Az Európai Parlament mai döntése további konzultációkat és lépéseket sürget a jogállamiság témájában, és kimondja, hogy az utóbbi időszakban csak tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon és Lengyelországban. A képviselők 67 százalékos többséggel fogadták el az erről szóló javaslatot.

Bár az Európai Unió Tanácsát ez a döntés közvetlenül nem kötelezi semmire, viszont nyomás alá helyezi a horvát elnökséget, mely ezt a témát eddig egyáltalán nem kezelte prioritásként.

Fontos szerepe van ugyanakkor ennek a szavazásnak a Fidesz néppárti (EPP) pozíciója szempontjából. 2018 szeptemberében, a Sargentini-jelentés megszavazásakor úgy fogalmaztunk, hogy ez lehet a vég kezdete a Fidesz számára az Európai Néppártban. Ezt a határozatot pedig még meggyőzőbb többséggel fogadták el a néppárti képviselők (63%), mint a 2018-ast (58%), míg 2017-ben a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását még csak a néppárti képviselők 34 százaléka támogatta. A Fidesznek tehát egyre kevesebb a szövetségese a Néppárton belül. Szövetségesei ugyanakkor nem marginálisak: a javaslat ellen szavaztak az olasz, a francia és a spanyol (illetve a szlovén) néppárti képviselők. A német konzervatívok pedig megosztottak voltak: a CSU-s képviselők többsége támogatta a javaslatot (3:1), a CDU-s képviselők közül viszont közel annyian tartózkodtak (8 képviselő), mint ahányan megszavazták (11 képviselő).

Ez a szavazás ismét megmutatta, hogy a Fidesz helye máshol van az európai porondon, mint ahol EP-képviselői ülnek: a szélsőjobboldali ID-frakció 100 százalékos, a (lengyel kormánypártot is tagjai között tudó) euroszkeptikus ECR-frakció pedig 88 százalékos többséggel elutasította az erőteljesebb fellépést jogállami kérdésekben Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.

Ha az összes országokon belüli EP-képviselő arányában nézzük a javaslat támogatottságát, látható, hogy a jogállamisági eljárással kapcsolatban továbbra is erősebb az ellenállás az új, mint a régi tagállamok között. Három kelet-európai ország EP-képviselői támogatták a legkevésbé a jogállamisági határozatot: a magyar (35%), a cseh (25%) és a horvát (36%) képviselők. Jól látható, hogy a horvát kormánynak kevéssé fűződik belpolitikai érdeke a jogállami „keménykedéshez”.