Please scroll down for English version.

1. Minden idők legköltségesebb magyarországi politikai kampánya, amely összességében másfél éve tart, nem volt elég egy érvényes népszavazáshoz. A 40 százalékot éppen meghaladó részvétel azt mutatja, hogy a kampány messze alulmúlta a kormánypárt várakozásait, amelynek képviselői a legutolsó héttől eltekintve még az érvényesség fontosságáról beszéltek.
2. Az ellenzékben lévő Fidesz 2008-ban több mint 3,3 millió embert bírt rá arra, hogy az általa akkor javasolt „igen”-nel szavazzon a három népszavazási kérdésre. A mostani referendumon 3,2 millióan szavaztak a párt iránymutatásának megfelelően. Mégis, míg nyolc éve, ellenzékből, ez áttörésnek minősült, most, a túl magasra tett léc miatt, ugyanez halvány eredménynek számít. A „nem”-mel szavazók száma alig lépte túl a „nem” mellett állást foglaló Fidesz és Jobbik szavazótáborának létszámát.
3. A pártpolitikai következményeket tekintve a Fidesz mégis csupán pillanatnyi vereséget szenvedett. Érvénytelen ugyan a népszavazás, a „nem”-ek nagy aránya mégis lehetővé teszi, hogy a kormánypárt ezt a kudarcot győzelemként értékelje. A kormány stabilitása nem megkérdőjelezhető. Az előrehozott választások esélye minimálisra csökkent.
4. Az eredményeket tekintve figyelemreméltó a civil szervezetek által szorgalmazott érvénytelen szavazatok magas aránya (6,3%), amely azt mutatja, hogy relatíve magas volt a kérdésfeltevés ellen aktívan tiltakozó állampolgárok részvétele a népszavazáson.
5. Nemzetközi szinten kudarc Orbán Viktor számára az érvénytelen népszavazás. Közjogi értelemben ugyan egy érvényes tagállami népszavazás sem írhatta volna felül az Európai Unióban elfogadott döntéseket, de egy érvénytelen népszavazás a politikai nyomásgyakorlásra is alkalmatlan. Mindez nem jelenti azt, hogy kötelező menekültkvóta elfogadására kellene számítani az Európai Unióban. A népszavazástól függetlenül, a menekültek bármilyen kötelező jövőbeni elosztásnak legalábbis nem nagyon maradt politikai támogatottsága a nyugati tagállamok részéről sem. Tehát ha lesz is tavasszal erről szóló uniós döntés, az nagy valószínűséggel az önkéntességen alapul majd.
6. Feszültséget kelthet azonban a népszavazás után az, hogy a kormányfő bejelentésének megfelelően törvényt vagy alkotmánymódosítást fogadhat el a magyar parlament. Brüsszel két esetben indíthatna Magyarország ellen eljárást.
   • Ha visszamenőleges jogalkotásra kerülne sor. Például ha jogszabályban deklarálná a parlament, hogy Magyarország nem hajlandó végrehajtani a tavaly szeptemberi belügyminiszteri tanácsi döntést. Ennek azonban nem sok értelme lenne, mivel a magyar kormány is elismerte, hogy a referendum nem visszamenőleges, hanem egy esetleges jövőbeni döntésről szólt.
   • Ha előre jogszabályba foglalnák, hogy semmilyen jövőbeni kötelező kvótára vonatkozó uniós döntést nem hajlandó Magyarország végrehajtani. Ennek pedig csupán szimbolikus jelentősége lenne.
7. A sikertelen referendum figyelmeztető jelzés lehet a menekültügyben a visegrádi országok kormányainak azzal kapcsolatban, hogy meddig érdemes elmenni a menekültellenes politika csúcsra járatásában. Habár a V4ek kvóta-ügyben egységes álláspontot képviselnek, a magyar és a lengyel kormány az utóbbi időszakban EU-ellenes retorikájával keményvonalasabb irányt képviselt a jóval visszafogottabb szlovák es cseh vezetéshez képest. A visegrádi országok vezetői, már a pozsonyi EU-csúcs után is távolodni igyekeztek Orbántól, ez a folyamat vélhetően folytatódni fog. Orbán legfőbb szövetségesei az európai színtéren továbbra is azon oroszbarát szélsőjobboldali pártok lesznek, amelyek fő törekvése az európai integráció gyengítése.

—————

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

1. The one and a half year-long political campaign, which has been the most expensive one ever in Hungary, was not enough for a valid referendum. The 40% voter turnout shows that the campaign considerably underperformed the governing party’s expectations, the representatives of which had been talking about the importance of the validity of the referendum before the start of the last week of the campaign.
2. Fidesz, in opposition, convinced more than 3.3 million people to vote in line with their recommendation, which was a “yes” vote at the time. Now, 3.2 million people voted as the party suggested. What counted as a breakthrough eight years ago in opposition counts as a disappointing result at this referendum due to the fact that the bar was set too high. The number of people voting “no” is just slightly higher than the size of Fidesz’s and Jobbik’s camp together.
3. In terms of the consequences for party politics, Fidesz only suffered a temporary defeat. Although the referendum is invalid, the large share of “no” votes allows the governing party to evaluate the result as a victory. The government’s stability is not in doubt. The chance for a snap election has become minimal.
4. The high share of invalid votes (6.3%), an option promoted by civil organisations, is significant. This indicates that voters who wanted to actively demonstrate against the referendum question participated in relatively high numbers.
5. Internationally, the invalid referendum is a failure for Viktor Orbán. In terms of public law, not even a valid referendum could have overwritten a decision made by the European Union, but an invalid referendum is not even suitable to exert political pressure. All this does not mean that a decision on refugee quotas in the European Union is now expected to be taken. Irrespective of the referendum, there is no substantial political support, not even among Western member states, for any kind of future scheme to mandatorily relocate refugees. Thus, even if a decision on this was made next spring, it would most probably be on a voluntary basis.
6. However, it could create tensions after the referendum that following the prime minister’s announcement the National Assembly might create legislation or amend the Fundamental Law. Brussels would start an infringement procedure in two cases:
   • If the legislation had retroactive effects. For example, if the parliament declared in law that Hungary is unwilling to implement the Council decision made by ministers of the interior in September 2015. This would be pointless, since even the Hungarian government admitted that the referendum is not retroactive, it concerns a future decision.
   • If they create a law declaring that Hungary is unwilling to implement any future EU decision on the mandatory relocation of refugees. This would only have symbolic significance.
7. The invalid referendum could be a warning to the governments of the Visegrád Group regarding how much one can gain by focusing on anti-immigration policies. Although in their fight against the quota system the V4 is rather unified, the Hungarian and Polish leadership’s recent anti-EU rhetoric represents a more hardliner stance compared to their more moderate colleagues in Slovakia and the Czech Republic. The leaders of the V4 started to distance themselves from Orbán after the EU summit in Bratislava, a process that is expected to continue in the future. Orbán’s main allies in Europe will continue to be the pro-Russian far-right parties whose main intention is to weaken European integration.