Bezárás
Geopolitika

Trump-Orbán: bel- és külpolitikai aranybánya a kormánynak

A várakozásokkal ellentétben semmilyen konkrét bejelentést nem hozott a május 13-ai Trump-Orbán találkozó, mégis jelentős bel- és külpolitikai muníciót szolgáltatott a Fidesznek.

  1. Annak ellenére, hogy a magyar kormányfő volt az első hatalmon levő európai vezető, aki 2016 nyarán kiállt (az akkor még csak elnökjelölt) Donald Trump mellett, Orbán Viktornak több mint két évet kellett várnia a személyes találkozásra. Számos uniós, balkáni vezető vendégeskedett már a Fehér Házban, beleértve a lengyel elnököt, a cseh és a szlovák miniszterelnököt – a magyar kormányfőre tehát csak utolsó V4-vezetőként szakított időt az amerikai elnök. A találkozó nem ajándék volt az Orbán-kormánynak, hanem része az amerikaiak új kelet-európai stratégiájának az orosz és kínai befolyás enyhítésére. Orbán washingtoni útja előtt a magyar honvédelmi beszerzésekkel kapcsolatos tárgyalások előrehaladása nyithatta meg az ajtót.
  2. A várakozásokkal ellentétben konkrét megállapodás bejelentésére nem került sor. A viziten két központi témakör kerülhetett elő: az energiabiztonság, illetve a védelmi- és biztonságpolitikai együttműködés. A közeljövőben magyar honvédelmi beszerzésekkel kapcsolatos konkrét bejelentések várhatók, bár ezek pontos tárgyáról egyelőre csak találgathatunk. Az energiabiztonság területén az együttműködési lehetőségeket behatároló tényező, hogy a fontos közép-európai energetikai projektek részben külső szereplőktől függnek: a fekete-tengeri gázkitermelés és annak Nyugatra szállítása magánvállalatokon, illetve Bukaresten, a krk-szigeti LNG-terminál Horvátországon, míg az olasz LNG útját Közép-Európába megnyitó gázvezeték-összeköttetések megépítése az EU támogatásán is múlik.
  3. Orbán washingtoni látogatását a kormány és a Fidesz bel- és külpolitikai értelemben is teljes sikerként adhatja el. Először is, az amerikai elnök nem hogy nem kritizálta, de meg is védte a magyar kormányfőt, sőt, Trump magához hasonlította Orbánt. Másodszor, az amerikai elnök nyilvánosan egyáltalán nem hozta fel a Magyarországon erősödő kínai és orosz befolyást, külön kiemelve, hogy Budapest jó NATO-szövetséges. Harmadszor, Trump a migrációra adott magyar válaszokat egyenesen példaként állította a többi uniós vezető elé, utalva arra, hogy az EU problémáit Orbán migrációs politikájának elutasítása okozta. A látogatást a kormányzati irányítású média az EP-kampány során felhasználja majd a kormánypárt és Orbán népszerűsítésére, akit meghatározó európai vezetőként állíthatnak be. Külpolitikai szempontból pedig a találkozó erősítheti a magyar miniszterelnök pozícióját Peking és Moszkva, illetve az európai euroszkeptikus blokk egyes erői szemében.
  4. A fontosabb megegyezéseket a felek alacsonyabb szinteken (miniszteri, államtitkári stb.) kötik meg, ahol a lényegi párbeszéd is folyik, és ahol igyekeznek rendezni a jogállamiság, az ukrán-magyar konfliktus, valamint az orosz és kínai befolyás kérdéseit is. Ezeknek azonban eddig sem volt, és ezután sem lesz érdemi kihatása Budapest lépéseire, főleg annak tükrében, hogy a magyar kormányfő fogadásával és méltatásával a Trump-adminisztráció még kevesebb ütőkártyával rendelkezik majd Budapesttel szemben. Az említett ügyekben már csak azért sem lesz előrelépés, mert az illiberalizmus az Orbán-rendszer alapja, az ukrajnai magyar kisebbség a Fidesz számára a szavazatmaximalizálás eszközévé vált, míg az orosz (Paks II, IIB) és kínai (Belgrád-Budapest-vasút, Huawei) beruházások a kormánypárti oligarchák számára a Nyugattól független, illetve azokat helyettesítő forrásokat jelentenek. Az Orbán-rendszer túlélése szempontjából sokkal fontosabb az autoriter politikai rendszer fenntartása és a keleti források bevonzása, mint az Egyesült Államok elismerése. Emiatt Washingtonban erősek maradnak a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmak; ebből a szempontból fontos jelzés volt a kétpárti, kétkamarás (mind a szenátus, mind a képviselőház irányából érkező) kritika Orbán kormányával, valamint a találkozóval kapcsolatban. Külügyi kérdésekben pedig a kongresszus lobbiereje jelentős, és ezzel tisztában van Orbán Viktor is.
  5. Az amerikai-magyar kapcsolatoknak a jövőben több fontos próbatételt kell majd kiállniuk. Ugyan az orosz befolyás terjeszkedése inkább az amerikai kormányzat alacsonyabb szintjein fontos, Trump maga is kiemelt figyelmet fordít Kínára. Míg a baráti magyar-kínai kapcsolatok egyelőre nem érték el az elnök ingerküszöbét, ez a jövőben gyorsan megváltozhat, főleg az amerikai-kínai viszony további romlása és a magyar-kínai kapcsolatok ezzel párhuzamos mélyülése esetén. A magyar diplomácia számára az igazi kockázatot az jelentené, ha olyan helyzet alakulna ki, ahol egyértelműen választania kell keleti barátai és nyugati szövetségesei között. Trump esetleges EU-ellenes kereskedelmi háborúja szintén kockázatot jelent Washington és Budapest viszonyára, hiszen az uniós termékekre kivetendő amerikai korlátozások a német iparon keresztül Magyarországot is súlyosan érintenék. A magyar kormány retorikai szinten valószínűleg ekkor is az Európai Bizottságot tenné felelőssé, ez azonban mit sem változtatna a lépés magyar gazdaságra gyakorolt hatásain, aminek következményeként Budapest szakpolitikai szinten kénytelen lenne az egységes uniós fellépést támogatni.

Címlapfotó: Reuters

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom