A tegnapi rendkívüli közgyűléssel és a Karmelita előtti tüntetéssel tovább éleződött a Fővárosi Önkormányzat és az Orbán-kormány konfliktusa. A Budapest csődközeli helyzetéről folytatott vita azonban továbbra is csak a felszín, a mélyben egyre élesebb pártpolitikai küzdelem zajlik a Fidesz és a TISZA között. A kormánypárt számára nem a főpolgármester a célpont, a fővárosi purparlé inkább eszköz ahhoz, hogy a vidéken kampányoló Magyar Pétert és pártját a fővárosi politika terepére kényszerítse. Közben az is egyre világosabb, hogy Budapest mellett számos vidéki városnak is fájnak a központi elvonások, és hangot is adnak ennek.

Már júniusban megírtuk: az évek óta tartó lassú kivéreztetés után a kormány eldöntötte, hogy központi elvonásokkal csődbe viszi a Fővárosi Önkormányzatot. Ez a szándék múlt héten nyilvánosan is megfogalmazódott, amikor a kormány közölte, hajlandó pénzügyi segítséget adni, ha a közgyűlés kimondja az önkormányzat fizetésképtelenségét.

A kormány törekvése a Főváros csődbe taszítására illeszkedik azon intézkedések sorába, amelyek világosan jelzik, hogy Orbán Viktor mérsékeltebb megnyilvánulásai ellenére a rendszer egyre autokratikusabb. A kormánynak ugyanis az az egyik – de nem az egyetlen – célja, hogy a Fővárosi Önkormányzat kormányzati gyámkodás alá kerüljön.

A pártpolitikai megfontolások azonban legalább ilyen fontosak. A Fidesz azt kívánja minden áron elérni, hogy a vidéken kampányoló Magyar Péter kénytelen legyen állást foglalni Karácsony Gergely mellett Budapest pénzügyi helyzete ügyében. A Pride betiltása körüli politikai cirkuszhoz, majd az önkényvédelmi törvény ügyéhez hasonlóan most is az volna a kívánatos a Fidesz számára, ha a TISZA összemosható lenne a régi ellenzéki pártokkal. Magyar Péterék mindeddig el tudtak hajolni ez elől, nem véletlenül nem vett részt a párt fővárosi frakciója a tegnapi rendkívüli közgyűlésen sem, az pedig nyilván fel sem merült, hogy Karácsony tüntetésére elmenjenek. A pártvezér „orbán-gyurcsányozós” retorikájának megfelelően a fővárosi helyzet kapcsán is párhuzamosan kritizálja a kormányt és a régi ellenzékét.

A kormányoldalon láthatóan úgy kalkulálnak, hogy Budapest esetleges csődje vagy ennek az állapotnak a lebegtetése az ellenzék kormányképtelenségét bizonyítja majd, és országosan is kárt okoz az ellenzéki pártoknak, beleértve a Fővárosi Közgyűlésben 10 képviselővel jelenlévő TISZÁ-t is. Csakhogy a fővárosi csőd – nem is beszélve egy esetleges működésbeli összeomlástól – a kormánypárt számára is komoly politikai kockázatot jelent. A túlnyomó többségében ellenzéki budapestiek ugyanis azt láthatják, hogy az általuk 2019-ben és 2024-ben is leszavazott Fidesz, semmibe véve a választói akaratot, adminisztratív eszközökkel próbálja visszavenni a hatalmat a fővárosban. Ha a Karácsony-vezette Budapesttel szemben hat éve folytatott harctól azt várták a Fideszben, hogy a fővárosiak szemében a városvezetés alkalmatlannak, a Fidesz pedig az egyetlen potens pártnak tűnjön, a közvélemény-kutatások szerint egyelőre nem jött be. A város esetleges összeomlásáért sem valószínű, hogy kizárólag Karácsonyékat okolnák.

Bár a fővárosi adok-kapok kitakarja, a finanszírozási válság valójában már országos jelenség. Az önkormányzatok forrásainak elvonása a Covid-járvány óta gyorsult fel, 2023 vége óta pedig az Orbán-kormány minden korábbinál komolyabb megszorításokat hajt végre az önkormányzati szektorban, részben azért, hogy a központi költségvetés lyukait betömködje. A szolidaritási hozzájárulás egyre növekvő mértékéről hónapok óta egyre nyíltabb és szélesebb körű vita zajlik; több megyei jogú városban már ősz elején a fővárosihoz hasonló pénzügyi helyzet kezdett kialakulni. Korántsem csak az ellenzéki vezetésű településeken: több fideszes polgármester (pl. Szita Károly, Cser-Palkovics András, Papp László) a nyilvánosságban is kérte a szolidaritási hozzájárulási rendszer átalakítását. Nem kedvezne a Fidesznek, ha ez a vita még magasabb fokozatba kapcsolna a választás előtt, és kikerülne az asztalra, hogy az egész önkormányzati rendszer súlyos pénzügyi válságban van. A kormány ezért ezt egyelőre a már többször alkalmazott szelektív juttatásokkal és fejlesztési ígéretekkel igyekszik elkerülni, ráadásul most nem is csak a fideszes vezetésű településeken, hanem azokon is, ahol a TISZA kampánya nyomán meggyengült a kormánypárt.