Bezárás
migráció

Visegrád külföldi munkaerőért kiált

Lengyelország a bevándorlás-ellenes üzenetek ellenére az eddiginél is szélesebbre tárná kapuit az unión kívüli vendégmunkások előtt. A Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kormány munkaügyekért, belügyekért, valamint a befektetési és fejlesztési ügyekért felelős szaktárcái hónapokig tartó egyeztetés után arra a következtetésre jutottak, hogy módosítani kell a jelenlegi migrációs stratégián. Ez is jelzi, hogy a régióban egyre nagyobb gondokat okoz a munkaerőhiány.

Stanisław Szwed helyettes munkaügyi miniszter júniusban bejelentette: a reform célja, hogy több unión kívüli bevándorlót lehessen foglalkoztatni Lengyelországban. Ennek jegyében meghosszabbítanák bizonyos képzettségű szakmunkások tartózkodási engedélyét. A vendégmunkások eddig legfeljebb 3 évre kaphatott munkavállalási engedélyt, ezt most 5 évre tolnák ki. Hat posztszovjet tagállam állampolgárai esetében ez eddig 6 hónapra szólt, innentől egy év lehet.

Paweł Chorąży befektetésért és fejlesztésért felelős helyettes miniszter szerint elsősorban a délkelet-ázsiai, például vietnámi és fülöp-szigeteki munkásokat célozzák, akik a munkaadók véleménye szerint is könnyen integrálódnak Lengyelországban, de bővíteni szeretnék a kedvezményezett országok listáját. A fenti országokból érkezők elsősorban a lengyel IT szektor számára jelentenek értékes munkaerőt.

A lengyel munkaerőpiacról nagyjából 5 millió munkavállaló hiányzik, és a többi visegrádi országhoz hasonlóan az egyik legfőbb rendszerszintű kockázat itt is a fiatal, képzett munkaerő hiánya. Mateusz Morawiecki kormányfő júliusban maga is elismerte, hogy a munkaerőhiány miatt be fog szakadni a lengyel GDP, ezért nagy szükség van migránsokra. A kemény bevándorlás-ellenes retorikát folytató PiS-kormány egyébként eddig is a legtöbb ukrán vendégmunkást foglalkoztatta az EU-ban: Lengyelországban 2016-ban 1,2 millió ukrán vendégmunkást tartottak számon, 2017-ben pedig a beérkező összesen 267 ezer kérelem közöl 216 ezret ukránok nyújtottak be.

Az unió munkaerő-mobilitási statisztikái szerint a 2004 és 2013 között csatlakozott 13 ország közül Lengyelország a legnépszerűbb migrációs célpont. Ez azonban legtöbbször nem jelenti, hogy a munkavállaló hosszú távon ott is marad, illetve a munkaerőpiac szerkezeti problémáira sem jelent megoldást. A bürokratikus lassúságon felül az is gondot jelent a lengyel cégeknek, hogy bizonyos iparágakban már egyszerűen nem találni ukrán munkaerőt. Az mindenesetre bizakodásra adhat okot Varsónak, hogy egy felmérés szerint alábbhagyott a kivándorlási kedv.

A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése felvételi és alkalmazási eljárások egyszerűsítésével az egész visegrádi régióban elengedhetetlen. Szlovákiában akkora a munkaerőhiány, hogy a kormány jelezte: muszáj lerövidíteniük a külföldiek alkalmazásával kapcsolatos eljárásokat. Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök a napokban az adminisztrációs szakasz lazítását sürgette, miszerint 6 hétről 3 hónapra hosszabbítanák meg a munkahelyi betanítás idejét. A legnagyobb problémát Csehországban is a kékgalléros dolgozók és a képzett szakemberek hiánya okozza, ezért a kormány különböző kezdeményezésekkel igyekszik külföldieket csábítani Csehországba. 2016-ban elindítottak például egy ukrán rendszernek nevezett programot, ami cseh cégeknek segít az ukrán álláskeresők egyszerűbb alkalmazásában. A Munkaügyi és Társadalmi Ügyek Minisztériuma hasonló programokat terveznek Mongólia és a Fülöp-szigetek vonatkozásában is, mivel a munkaerőpiaci kereslet évről évre nő.

A probléma egyszerre ered a régió gazdasági fejlődéséből és katasztrofális demográfiai mutatókból. A növekedési boomját a kilencvenes évek végén élt kelet-közép európai lakosság egyre ütemesebben fogy, miközben a születési ráta csökken, a képzett fiatalok kivándorlása aránya pedig magas. Az ENSZ előrejelzése szerint a V4-nek együttes népessége a 2017-ben mért nagyjából 64 millióhoz képest 2050-re 55,6 millióra csökken. Ez a 13 százalékos visszaesés globális összehasonlításban is példa nélküli, a világ egyetlen más régiója sem fog ilyen ütemben fogyatkozni.

A lengyel az egyik leggyorsabb ütemben elöregedő társadalom, a Világbank adatai szerint 2030-ra a lengyel lakosság 35 százaléka 65 év feletti lesz, ami különösen az egészségügyre és nyugdíjrendszerre nézve jelent többlet terhet. Ezen tovább ront a PiS 2017-es nyugdíjkorhatár-csökkentése, ami a következő 5 évben a lengyel GDP 3,6 százalékának megfelelő mértékben terheli meg a büdzsét. A varsói kormány eddig főként közvetlen pénzügyi támogatással próbált javítani a születési rátán, havi 500 zlotyt biztosított minden második, mélyszegényégben élő családok esetén pedig minden első gyermek után. Ez átmenetileg 1,2 százalékról 1,4 százalékra javította ugyan a mutatót, de 2018-ban már újabb visszaesés volt tapasztalható, és a ráta még mindig messze elmarad a kívánatos 2 százaléknál. Az 500+ program elsősorban a párt népszerűségének stabilizálásában játszott fontos szerepet, az őszi önkormányzati választás előtt a PiS ezért is rukkolt elő a „Jó kezdet” elnevezésű programmal. Ennek keretében minden 20 év alatti diák után évente 300 zlotynak megfelelő összeget biztosítanak az iskolai felszerelések megvásárlására.

Miközben a lengyel, a cseh és a szlovák kormányok egyre nyíltabban beszélnek a külföldi munkaerő becsalogatásának szükségességéről, a magyar kormány továbbra is azt kommunikálja, hogy bevándorlás helyett hazai munkaerővel és családpolitikai megoldásokkal akarnak javítani a munkaerőpiaci és demográfiai problémákon.

Varga Mihály nemzetgazdaságiminiszter korábban ugyan szükségesnek tartotta a külföldi munkavállalók bevonását, azokban a szakmákban amelyekben magyar munkavállalót nem találnak a cégek, sőt ilyen irányú intézkedések is történtek. Ugyanakkor a központi kommunikációs irányvonalnak megfelelően azt hangsúlyozta a tárca, hogy a migráció nem megoldás a munkaerőhiányra. Magyarországon az Eurostat adatai szerint a helyi vállalatok 86,6 százaléka nyilatkozott úgy júniusban, hogy a munkaerőhiány negatívan hat majd a következő negyedéves teljesítményükre. Jelzésértékű, hogy magyar cégek próbálnak  szakembereket rekrutálni Szerbiában, Ukrajnában és Romániában több-kevesebb sikerrel. Bizonyos hiányszakmákban – például informatikus, járművezető, építőipari szakmunkás – az ukrajnai és szerb állampolgárok tavaly júniustól munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnak Magyarországon. Részeként annak, hogy a magyar kormány évek óta próbál ukrán vendégmunkásokat csábítani az országba. Továbbra is erős azonban a nyugati szívóhatás: munkavállalási engedély birtokában a dolgozók nagy része továbbáll gazdagabb európai országokba.

A régiós trendek összességében  azt igazolják, hogy a migráció minden formáját hangzatosan elutasító politizálás felszíne alatt egyre inkább fokozódik az Európán kívülről érkező bevándorlás Kelet-Közép-Európába. Ennek hátterében pedig olyan strukturális társadalmi-gazdasági okok állnak, amelyeket  népszerűséghajhászó rövidtávú kormányzati döntésekkel aligha lehet felülírni.

A cikk szerzője Zgut Edit, a Political Capital varsói külpolitikai elemzője
 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom