
5 pontban a Katargate botrányról
Az elmúlt egy hónapban bontakozott ki az Európai Parlament (EP) történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya. Azzal gyanúsítanak többek között képviselőket,...
Az Európai Parlament mai döntése további konzultációkat és lépéseket sürget a jogállamiság témájában, és kimondja, hogy az utóbbi időszakban csak tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon és Lengyelországban. A képviselők 67 százalékos többséggel fogadták el az erről szóló javaslatot.
Bár az Európai Unió Tanácsát ez a döntés közvetlenül nem kötelezi semmire, viszont nyomás alá helyezi a horvát elnökséget, mely ezt a témát eddig egyáltalán nem kezelte prioritásként.
Fontos szerepe van ugyanakkor ennek a szavazásnak a Fidesz néppárti (EPP) pozíciója szempontjából. 2018 szeptemberében, a Sargentini-jelentés megszavazásakor úgy fogalmaztunk, hogy ez lehet a vég kezdete a Fidesz számára az Európai Néppártban. Ezt a határozatot pedig még meggyőzőbb többséggel fogadták el a néppárti képviselők (63%), mint a 2018-ast (58%), míg 2017-ben a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását még csak a néppárti képviselők 34 százaléka támogatta. A Fidesznek tehát egyre kevesebb a szövetségese a Néppárton belül. Szövetségesei ugyanakkor nem marginálisak: a javaslat ellen szavaztak az olasz, a francia és a spanyol (illetve a szlovén) néppárti képviselők. A német konzervatívok pedig megosztottak voltak: a CSU-s képviselők többsége támogatta a javaslatot (3:1), a CDU-s képviselők közül viszont közel annyian tartózkodtak (8 képviselő), mint ahányan megszavazták (11 képviselő).
Ez a szavazás ismét megmutatta, hogy a Fidesz helye máshol van az európai porondon, mint ahol EP-képviselői ülnek: a szélsőjobboldali ID-frakció 100 százalékos, a (lengyel kormánypártot is tagjai között tudó) euroszkeptikus ECR-frakció pedig 88 százalékos többséggel elutasította az erőteljesebb fellépést jogállami kérdésekben Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.
Ha az összes országokon belüli EP-képviselő arányában nézzük a javaslat támogatottságát, látható, hogy a jogállamisági eljárással kapcsolatban továbbra is erősebb az ellenállás az új, mint a régi tagállamok között. Három kelet-európai ország EP-képviselői támogatták a legkevésbé a jogállamisági határozatot: a magyar (35%), a cseh (25%) és a horvát (36%) képviselők. Jól látható, hogy a horvát kormánynak kevéssé fűződik belpolitikai érdeke a jogállami „keménykedéshez”.
Az elmúlt egy hónapban bontakozott ki az Európai Parlament (EP) történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya. Azzal gyanúsítanak többek között képviselőket,...
„Nem jó, de nem is tragikus” – magyar szempontból leginkább ezzel a Csernobil című sorozatból jól ismert mondattal jellemezhetnénk az...
Az Európai Bizottság javaslata alapján az uniós pénzügyminiszterek tanácsa várhatóan mind a Magyarországnak allokált kohéziós források egy részének (3000 milliárd...
A hidegháború idején Finnország és Svédország is semleges biztonságpolitikát folytatott, elkerülve a szovjet-amerikai rivalizálás célkeresztjét. Ezt követően Stockholm és Helsinki...