Bezárás
migráció

6 pont Brüsszel friss menekültügyi javaslatának kormánypárti (félre)értelmezéséről

Botrányosnak minősítette az Európai Bizottság szerdán ismertetett áttelepítési keretprogramját Lázár János, aki szerint a javaslat túlmegy a kötelező betelepítési kvótán. A Political Capital gyorselemzésében pontokba szedte, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait miért érdemes a népszavazási kampány részeként kezelni.

  1. A Bizottság javaslatában szó sincs kötelező mechanizmusról, ahogy „kényszerbetelepítésről” sem volt soha. A befogadás önkéntes, a tagállamok előzetes felajánlásain alapul, és utólag sem helyeznek kilátásba szankciókat a nem teljesítő országok felé. Az áttelepítési keretprogram az EU területén kívülről a ténylegesen védelemre szoruló személyek átvételéről és az uniós tagállamokba történő ideiglenes telepítéséről szól, ami valójában előnyösebb a fogadó országnak, mert több beleszólása van a személyek kiválasztásába.
  1. Lázár azt hangsúlyozta, hogy az elosztásban minden tagállamnak részt kellene vennie, és ha valamelyik ország ellenáll, „akkor az nyilván szankcióval jár majd”. Ehhez képest Dimitrisz Avramopulosz, migrációs ügyekért és uniós belügyekért felelős EU-biztos már a terv ismertetésekor leszögezte, hogy „büntetés helyett a meggyőzésre helyezik a hangsúlyt”, vagyis utólagosan sem szankcionálják a nem teljesítő tagországokat.
  1. Az EU-n kívülről történő rászorulók önkéntes áttelepítését tavaly kísérleti jelleggel már meghirdette a Bizottság, a terv akkor még áttelepítési kulcsokkal számolt; ennek keretében Magyarországnak az adott kontingensből az áttelepítendő személyek 1,53 százaléka jutott volna. A javaslat azonban mára jelentős változásokon ment keresztül, már nincs szó tagállamokra lebontott kulcsokról. Az áttelepítési tervet évente fogadnák el, a tagállamok minden alkalommal jeleznék, hogy hány ember befogadására készek, ebből tevődne össze a teljes évi EU-keret. Brüsszel minden áttelepített személy után 10 ezer eurót tervez folyósítani. A Bizottság elsősorban amiatt puhította fel a javaslatot, mert a tagállamok részéről egyre kisebb hajlandóság mutatkozott a menekültek befogadásával kapcsolatban.
  1. Habár a Bizottság tervéből jól látszik, hogy bár Magyarországot semmilyen jövőbeni javaslat nem kötelezi majd menekültek befogadására, a magyar kormány kitart amellett, hogy egyre nagyobb szükség van az október 2-ára meghirdetett, kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazásra. Noha a magyar társadalom több mint 80 százaléka ellenez bármiféle migrációs kvótát, a kormánynak az ország területén lévő menekültek híján minden bizonnyal erőfeszítéseket kell majd tennie az 50 százalékos részvételi arány elérése (vagy akár csak megközelítése) érdekében, amelyen egy esetleges, őszi menekülthullám kétségkívül sokat dobhatna.
  1. Lázár János mindemellett azt a hamis érzetet keltette, mintha a magyar referendumnak bármilyen hatása lehetne az európai döntéshozatalra. Közölte: elképzelhetetlennek tartja, hogy Brüsszel „lesöpörné az asztalról” a kvótareferendum, „a közvetlen demokrácia” majdani eredményét. Ezzel szemben a magyar népszavazás semmilyen jogi kötőerővel nem rendelkezik az uniós döntéshozatalra vonatkozóan. Vagyis még ha napirenden is lenne bármilyen kötelező betelepítésről szóló tervezet, és a magyar kormány ellenállásával kisebbségbe is kerülne a Tanácsban, legfeljebb annyi mozgástere maradna, hogy ismét az EU bíróságán támadhatná a döntést.
  1. Lázár János azt is hozzátette, hogy a magyar népszavazás nemhogy csökkentené az európai integrációt, hanem „stabilizáló tényező” lehet európai szinten. Mindez igencsak sántít annak fényében, hogy a Brexit-népszavazás után szélsőséges, oroszbarát európai pártok 34 referendum-kezdeményezésen dolgoznak, ami az EU további dezintegrációját vetíti elő.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom