Volt idő, amikor Kijev az ukrán ügy „szószólójának” tekinthette az EU-ban a visegrádi csoportot. Ma már azonban inkább bilaterális alapon viszonyul a visegrádi országokhoz, mondja Jurij Panczenko, az ukrán Európai Pravda nevű oldal szakértője.

 

Michał Strzałkowski: Hogyan viszonyul Ukrajna a visegrádi csoporthoz (V4): egyetlen, egységes partnernek tekinti őket, vagy szívesebben tárgyal Kijev inkább külön-külön Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Szlovákiával és Magyarországgal?

Jurij Panczenko: Ukrajna hosszú ideig úgy tekintett a V4-re mint az európai integráció egyik platformjára, és mint Kijev egyik „szószólójára” az EU-ban. Mára azonban – mivel jelentős különbségek alakultak ki Ukrajna és a V4 egyes államai között – Kijev inkább a bilaterális tárgyalásokat részesíti előnyben. A négy ország továbbá nem azonos módon viszonyul Ukrajnához, ráadásul konfliktusban állnak Nyugat-Európával. Kijev nem kíván bevonódni az EU belső vitáiba, nehogy veszélybe sodorja kapcsolatait Berlinnel vagy Brüsszellel. Sok szó esik azonban Ukrajnában a Három Tenger Kezdeményezésről, amelyben Kijev szívesen részt venne, de nem hívták meg.

Melyek a legfontosabb különbségek a V4 államainak Ukrajna általi megítélésében? A történelem, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének potenciálja vagy esetleg az energiapolitika? Vagy valami más?

Mindezek fontosak, de szerintem még egy dimenziót ki kell emelnünk. Ukrajna szemszögéből a különbség egyszerű, és közvetlenül földrajzi okokból ered. Lengyelország ezért más megítélés alá esik, mint a V4 többi országa. Lengyelországgal van a legtöbb közös pontunk.

A V4 államai eltérő módon viszonyulnak Ukrajna európai integrációjához: Lengyelország lehetőségnek tekinti, Magyarország azonban bármilyen megállapodást meg kíván akadályozni az Ukrajnában élő magyar kisebbséget érintő vita miatt. Mennyire fontosak Kijev számára ezek a reakciók?

Természetesen fontosak. A négy visegrádi állam hagyományosan támogatta Ukrajna ügyét az EU-ban. Jelenleg azonban Ukrajna kapcsolatait Magyarországgal és Lengyelországgal (az utóbbi esetében történelmi okok miatt) Petro Porosenko elnök ellenfelei hatalmas tévedésnek tartják, míg Porosenko támogatói olyan objektív nehézségként értelmezik, amely ahhoz kapcsolódik, hogy Ukrajna nagyobb fokú szuverenitását szükséges hangsúlyozni a nemzetközi porondon.

Milyen lehetőségek mutatkoznak Ukrajna és a V4 egésze közötti együttműködésben? Vannak egyáltalán ilyen lehetőségek?

Először meg kell oldani a problémákat a Magyarországhoz és Lengyelországhoz fűződő viszonyban, de erre pillanatnyilag nem sok esélyt látni. Ezért Kijev inkább a bilaterális együttműködésre helyezi majd a hangsúlyt.

Számít az Ukrajnának, hogy milyen a V4 államok kapcsolata Oroszországgal? Lengyelország meglehetősen kritikus Moszkvával szemben, Magyarország oroszbarát, a Cseh Köztársaságban pedig két narratíva létezik, melyeket egy oroszbarát elnök és egy Európa-barát miniszterelnök jelenít meg.

A V4-államok politikai elitjei és Oroszország közötti szoros kapcsolatok meglehetősen fájdalmas emlékeket hívnak elő Ukrajnában. Bár ami a számunkra legfontosabb ügyeket illeti (mint az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítása), Berlin álláspontja még mindig fontosabb, a V4-államok vezetőinek oroszbarát nézetei azonban így is sokkal többet ártanak nekünk, mintha ugyanezeket a szavakat osztrák vagy olasz vezetők részéről hallanánk.

Képes lehet Ukrajna új elnöke bármilyen változást elérni a V4-hez fűződő viszonyban?

A legvalószínűbb, hogy megpróbálja megoldani azokat a problémákat, amelyek akkor keletkeztek, amikor Porosenko volt hivatalban. De Lengyelország vagy Magyarország fontosabb cselekedetei nem fognak sikert aratni Ukrajnában. Mindenesetre most valamilyen áttörésre várok, de van bennem szkepszis.

Mit gondol: mi tűnik a legígéretesebb területnek Ukrajna és a V4 közötti együttműködésben?

Különösen az energiaszektor, mivel itt – a politikai nézetkülönbségek ellenére – az együttműködés simán zajlik és rendkívül élénk. Ennek az együttműködésnek az eredményeként Kijev már nem szorul rá, hogy közvetlenül Oroszországból vásároljon gázt. Sajnos hiába növekszik azonban a kétoldalú kereskedelem, a bilaterális befektetések szintje továbbra is rendkívül alacsony.

Michał Strzałkowski

A cikk a V4: 2019 a fontos döntések éve az Európai Unióban című projekt keretében készült, angol nyelven a Visegrad.info-n olvasható.