1. Bár az OTP Bankot közvetlenül nem fenyegeti semmiféle jogkövetkezmény amiatt, hogy az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) feltette a háború nemzetközi szponzorainak listájára, ez a tőzsdei vállalatként működő, régiós szinten is jelentős magyar pénzintézet számára komoly kockázatot jelent.
2. Az OTP az Orbán-kormány által képviselt külpolitika kárvallottjának tűnik. Annak következménye ugyanis a megromlott ukrán-magyar viszony, és az, hogy a magyar kormány egyre inkább elveszíti a nemzetközi érdekérvényesítő képességét.
3. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Magyarország egyre inkább elszigetelődik a saját szövetségi rendszerén belül az Orbán-kormány „békepártinak” beállított álláspontja miatt, ami valójában az orosz érdekeket szolgálja. A kormány üzenete ugyanis az, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség révén az euroatlanti szövetségi rendszer csak meghosszabbítja és kiterjeszti a háborút, a békét pedig csak a tűzszünet és a mielőbbi béketárgyalások hozhatják el. Ez az érvelés nemcsak burkoltan legitimálja a Kreml érvelését, de az is következik belőle, hogy Ukrajnának engedményeket kell tennie Oroszországnak, hiszen utóbbi csak akkor hajlandó befejezni a háborút, ha eléri az egyébként gyakran változó célkitűzéseit. A magyar állásponttal szemben az Európai Unióban, azon belül is különösen a régióban minden más ország úgy ítéli meg, hogy éppen az járhat a háború kiterjedésével, ha Oroszország eléri céljait és folytathatja a nyíltan deklarált törekvését arra, hogy visszaállítsa az egykori Szovjetunió kelet-európai érdekszféráját. Ez – a Magyarországon kívül minden más országban felismert – alapvető egzisztenciális és biztonsági kockázat az, ami miatt a magyar kormány nem lesz képes az érdekeit érvényesíteni addig, amíg alig burkoltan Oroszország mellett foglal állást.
4. Az Orbán-kormány számára így jól láthatóan az OTP ügyében sem maradt más, mint a gyengék fegyvere: a vétópolitika. A kormány most azzal fenyegetőzik, hogy addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t. Ez értelemszerűen újabb ellenérzést szül Magyarországgal szemben az Európai Unióban és tovább rontja az ukrán-magyar viszonyt. A kormány nemzetközi érdekérvényesítő képességét a mélybe rántó örvény gyorsul.
5. Az OTP és a magyar gazdaság szereplői számára a kockázatok növekednek. A bank, úgy tűnik, akkor kerülhet le a listáról, ha ezt önmaga el tudja érni, vagy ha a helyzet feloldásán dolgozó uniós diplomaták ezt elérik az ukrán félnél.
Február végén az Európai Parlament abszolút többsége két fontos határozatban ítélte el az Alekszej Navalnij ellen elkövetett „politikai gyilkosságot”, biztosította...
Az Orbán-kormány az államalapítás ünnepét egy keleti diplomáciai offenzíva megvalósítására használta fel. A nemzeti ünnep, a népszórakoztatásra szolgáló „Európa legnagyobb...
2023. május 4-5-én második alkalommal tartották meg a Konzervatív Politikai Akció Konferenciát (Conservative Political Action Conference – CPAC) Magyarországon. Bár...
Mind az Amerikai Egyesült Államok ellen hergelő kormánypropaganda, mind a keményebb amerikai fellépést váró kormánykritikus hangok belpolitikai szemüvegen keresztül nézik...