Bezárás
Európai Unió

Uniós költségvetési megállapodás: mindenki pezsgőt bont, pedig senki sem elégedett

5 pontban a megállapodásról.

  1. Az Európai Unió egésze szempontjából fontos eredmény, hogy a majdnem rekordhosszúságú csúcstalálkozó után sikerült megállapodnia a tagállami vezetőknek az EU 2021-2027-es keretköltségvetéséről és a „Következő Generáció EU” (KGEU) gazdaságélénkítő csomagról. Szintén siker az uniós intézményeknek, hogy a költségvetési megállapodás továbbra is prioritásként kezeli a klímavédelmet és a digitalizációt, illetve egészségügyi programokra is jutnak források. A megállapodást jóvá kell még hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállami parlamenteknek is.
  1. Bár a költségvetés mértéke nem változott a Charles Michel által javasolthoz képest, a Bizottság eredeti javaslatához mérten 30 milliárd euróval kevesebb összegről beszélhetünk. Ennek köszönhetően valamivel kevesebb pénz jut majd kutatásra, nemzetközi segélyezésre, a migráció kezelésére és határvédelemre. A KGEU esetében 500-ról 390 milliárd euróra csökkent a vissza nem fizetendő támogatások mértéke, és 250-ről 360 milliárdra nőtt a kölcsönök részaránya.
  1. Jogállamisági feltételekről szóló passzusokat most először fogadtak el uniós keretköltségvetésben. A megállapodás szerint a Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel dönthet az uniós költségvetés védelmére szolgáló mechanizmusról. Ugyanakkor a megállapodásban benne maradt egy tisztázatlan utalás az alapszabályként egyhangúlag döntő Európai Tanács szerepére is a folyamatban. Ezzel az uniós tagállamok vezetői lényegében elnapolták a döntést a kérdésben. Az Európai Unió Tanácsának asztalán van jelenleg is egy az uniós költségvetés védelmét biztosító bizottsági javaslat, amit az Európai Parlament már 2019 áprilisában elfogadott, azóta vár a Tanács döntésére. Csak a politikai akaraton múlik, hogy ez 2021. január 1-jétől hatályba léphessen. Ahogy a jogállami követelményrendszer gyakorlati alkalmazásának módja és szigora is.
  1. Természetes, hogy a tagállamok eltérő érdekeiből fakadóan ismét olyan uniós megállapodás született, amivel egyik fél sem lehet maradéktalanul elégedett. Tekintve, hogy a költségvetés elfogadásához az összes tagállam egyetértésére van szükség, egyetlen kormány követeléseit sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. A friss megállapodás alkalmas arra, hogy (szinte) mindegyik tagállami vezető sikerként adhassa azt el saját szavazóinak.
  1. Magyarországnak, ahogy a többi tagállamnak, érdekében állt a mielőbbi megegyezés. Az Orbán-kormánynak rövid távú eredményeket sikerült elérnie több területen is. A jogállamisági kritériumokról szóló passzus a Bizottság és Charles Michel javaslataihoz képest is enyhébb megszövegezéssel került bele a szövegbe, ugyanakkor valamiféle mechanizmus bevezetése elkerülhetetlennek látszik, és ez a feltételrendszer akár szigorodhat is a későbbi tárgyalásokon. Kérdéses azonban, hogy valóban sikerült-e kedvezőbb pénzügyi feltételeket kiharcolni Magyarország számára, a pontos adatok tagállami bontásban ugyanis még nem ismertek. Ahogy korábban jeleztük, Orbán részben a tartalomtól függetlenül egyértelmű sikerként adja majd el a megállapodást, a kormánypárti médiabirodalomban pedig már a megállapodás hivatalos bejelentése előtt elterjedt, hogy „Orbán Viktor elérte, amit akart”. Ez ugyanakkor jelenleg egyáltalán nem tűnik egyértelműnek. A kormányzati kommunikáció a következőkben arra fog alapulni, hogy az Orbán-kormány európai szinten is sikeresen tudja képviselni a magyar érdekeket, míg a „baloldal” feladta volna az ország szuverenitását a jogállamisági kritériumok elfogadásával és az eredeti pénzügyi javaslat támogatásával.

A címlapkép forrása: European Comission Facbook oldala

További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára

A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom