Bezárás
Ukrajna

A sosem volt ukrán „oktatási miniszter” mítosza

A kormányzati média azzal hergeli a magyar közvéleményt, hogy szélsőséges kijelentéseket idéz Irina Fariontól, volt ukrán oktatási miniszternek titulálva őt. Csakhogy Farion sosem volt Ukrajna oktatási minisztere, sőt, négy éve az országos politika közelében sincs.

Október 14-én a 888.hu számolt be róla, hogy Irina Farion debilnek nevezte és kutyához hasonlította a magyarokat. Ugyanez az információ megjelent aztán a Lokálban is. A Farionról szóló alaphírt egy nappal később átvette az álhírekben és összeesküvés-elméletekben utazó Világfigyelő nevű, klikkvadász oldal is.

Az eredeti cikk szerint Farion nyelvész, aktivista, politikai szakértő, politikus, illetve „volt oktatási miniszter”. Ennek alapján úgy tűnhet, mintha az ukrán politika egy fontos szereplőjéről lenne szó, pedig a legkevésbé sem az, és még csak nem is volt soha Ukrajna oktatási minisztere. Legmagasabbra akkor jutott, amikor a 2012-től 2014-ig ülésező parlamentben az oktatási bizottság elnökhelyettese volt, ami igencsak messze van a miniszteri poszttól. A 2014 októberében tartott parlamenti választás óta nem képviselő, tehát immár négy éve kiesett az országos politikából, úgyhogy legfeljebb egykori politikusnak nevezhető.

Az ukránosítást támogató, szélsőséges Szvodoba (Szabadság) pártban tag Farion mindig inkább hírhedt volt, mintsem valóban befolyásos. Durván oroszellenes nyilatkozatai miatt több eljárás is indult ellene. Volt, hogy gyengeelméjűeknek nevezte az ukrajnai oroszajkúakat, illetve bebörtönözni javasolt mindenkit, aki nem beszélte az ukrán nyelvet. Nem kétséges, hogy Farion igen radikális nézeteket vall. Az viszont erősen kérdőjeles, hogy a véleménye bármilyen mértékben is releváns volna. Parlamenti képviselősége idején sem volt különösebben meghatározó, ma pedig végképp nem az. A Szvoboda pártra 2018. júniusi adatok szerint a lakosságnak alig 2 százaléka szavazna. Érdekes, hogy ez az információ valamiért rendszeresen kimarad a Szvobodával kapcsolatos magyarországi sajtóhírekből.

Az idézett cikkek tehát az információs befolyásolásnak azt a módszerét használják, hogy valós jelentőségénél sokkal fontosabbnak mutatnak be egy szereplőt, és erre a konstruált fontosságra alapozva csinálnak hírt abból, amit az illető személy mond. Az elérni kívánt hatást fokozza, hogy az eredeti, manipulált információt más orgánumok is átveszik, majd újra és újra hivatkoznak egymásra, így terjesztve az információt.

Kifejezetten érdekes a 888.hu forráshasználata is. Az eredeti cikket részben a karpataljalap.net alapján írták, az egyik korábbi radikális Farion-idézet azonban a stalkerzone.org oldalról származik. További érdekesség, hogy sem a karpataljalap.net-en, sem a stalkerzone-on nem szerepel, hogy Farion valaha miniszter lett volna, ez az adalék tehát valószínűleg a 888.hu-tól származik. (Még a Majdan elején, 2013 decemberében, nacionalista körökben valóban felmerült Farion neve, mint akiből talán, valamikor miniszter lehetne, de aztán az események gyökeresen más irányt vettek, és Farion az új hatalom közelébe sem jutott.)

A Stalkerzone már első ránézésre is klasszikus orosz propagandaoldalnak látszik: érdemi impresszuma nincs, semmi sem derül ki a honlap működtetőiről és szerzőiről, a lap alján viszont büszkén lobog a vörös zászló és benne a cirill betűs felirat: „Szluzsu Szovjetszkomu Szojuzu”, azaz „A Szovjetuniót szolgálom”.

Közelebbről megnézve aztán feltűnik, hogy a kezdőlap jobb oldalán szerepel egy Oleg Carjov (Oleg Tsarev) Facebook-oldalárára mutató link, egy másik link pedig a Twitter-oldalára vezet. A kapcsolat a másik irányban is szoros: Carjov Facebook-oldalán számos link mutat a Stalkerzone írásaira.

Carjov személye leginkább azért érdekes, mert a 2014-es ukrajnai forradalom előtt a Viktor Janukovics-féle Régiók Pártjának egyik leginkább Európa-ellenes képviselője volt. Ennél pikánsabb azonban, hogy a kelet-ukrajnai szeparatista konfliktus kirobbanása után Carjov volt az, aki kezdeményezte a két kelet-ukrajnai szeparatista kvázi-állam, az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaság egyesülését, Novorosszija néven, és ő jelentette be a projekt kudarcát is 2015-ben. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a Stalkerzone weboldal kezdőlapján és Carjov Facebook-oldalán is ott lobog Novorosszija vörös alapon kék sávos zászlója.

A helyzet tehát az, hogy a hazai kormányközeli média egy részében nem pusztán felnagyítani próbálták Irina Farion – kevéssé releváns – véleményének fontosságát, hanem ezt az egyértelműen a kelet-ukrajnai, orosz szeparatistákhoz köthető propagandaoldal, a Stalkerzone mintája és forrásként használt cikke alapján tették.

Rácz András 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom