Látva a Brexit-referendum utáni nehézségeket, kevesen lépnének szívesen ugyanerre az útra. Van azonban egy tagállam, ahol az EU-ból való kilépés témakörét meglehetősen intenzív viták övezik: Csehország. De vajon miért hozták fel egyáltalán cseh médiumok és politikusok a cseh kilépés (Czexit) lehetőségét?

A csehek a legeuroszkeptikusabb EU-tagok közé tartoznak. Ennek egyik oka, hogy a cseh lakosság alulinformált uniós ügyekkel kapcsolatban, mivel a cseh média az EU-hoz kapcsolódó ügyekről nem számol be részletesen. A cseh politikusok hagyományosan zavaros álláspontot vesznek fel „Brüsszellel” szemben; már a „Brüsszel” szóhasználat rámutat arra, hogy a cseh közbeszédben éles különbséget tesznek „köztünk” (csehek) és a „többiek” (az EU) között. Míg a cseh képviselők az uniós intézményekben (általában) nem szavazzák le az európai kezdeményezéseket, teljes mértékben elfogadhatónak találják, ha otthon az Uniót hibáztatják a hazai közönség előtt, amennyiben a dolgok rosszul alakulnak Csehországban. Igazán elkötelezett uniópárti csoportok hiányában olyan környezet alakult ki az országban, amelyben az euroszkeptikusok prosperálhatnak. Utóbbi csoport egyik legfontosabb tagja Václav Klaus, aki még 2003 és 2013 között, hivatalban levő elnökként is ilyen üzeneteket terjesztett. Ironikus, hogy Csehország éppen az ő regnálása alatt, 2004-ben lépett be az Unióba. Ennek ellenére Klaus maradt az egyik legfőbb Czexit-támogató. Az euroszkeptikusok eddig viszonylag sikeresek voltak a csehországi EP-választásokon. 2014-ben például Klaus egy korábbi tanácsadója és a Czexit támogatója, Petr Mach bejutott az Európai Parlamentbe.

A Czexit-vita 2018 februárjában ütötte fel újra a fejét, amikor a cseh parlament alsóháza elé került egy általános Czexit-referendumot elrendelő javaslat. A tervezetet a jobboldali populista Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) vezetője, Tomio Okamura nyújtotta be. A politikus leginkább a migráció- és EU-ellenes üzeneteket hangsúlyozza, nem meglepő, hogy egyből a cseh uniós tagságról szóló népszavazás megtartása mellett foglalt állást. Az SPD tagjai konzisztensen támogatták a Czexitet, és ezzel nem voltak egyedül. A híresen NATO-ellenes Cseh Kommunista Párt – amely gyakran foglal állást a hivatalban levő orosz kormány politikája mellett – egyes tagjai szintén támogatták a referendumot, ahogy bizonyos feltételekkel a jobbközép Polgári Demokrata Pártéi is. Egyikük az ifjabb Václav Klaus, a korábbi elnök fia.

Míg a javaslat elfogadásának lehetősége és az ezáltal előidézett vita a cseh uniós tagságról aggasztotta a főáramú médiát, az úgynevezett alternatív platformok – amelyek (sokszor EU-ellenes) konspirációs elméleteket, oroszbarát narratívákat és dezinformációt terjesztenek – ünnepelték a lehetőséget. A Prágai Biztonsági Tanulmányok Intézetének gyűjtése szerint a kérdés 124 a főáramú médiában megjelent cikkben és 99 alternatív platformon közzétett írásban jelent meg 2018 februárjában. Miközben a főáramú médiában a referendum elleni figyelmeztetések játszottak kulcsszerepet (gyakran a Brexitet használva példaként), az alternatív média lesöpörte ezeket az érveket az asztalról, és amellett érvelt, hogy a Czexit nem lenne annyira rossz, mint azt hangoztatják, és összességében pozitív hatása lenne az országra. Az alternatív platformok úgy gondolják, hogy az EU elhagyása megállíthatja az ország „iszlamizációját”, ezzel pedig a nemzet túlélésének kérdésévé tették a népszavazást. Más okok miatt is támogatták a Czexitet: ellenzik az EU „bürokratikus szabályozását”, a „francia-német diktatúrát” az Unión belül és az ország általános „szuverenitásveszteségét” amiatt, hogy Csehország brüsszeli gyarmattá vált. A referendumot támogató politikusok, leginkább az SPD tagjai, sokszor maguk írtak cikkeket ezekre az oldalakra, ami ismét bebizonyította az alternatív portálok és a szélsőséges politikai erők szoros kapcsolatát.

Végül a referendumjavaslatot elutasították, nem csupán a Czexittel kapcsolatos félelmek, hanem a rossz kodifikáció és a javaslathoz csatolt hatástanulmány hiányosságai miatt is. A Czexit-vita ezzel (egyelőre?) eltűnt a közbeszédből. Az alternatív média még akkor sem reagált, amikor 2018 augusztusában Andrej Babiš miniszterelnök megjegyezte, hogy az Unióból való kilépés az ország jövőjét veszélyeztetné. Míg a főáramú médiában 43 cikk idézte a miniszterelnök szavait, az alternatív orgánumokban csak 4.

Nem lehet teljességgel kizárni a lehetőségét annak, hogy a Czexit újra felbukkan az EP-választási kampányban, bár egyelőre semmi nem utal arra, hogy ez megtörténik majd. Sajnos ugyanezt nem lehet elmondani a többi Unióval kapcsolatos mítoszról és dezinformációról, amelyek jelenleg a cseh médiatérben terjednek. A cseh EU-ellenesek biztosan találnak majd olyan témákat, amelyekkel a szavazóik mobilizálhatók.

Jonáš Syrovátka, Nikos Štěpánek

Az itt bemutatott adatokat a Prágai Biztonsági Tanulmányok Intézetének 2018-as cseh médiakutatása során gyűjtöttük.

 

Címlapkép: Prague Morning

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.