Bezárás
Európai Unió

Fidesz-EPP-viszony: kommunikációs pávatánc

A Fidesz nem aktív alakítója a Néppárttal ápolt kapcsolatának, de mindent megtesz, hogy annak tűnjön. A magyar kormánypárt az elmúlt szűk egy év során sűrűn változó álláspontjában keressük a rendszert.

A Fidesz hosszú éveken át az Európai Néppárt (EPP) egyik legfegyelmezettebb tagja volt. Maga Orbán Viktor még 2018. szeptember 11-én, az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülését követő sajtótájékoztatóján is azt mondta, hogy „a Fidesz az Európai Néppárt lojális tagja, ott is akarunk maradni”.

Gulyás Gergely 2019. február 14-én, a Magyar Hírlapban megjelent interjújában úgy fogalmazott: „Mindig azt mondtuk, hogy a mi helyünk az Európai Néppártban van, és ezt most is így gondoljuk.

2019. március 9-én, alig másfél héttel az EPP március 20-ai, a Fidesz tagságának felfüggesztéséről is döntést hozó ülése előtt, Orbán a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy „ha úgy alakul, hogy nekünk valami új dolgot kell indítanunk Európában, és lehet, hogy ennek a vitának ez lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a Néppártban van, hanem azon kívül – bár én inkább a Néppárt átalakítását, megreformálását szeretném elérni, például hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is”.

A Fidesz és az EPP végül olyan egyezségre jutott, amelyet mindkét fél saját győzelmének állíthatott be a 2019. májusi EP-választások előtt. A Fidesz elvárásai mégsem teljesültek. Egyrészt nem történt meg az euroszkeptikus pártok Orbán által várt mértékű előretörése, másrészt az EPP a magyar kormánypárt 12 képviselője nélkül is jelentősen nagyobb létszámú frakcióval rendelkezik (182), mint a második legnagyobb Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D, 154). A brexittel ráadásul a 28 fős különbség 40-nél is feljebb kúszhat.

A Fidesz tehát továbbra is az EPP frakciójában ül, a parlamenti bizottsági helyeiket is az EPP-s kvóta alapján kapták a párt EP-képviselői. Ennek köszönhetően nyárra a magyar kormánypártok képviselői is másképpen nyilatkoztak a Fidesz-EPP kapcsolatok jövőjéről.

Júniusban Szájer József az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, „a Fidesz – ugyan felfüggesztett státuszban, de – az Európai Néppárt tagja, és mint ilyen, a frakció alapszabálya szerint automatikusan tagjai vagyunk az EPP-nek. Döntést csak akkor kellene hozni, ha kilépnénk, ilyen helyzet azonban pillanatnyilag nincs, mi az Európai Néppártban gondoljuk el – természetesen megfelelő megfontolás után – a jövőnket.” Gulyás Gergely ugyanekkor a Weltnek arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz számára jobb, ha a Néppártban marad: „azt hiszem jobb ott nekünk” és „a Néppártnak is az a legjobb, ha megtart minket” – fogalmazott a miniszter.

2019 júliusában Járóka Lívia az Euronewsnak adott villáminterjúban már konszolidációról beszélt. A Fidesz és az EPP viszonyáról kijelentette, hogy „most, hogy megnyugodnak a kedélyek, egy konszolidációs folyamatra számítok. Nagyon sok közös ötletünk van. Nagyon sok mindent szeretnénk megvalósítani a Néppárton belül és kívül is. Az elkövetkező időszakban is mindenképpen a legfontosabb partnerünknek tekintjük őket.”

2019 novemberében az EPP Donald Tuskot választotta elnökének, aki rögtön megüzente, hogy a magyarországi illiberális rendszer nála nem fér bele a kereszténydemokrácia fogalmába. Kiderült az is, hogy az új elnök január végére döntésre szeretné vinni a Fidesz-kérdést. November végére, vélhetően ezen eseményeknek köszönhetően, a magyar miniszterelnök ismét elővette márciusi érvelését: a Fidesz maga tartja függőben a tagságát, „még nem döntöttük el, hogy folytatjuk-e közös életünket az Európai Néppártal”, mondta.

2020 januárjában el is készült az EPP-s bölcsek jelentése, ami sajtóértesülések szerint bár kritikus a Fidesszel szemben, nyitva hagyja az utat a magyar kormánypárt benntartása előtt. A Fidesz részéről Deutsch Tamás reagált a hírekre: „Nem a Fideszről fognak dönteni, hanem magának a kormánypártnak a döntése lesz, hogy melyik európai pártcsaládban képzeli el a jövőjét”. Amennyiben a Fidesz elkerülhetetlennek látja kizárását, teljesen biztos, hogy önként távozik majd az EPP-ből. Ezt lehet, hogy egy állítólagosan szervezés alatt álló Tusk-Orbán-találkozó segíthet majd eldönteni. A miniszterelnök 2020. január 9-ei nemzetközi sajtótájékoztatóján a Fidesz európai pártpolitikai jövőjéről szóló kérdésekre csupán annyit mondott, hogy „meglátjuk”, hogyan alakul a Néppárt irányvonala a jövőben. A magyar kormányfő arról is beszélt, hogy az egész uniós pártpolitikai rendszer átalakulhat, és a tervek szerint 2020-ban kezdődő, az unió jövőjéről szóló konferencia alapján derül majd ki, hogy a Fidesz álláspontja a német CDU vagy az olasz Lega világképéhez áll-e közelebb. Ha a Fidesz elhagyja a Néppártot, a jelek szerint akkor sem a Matteo Salvini pártja által fémjelzett Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládba, inkább a lengyel kormánypárt vezette Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportba tartana. Erre utal, hogy január 7-én Varsóban a lengyel és a magyar kormánypártok elnökei európai pártpolitikai kérdésekről, valószínűleg a Fidesz esetleges ECR-be való csatlakozásáról tárgyaltak.

Amikor tehát a magyar kormánypárt közel került az EPP-ből való kizáráshoz, a párt saját döntéseként állította be a pártcsaláddal ápolt kapcsolatának jövőjét, nyugodtabb időszakokban viszont a párt képviselői a Fidesz EPP-tagságának megőrzése mellett kardoskodtak. Jól látszik, hogy a Fidesz csak a kommunikáció szintjén reagál az eseményekre, nem tudta aktívan alakítani a kapcsolatát az EPP-vel. A kormánypárt nem akarja feltétlenül elhagyni a Néppártot, de nem is tesz a bennmaradásért, ez ugyanis belpolitikájának kiigazítására kényszerítené, amit a Fidesz valószínűleg túl nagy árnak tart az EPP-tagságért cserébe. Az már más kérdés, hogy a kormánypárt és a Néppárt végleges szakítása tovább csökkentené az Orbán-kormány lobbierejét uniós kérdésekben.

(Kiemelt kép forrása: Magyar Hang, eredetileg MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs)

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom