Támogatom
EN

Európai Unió

Ez a vég kezdete Orbán Viktor számára az Európai Néppártban

5

  1. A Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazásnak nem az volt a legfőbb tétje, hogy folytatódik-e a 7-es cikkely szerinti eljárás a magyar jogállamiság helyzetéről, hanem az, hogy miként alakul Orbán Viktor és a Fidesz pártpolitikai pozíciója az európai színtéren, nem sokkal a 2019-es EP-választás kampányának kezdete előtt. Orbán Viktor célja az, hogy az Európai Unió szintjén is meghatározó politikus legyen, rendszerének hosszú távú fenntarthatóságát és külső finanszírozhatóságát is ez segíti leginkább. A számára legkedvezőbb, nyilvánosan is kommunikált cél az volt, hogy a Fidesz az EPP tagja maradhasson, és a legerősebb európai pártcsaládon belül állítson maga mellé minél több képviselőt. A szavazás eredménye arról tanúskodik, hogy ebben Orbán Viktor kudarcot vallott.
  2. A szavazati arányok azt mutatják, hogy a jelentés elfogadása a vég kezdetét jelenti Orbán Viktor számára az Európai Néppártban. Az EPP-ből 115-en (58%) megszavazták a jelentést, mindössze 57 (29%) ellenszavazat és 28 (14%) tartózkodás mellett. Ugyanezek az értékek a magyar jogállamiság ügyében lezajlott tavalyi szavazáson még rendre: 34%, 47%, 20% voltak. A magyar kormányfő fontos szövetségeseket veszített el. Így például Sebastian Kurz osztrák kancellár pártja is támogatta a jelentést, holott az Osztrák Néppárt képviselői korábban a Fidesz mellett álltak. A bajor kereszténydemokrata Manfred Weber, Orbán egyik legfőbb támogatója pedig már a szavazást megelőző vitán is egyértelműen arról beszélt, hogy a jelentést meg kell szavazni.

    A Magyarországról szóló jelentések támogatottsága az egyes képviselői csoportokban (a támogató voksok részaránya az összes szavazaton (támogató, ellenző, tartózkodó) belül. Az adatok forrása: 2017, 2018)

  3. A szavazás eredményétől függetlenül az Orbán-kormány politikája jelentősen nem fog változni. A kormányoldal az európai parlamenti kampányban a korábbiaknál is élesebb EU-ellenes hangot fog megütni. Magyarországon és az európai színtéren is a migráció témájára fogják felfűzni az üzeneteiket, azt állítva, hogy mindenki „bevándorláspárti”, aki nem ért egyet Orbán Viktorral, és kritizálja az általa kiépített autokratikus és korrupt rendszert. A migráció témája Orbán Viktor számára nem önmagáért, még csak nem is a magyarországi támogatottságának megtartása miatt fontos. Sokkal inkább azért, mert ezáltal szerezhet magának szélesebb európai támogatottságot, illetve azért, mert ezzel destabilizálhatja az EU-t (az integráción belüli ellentétek felerősítésével, döntések blokkolásával).
  4. Már a szavazást megelőző EP-vitában is megmutatkozott, hogy az európai színtéren Orbán Viktor legfőbb támogatói EU-ellenes és euroszkeptikus pártok, amelyek többsége az EU-t szétziláló szélsőjobboldali és Putyin-barát politikát folytat. Közülük néhányan fel is kérték Orbán Viktort szövetségesnek arra az esetre, ha a Fidesz távozna az Európai Néppártból. Ahogy a szavazás eredménye is mutatta, Orbán valódi támogatói az euroszkeptikus ECR-frakcióban, de még inkább az EU-ellenes EFDD-ben és a szélsőjobboldali ENF-ben vannak. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy bár ezek a szerveződések átalakulnak Nagy-Britannia kilépése miatt, az EPP-től távolódó Orbán Viktor elsősorban e csoportosulások utódainak egységbe kovácsolásával képzelheti el politikai jövőjét. Hosszú távon azonban nehezen képzelhető el, hogy egy szélsőséges, EU-ellenes, euroszkeptikus pártokat tömörítő frakció egységes maradjon. Bár az európai populista jobboldal egyre hatékonyabb együttműködéseket alakít ki az európai szintéren, továbbra is heterogén, és még a migráció témájában is komoly nézeteltérések feszítik a viszonyukat (lásd például Olaszország és Magyarország gyökeresen eltérő helyzetét és érdekeit ezen a téren, illetve az osztrák és az olasz kormány közötti konfliktusokat).
  5. Magyarországon a kormányzás nem fog változni a jelentés elfogadása miatt. A Fidesz várhatóan még radikálisabb hangot fog megütni az Európai Unióval szemben, miközben zavartalanul folytatódik a maradék szabad média, a bíróságok függetlensége, a civil szervezetek, a tudományos autonómia felszámolása. Ennek ellenére a jelentés és a mai szavazás fontos mérföldkő abban a folyamatban, hogy az EU egyre határozottabban keresi az eszközöket, amelyekkel felléphet a jogállamiságot korlátozó tagállami kormányok ellen.
Megosztás

További cikkeink a témában

Európai Unió

Európa gyenge embere

A Fidesz ma délelőtt jelentette be, hogy képviselőcsoportja elhagyja az Európai Néppárt (EPP) EP-frakcióját. Gyorselemzésünk három pontban:   A Fidesz alapvetően...

2021. március 3. 14
Európai Unió

Sok hűhó, (majdnem) semmiért?

Minden jel arra mutat, hogy a tagállamok megállapodtak az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetését, a Következő Generáció EU gazdasági alapot...

2020. december 10. 6