alacsony lett az elemszám.)

Az elcsatolással kapcsolatos dezinformációs narratívákban az annexiót gyakran a „népszavazás”, illetve az ott élő jelentős oroszajkú lakosság legitimálja. Az ezek alapján összeállított két kérdésünkre adott válaszokból kiderül, hogy sokan fogékonyak ezt elfogadni. A Fidesz szavazói sokkal hajlamosabbak erre, mint az ellenzéki szimpatizánsok.

Módszertan

A reprezentatív közvélemény-kutatás adatfelvételét a Medián végezte 2022. október 15-21. között, 1002 fő telefonos megkeresésével.

A pártpreferencia-csoportok vizsgálata

Az ellenzéki oldalon több, csupán néhány százalékos támogatottságú párt helyezkedik el. Ebből kifolyólag a lekérdezés mintájába ezek támogatói alacsony elemszámmal kerültek be, ami nem teszi lehetővé az ezekben a csoportokban kapott eredményekből történő, megfelelő megbízhatóságú általánosítást. A további vizsgálatainkhoz ezért összevontan kezeltük az ellenzéki pártok támogatóit. A kivételt a Mi Hazánk szavazói képviselik, őket a többi ellenzéki szavazótól elkülönítve vizsgáltuk. Egyrészt azért, mert a párt háborúval kapcsolatos álláspontja sok ponton eltér a többi ellenzéki pártétól, másrészt pedig a mintában kapott válaszok is ezt erősítik meg. Miközben ugyanis a kérdésekre érkezett válaszok között a többi ellenzéki párt szimpatizánsai között alig volt érdemi eltérés, a Mi Hazánk esetében legtöbbször markáns különbségeket tapasztaltunk. A mintában a három pártpreferencia-csoport súlyozatlan elemszáma (azaz ennyi fő kérdeztünk meg) a következő: Fidesz-KDNP: 382 fő, Mi Hazánk: 64 fő, ellenzéki pártok Mi Hazánk nélkül: 309 fő. Utóbbi csoporton belül (tehát nem a teljes mintában) a pártok megoszlása így alakult: DK (32%), MKKP (20%), Momentum (18%), MMM (7%), Jobbik (6%), LMP (5%), MSZP (4%), Nép Pártján (4%), Párbeszéd (3%). Az elemzésünkben a Mi Hazánk nélküli pártpreferencia-csoportra ellenzéki pártok néven hivatkozunk.