1. A november 25-én a Kercsi-szorosban lezajlott, ukrán hadihajók elleni orosz támadás az első eset volt, hogy orosz fegyveres erők orosz zászló alatt hajtottak végre akciót ukrán katonai egységek ellen. A támadás egyértelműen megsértette az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló, 2003-as orosz-ukrán megállapodást. Az orosz szándék feltehetően Ukrajna gyengeségének illusztrálása lehetett, valamint Ukrajna kiszorítása az Azovi-tenger hajóforgalma feletti ellenőrzésről. Cél lehetett az is, hogy gyengítsék az elnökválasztás előtt álló Ukrajnában Petro Porosenko elnök újraindulási pozícióját.
2. Az incidensben komoly eszkalációs potenciál rejlett; a szerencsén is múlt, hogy az összetűzés annak ellenére is halálos áldozat nélkül zajlott le, hogy orosz részről fegyverhasználatra is sor került. Az elfogott három ukrán hajó és az összesen 23 főnyi legénység (köztük több sebesült) jelenleg a megszállt Krím-félszigeten lévő Kercs kikötőjében várja, hogy sorsukról döntés szülessen.
3. A nemzetközi közösség gyorsan és határozottan reagált. Az orosz akciót elítélte az Európai Unió, a NATO, az Egyesült Államok, a brit, a német és több más kormány is. Oroszországra komoly hatást gyakorolt a kemény nemzetközi válasz, annál is inkább, mert Moszkva el akarja kerülni, hogy újabb szankciókat vezessenek be vele szemben. November 26-án Oroszország már érzékelhetően a katonai feszültség de-eszkalálására törekedett.
4. Hasonlóan kemény volt az ukrán reakció is. A történtekre válaszul Ukrajna mozgósította haditengerészetét, az ország tíz megyéjére pedig hadiállapotot hirdetett. Mindez nem jelent Oroszország elleni hadüzenetet. Magyar szempontból ennél is lényegesebb, hogy a hadiállapot nem fog kiterjedni Kárpátaljára.
5. Az ukrán parlament a döntéssel egy időben rögzítette az elnökválasztás időpontját is 2019. március 31-ére, elejét véve ezzel minden olyan találgatásnak, amely szerint a kercsi incidenst Porosenko elnök provokálta volna ki azzal a céllal, hogy elhalasszák a választást. A döntés erősíti Ukrajna bel- és külpolitikai stabilitását a külvilág szemében.

(Fotó: Népszava)

Rácz András