A nyár folyamán Magyar Péter olyan sokat beszélt pártja kormányzati terveiről, hogy augusztus végére már a Fidesz is „TISZA-programot” hirdetett.

Előfeltevések a pártprogramokról

Magyar Péter augusztus 20-án, Pannonhalmán hirdette meg pártja 10 pontból álló, hosszú távú vízióját. Ez a július középi nagykanizsai pártkongresszuson bemutatott szakpolitikai tervekkel és a július végi székesfehérvári külpolitikai programmal együtt a TISZA kormányzóképességét igyekszik felmutatni. Mielőtt azonban belemennénk az egyes programok elemzésébe, kiindulópontként érdemes két előfeltevést tisztázni.

1. Kell a program. A hazai közbeszédben meghatározóvá vált a nézet, miszerint „a választók nem olvasnak pártprogramokat”, ezért nincs is szükség azokra. Ez azonban csak részben igaz. A választók ugyanis tényleg nem olvasnak programokat, de vonzó és egyszerűen befogadható politikai tartalomra van igényük. Ezt a pártok politikai üzenetek, eszmék, ígéretek, víziók formájában juttatják el hozzájuk, így elsősorban a politikusok számára szükséges az ezek alapjául szolgáló program.
2. A választási program nem kormányprogram. Ha egy politikus programot hirdet, a sajtó, a szakértők, a véleményvezérek reflexszerűen ízekre szedik: hiányolják a részleteket, vizsgálják a koherenciát, kiszámolják, hogy mibe kerülne, és felteszik a kérdést, miből? Egy választási program azonban aligha tud ezeknek a követelményeknek megfelelni, mivel a funkciója nem a kormányzás, hanem hogy minél több választó számára vonzó legyen. Nagy részük nem is várja el, hogy egy választási program részletesen kidolgozott legyen, a koherenciát pedig még annyira sem. Számukra az a fontos, hogy a program reményt, jövőképet adjon, illetve hogy később, a kormányzás során ne annak gyökeres ellentétét valósítsák meg.

A pártprogramok tehát kampányeszközök. Abból a szempontból érdemes azokat értékelni, hogy mennyire segítik a párt választási kampányát.

Nagykanizsa – makulátlan vs. tapasztalatlan jelöltek

Idén júliusig a TISZÁ-val szemben két kritika merült fel újra és újra, még ellenzéki körökben is. Egyrészt, hogy Magyar Péter nem mondja meg, mit kíván tenni kormányon. Másrészt, hogy a TISZA one-man show, a vezetőjén kívül nincs releváns politikusa, nincsenek jelöltjei sem. Nagykanizsai kongresszusán elsősorban ezekre a kritikákra igyekezett választ adni a párt.

Több területen (pl. egészségügy, agrárpolitika, lakáspolitika) viszonylag részletes programot mutattak be, és véglegesítették a jelöltállítás menetét. Utóbbi az ősz folyamán jelentősen támogathatja a TISZA kampányát, mivel több jelöltaspiráns is dolgozik majd a választókerületekben, novemberben pedig a választókerületben lakók bevonásával előválasztást is tartanak, ami a 2021-es tapasztalatok alapján nagy figyelmet kaphat majd a nyilvánosságban, és kiemelt szereplési lehetőséget biztosít a TISZA jelöltjeinek. A nyitottság és az alulról szerveződés a TISZA legnagyobb előnye lehet a jóval több erőforrással rendelkező Fidesszel szemben.

A programmal kapcsolatos bevonási szándéknak és a részvételi eszközök (pl. problématérkép, előválasztás stb.) alkalmazásának ugyanakkor lehetnek kockázatai is a kampányban, ha az túlságosan széttartóvá válik. Az egyes jelölti kampányok hibái, esetleges elszólásai és a párton belüli esetleges sértődések, illetve konfliktusok felhasználhatók lehetnek a TISZA ellen. Bár a párt vezetése a tapasztalatlanságból igyekezett erényt kovácsolni a kongresszuson, mondván, épp a tapasztalt politikai elitből van elege a választóknak, a Kulja-Takács vita vagy a fővárosi frakcióvezető kényszerű cseréje megmutatta, hogy a TISZA imázsát ronthatja is a politikai tapasztalat hiánya.

Összességében a nagykanizsai kongresszus a kormánnyal szembeni elégedetlenséget igyekezett meglovagolni. A rendezvény fő üzenete az volt, hogy a TISZA a legnagyobb politikai erő, amely biztosan le fogja váltani az Orbán-rendszert, és egy „működő ország” érdekében fog kormányozni a 2026-os választás után.

Székesfehérvár – kompország vs. euroatlanti orientáció

Aznap, amikor Orbán Viktor elmondta a hagyományos tusnádfürdői beszédét, Magyar Péter Székesfehérváron világos alternatívát fogalmazott meg az orbáni külpolitikával szemben. Erre a programhirdetésre is azért volt szükség, mert a TISZA külpolitikai orientációját erős bizonytalanság övezte, különösen a korábbi ellenzéki pártoktól elhódított választók körében.

Magyar Székesfehérváron kihasználta, hogy eleve nagyobb figyelemre számíthatott, mint Orbán, egyszerűen azért, mert ő először beszélt pártja külpolitikai elképzeléseiről. A beszéd nyilvános visszhangja szerint pedig a külpolitikai programhirdetés sokak számára még konkrétabbnak is tűnt a vártnál. Magyar a felmérésekből ismert hazai társadalmi többségre alapozva egyértelműen elkötelezte magát az euroatlanti szövetségi rendszer mellett, de határozottan kijelentette, hogy ezzel együtt nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, és a következő uniós költségvetés tervezetét sem. Ő is veszélyként beszélt a migrációról és a háborúról. Igyekezett mindezzel már előre rövidre zárni a Fidesz támadásait.

A Fidesz nem is a székesfehérvári beszéd elemeit támadta elsősorban, sokkal inkább a TISZÁ-nak tulajdonított gazdasági és szociális terveket állította a célkeresztbe (többkulcsos adó, rezsicsökkentés állítólagos elvétele), illetve a szokásos módon külföldi („brüsszeli”, „ukrán”) érdekek képviselőjének bélyegezte Magyart. Utóbbinak van is kockázata a TISZA számára, de a közhiedelemmel ellentétben a Fidesz nem formálta át teljesen a magyar társadalom egészének külpolitikai orientációját. A kutatások szerint a Fidesz törzstábora valóban sokkal EU-szkeptikusabb és ukránellenesebb lett, de a többség továbbra is Nyugat-orientált, el sem tudja képzelni az EU-ból és a NATO-ból való kilépést, és korántsem bízik Oroszországban. Magyar ezért fogalmazta meg azt, hogy a 2026-os választás az EU- és NATO-tagságról szóló népszavazás is lesz.

Pannonhalma – vízió vs. szakpolitika

Augusztus 20-án a grandiózus állami tűzijáték ellenére egyértelműen Magyar Péter vitte el a politikai show-t, mivel az ellenzéki párt használta ki lelkesítő politikai üzenetek megfogalmazására az ünnepet.

Magyar Pannonhalmán meghirdette a hosszú távú vízióként értelmezhető 10 pontos Szent István-programot, amely a nagykanizsai szakpolitikai- és a székesfehérvári külpolitikai programot egészítette ki egy vonzó jövőképpel, illetve azzal az üzenettel, hogy a TISZA többciklusos kormányzásra készül. A Magyar által munkatervnek nevezett vízió mindenekelőtt igyekszik visszahódítani olyan a Fidesz által kisajátított területeket, mint a népesedéspolitika vagy a vidékfejlesztés. Ennek megfelelően a TISZA Szent Istvánról elnevezett terve a következő 10-15 évre célként tűzi ki többek között a népességfogyás megállítását, a várható élettartam 80 évre emelését, a falvak fejlesztését vagy a magyar vízkincs megmentését. Ezek az ügyek azt az üzenetet  is magukban hordozzák, hogy mindez a Fidesznek 15 év alatt sem sikerült.

A fő kérdés az, hogy ezt a víziót most mennyire tudja az ellenzéki párt tovább vinni, napi kampányüzenetekre bontani, mert az előzmények épp azt mutatták, hogy a meghirdetett programok köré eddig nem sikerült nagy érdeklődést kiváltó eseményeket, akciókat és vitaképes szakpolitikusokat építeni. Az ősz hozhat ebben változást, ugyanis Magyar a nyári fórumain többször utalt arra, hogy készülnek szakpolitikai – többek között – egészségügyi és oktatási konferenciával.

A Fidesz beszáll a TISZA programírásába

Egyes véleményformálók magabiztos állításokat tesznek arról, hogy a Fidesz vagy a TISZA nyerte-e a nyarat. Ez az elemzés ilyen ködszurkálásra nem vállalkozik, az viszont bátran kijelenthető, hogy a nyári időszak programhirdetései sokak számára elképzelhetővé tették, merre indulna a TISZA kormányzati szerepben. Ez már önmagában is probléma a Fidesz számára, amely végül kénytelen volt reagálni a programdömpingre: a Magyar Péter komolytalanságáról és kormányképtelenségéről szóló kormánypárti üzeneteket nyár végére felváltotta annak sulykolása, hogy a TISZA adóemelésre készül.

Bár az Indexen „kiszivárogtatott”, kétes hitelességű „belső dokumentumra” épülő TISZA elleni kampány erősen dezinformációs jellegűnek látszik, komoly problémát okozhat az ellenzéki pártnak. Hiába nem igazolható ugyanis egyértelműen az adóemelés vádja, és hiába szólnak a TISZA ténylegesen ellenőrizhető, leírt és szóban elmondott üzenetei az adócsökkentésről, a Fidesz minden szinten, teljes erővel beindult negatív kampánya sok potenciális TISZA-szavazót elbizonytalaníthat. Így végül, védekezésképp a TISZA kénytelen volt egy saját adótervvel is előrukkolni a személyi jövedelemadóra vonatkozóan.

Ugyanakkor az, hogy a Fidesz is „beszállt” a TISZA programjának írásába, és adóemeléssel riogat, indirekt módon azt üzeni a választóknak, hogy az ellenzéki párt igenis kormányra kerülhet. Ez pedig fordulat a kormányzati kommunikációban, ami valahol a TISZA programhirdetéseinek eredményességét is mutatja.

Az adóemelés kampányszerűen felépített vádja arról is árulkodik, hogy a reményteli jövőképet felfestő TISZÁ-val szemben nehéz helyzetbe került a kormánypárt. A gazdaság és a közszolgáltatások problémáit kezelni nem képes kormányzati teljesítmény miatt romló közhangulatban a korrupcióra és a NER-elit életmódjára is érzékenyebbé vált a magyar közvélemény. A Fidesz erre igyekezett Orbán Viktor imázsának újjáépítésével, illetve kormányzóképességének megerősítésével reagálni. A sorozatos miniszterelnöki podcast-interjúk, a fapados repülőutak, illetve a kedvezményes lakáshitel és más hasonló intézkedések mind a kormány iránti bizalom visszaépítését igyekeznek szolgálni. Ám a gazdasági helyzetről, a vasútról vagy a kórházakról szóló sorozatos rossz hírek, illetve a luxusnyaralások és a hatvanpusztai építkezés egyre kínosabbá váló témája miatt ez a törekvés valószínűleg nem volt sikeres. Így maradt a régi, jól bevált recept: az ellenzék iránti bizalom rombolása.

Címlapfotó: HVG