Bezárás
V4

A balti államok a visegrádiaknál is jobban tartanak Oroszországtól

Bár a visegrádi országok inkább partnerei, mint riválisai a balti államoknak, a két régió közötti különbségek nyilvánvalóak. Más a viszony az euróhoz, a migrációhoz, a jogállamisághoz, vagy a biztonságpolitikai ügyekhez, leginkább Oroszország tekintetében – mondta Heiko Pääbo Johan Skytte Politikatudományi Intézetének előadója és a Balti Tanulmányok Központ vezetője.

 

A balti államok inkább partnerként vagy riválisként tekintenek a V4-re?

A balti államok általában partnerként tekintenek a visegrádi országokra, de olyan esetekben, mint például a kínai forrásokért folytatott versengés, rivalizálás is van a felek között. A balti államokat sem lehet egyébként egy kalap alá venni, így a V4-es kapcsolataikban is lehetnek eltérések. Litvánia és Lengyelország között időnként fellángolnak például a lengyel kisebbségi jogokkal kapcsolatos viták. Mindezek ellenére a V4-eket inkább partnernek látják a balti régióban.

A balti államok egységes tömbnek tekintik a V4-et, vagy inkább külön-külön intézik ügyeiket a visegrádi országokkal?

A helyzet bonyolultabbá vált, amikor a V4 erős menekültkvóta-ellenes kampányba kezdett, és megjelentek a magyar és a lengyel demokratikus intézményi átalakításokkal szembeni kritikák. Ilyenkor a balti államok, már csak méretükből adódóan is, általában óvatos álláspontra helyezkednek, igyekeznek nem frontvonalba kerülni. Magyarország és Lengyelország ezt a magatartást olykor a jó partnerségi viszony megkérdőjelezésének tekinti. A legfontosabb V4-partnerrel, Lengyelországgal való jó kapcsolatra viszont egyértelműen törekszenek a baltiak, leginkább bilaterális úton.

Mi ezeknek az egyezéseknek és különbségeknek az oka, figyelembe véve, hogy a két régió egyszerre csatlakozott az EU-hoz?

Történelmi okokból Németország megítélése sokkal rosszabb Közép-Európában, mint a Baltikumban. Ezen felül az északi államok közelsége és a tőlük való tapasztalatszerzés, a segítségükkel végbement szocializáció hat a Baltikum politikai elitjére.

Milyen szerepet játszhat Oroszország a balti államok és a V4 EU-ról alkotott véleményének formálásában?

Oroszország célja aláásni az uniós egységet és szolidaritást, így olyan politikai erőket támogat, amelyek hangosan terjesztik az euroszkeptikus és oroszbarát narratívákat. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az orosz fenyegetés az uniós politikai életben való részvételre és a projekt sikerre vitelére motivál. Ez valószínűleg a balti államok esetében egyértelműbben látszik, mint a V4-ek között, mert előbbiek földrajzilag közelebb fekszenek Oroszországhoz, és a Szovjetunióban szerzett traumáik máig nem gyógyultak be. Az orosz autoriter kormány maga az intő példa arra, hogy miért fontos elkerülni az autoriter államépítést. Még egyszer: a balti államok jobban tartanak az oroszoktól, mint a V4-ek.

Manapság több a demokratikus intézményrendszer átalakítására tett kísérletet látunk Európában és azon túl. Lengyelország és Magyarország ismert példák, de jelenleg Csehországban is tömegtüntetések zajlanak Andrej Babis kormánya ellen. Hogyan jelenik meg az illiberális politika a három balti államban?

Ezek a fejlemények komoly aggodalmat keltenek. Magyarország esete kevésbé aggasztó, de Lengyelország nagy probléma. Mikor a demokráciaellenes trend megjelent Lengyelországban, a politikusok próbálták nyugtatni az embereket, hogy a dolgok nem olyan rosszak, mint amilyennek látszanak. Ezt a reakciót természetesen biztonságpolitikai indokok váltották ki, mivel a balti államok politikai elitjének két rossz közül kellett választania: vagy kritizálják a lengyel kormányt és kockáztatják a Varsóval kiépített biztonság- és védelempolitikai kapcsolatokat, vagy hallgatnak a Lengyelországban végbemenő autoriter változásokról. Csehország kérdését kevesebbet tárgyalják, és ez a legenyhébb eset is.

Észtországban a jobboldali populista, Orbán Viktort szövetségesének tekintő Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) beemelése a kormányba és a párt kijelentései több pártot és civil mozgalmat is mobilizált, akik mindig a magyar és a lengyel példákra hivatkoznak. Így az emberek tisztában vannak ezekkel az ügyekkel. Ugyanakkor az EKRE Lengyelországot és Magyarországot állítja be példaképnek Észtország számára.

A balti államok és Szlovákia – ellentétben Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal – az eurózóna tagjai. Miért váltottak a balti államok a közös valutára? Elégedettek az euró bevezetésével vagy visszatérnének a régi valutájukhoz?

Nem, nem akarnak visszatérni a régi valutákhoz. Ez nosztalgikus gondolat, de nincs jelen a közbeszédben. Bár az igaz, hogy amióta euró van, sokan érzik úgy, hogy a fizetések nem emelkednek, csak az árak. Az emberek azonban elfelejtik, hogy létezik természetes infláció, így felesleges összehasonlítani az árakat a 8-10 évvel ezelőttivel. Amennyire én tudom, a Baltikum nem egységes az euró kérdésében. Litvániában erősebb a nosztalgia a LIT (korábbi valutájuk) iránt, de nem ismerek egyetlen erős mozgalmat sem, amelyik a visszavezetését követelné.

A csatlakozás fő oka a valuta stabilitása volt. A balti államok nagyon kicsik, így ez közvetett fiskális stabilitást garantál. Az euró könnyebbé és olcsóbbá tette a vállalkozást, mert nincs szükség valutaátváltásra. A balti államok gazdaságai nyitottak és főként uniós tagállamokba exportálnak, ebben szintén segítség az euró. Ezen felül pedig természetesen a külföldön dolgozóknak és külföldre utazóknak is hasznos a közös valuta. Az euró gyakorlati előnyei nagyobbak, mint a nosztalgikus és érzelmi alapú aggodalmak a régi valutával kapcsolatban.

Pavla Hosnedlová

A cikk a V4: 2019 a fontos döntések éve az Európai Unióban című projekt keretében készült, angol nyelven a Visegrad.info-n olvasható.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom