Az Európai Unió egésze szempontjából fontos eredmény, hogy a majdnem rekordhosszúságú csúcstalálkozó után sikerült megállapodnia a tagállami vezetőknek az EU 2021-2027-es keretköltségvetéséről és a „Következő Generáció EU” (KGEU) gazdaságélénkítő csomagról. Szintén siker az uniós intézményeknek, hogy a költségvetési megállapodás továbbra is prioritásként kezeli a klímavédelmet és a digitalizációt, illetve egészségügyi programokra is jutnak források. A megállapodást jóvá kell még hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállami parlamenteknek is.
Bár a költségvetés mértéke nem változott a Charles Michel által javasolthoz képest, a Bizottság eredeti javaslatához mérten 30 milliárd euróval kevesebb összegről beszélhetünk. Ennek köszönhetően valamivel kevesebb pénz jut majd kutatásra, nemzetközi segélyezésre, a migráció kezelésére és határvédelemre. A KGEU esetében 500-ról 390 milliárd euróra csökkent a vissza nem fizetendő támogatások mértéke, és 250-ről 360 milliárdra nőtt a kölcsönök részaránya.
Jogállamisági feltételekről szóló passzusokat most először fogadtak el uniós keretköltségvetésben. A megállapodás szerint a Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel dönthet az uniós költségvetés védelmére szolgáló mechanizmusról. Ugyanakkor a megállapodásban benne maradt egy tisztázatlan utalás az alapszabályként egyhangúlag döntő Európai Tanács szerepére is a folyamatban. Ezzel az uniós tagállamok vezetői lényegében elnapolták a döntést a kérdésben. Az Európai Unió Tanácsának asztalán van jelenleg is egy az uniós költségvetés védelmét biztosító bizottsági javaslat, amit az Európai Parlament már 2019 áprilisában elfogadott, azóta vár a Tanács döntésére. Csak a politikai akaraton múlik, hogy ez 2021. január 1-jétől hatályba léphessen. Ahogy a jogállami követelményrendszer gyakorlati alkalmazásának módja és szigora is.
Természetes, hogy a tagállamok eltérő érdekeiből fakadóan ismét olyan uniós megállapodás született, amivel egyik fél sem lehet maradéktalanul elégedett. Tekintve, hogy a költségvetés elfogadásához az összes tagállam egyetértésére van szükség, egyetlen kormány követeléseit sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. A friss megállapodás alkalmas arra, hogy (szinte) mindegyik tagállami vezető sikerként adhassa azt el saját szavazóinak.
Magyarországnak, ahogy a többi tagállamnak, érdekében állt a mielőbbi megegyezés. Az Orbán-kormánynak rövid távú eredményeket sikerült elérnie több területen is. A jogállamisági kritériumokról szóló passzus a Bizottság és Charles Michel javaslataihoz képest is enyhébb megszövegezéssel került bele a szövegbe, ugyanakkor valamiféle mechanizmus bevezetése elkerülhetetlennek látszik, és ez a feltételrendszer akár szigorodhat is a későbbi tárgyalásokon. Kérdéses azonban, hogy valóban sikerült-e kedvezőbb pénzügyi feltételeket kiharcolni Magyarország számára, a pontos adatok tagállami bontásban ugyanis még nem ismertek. Ahogy korábban jeleztük, Orbán részben a tartalomtól függetlenül egyértelmű sikerként adja majd el a megállapodást, a kormánypárti médiabirodalomban pedig már a megállapodás hivatalos bejelentése előtt elterjedt, hogy „Orbán Viktor elérte, amit akart”. Ez ugyanakkor jelenleg egyáltalán nem tűnik egyértelműnek. A kormányzati kommunikáció a következőkben arra fog alapulni, hogy az Orbán-kormány európai szinten is sikeresen tudja képviselni a magyar érdekeket, míg a „baloldal” feladta volna az ország szuverenitását a jogállamisági kritériumok elfogadásával és az eredeti pénzügyi javaslat támogatásával.
Az elmúlt egy hónapban bontakozott ki az Európai Parlament (EP) történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya. Azzal gyanúsítanak többek között képviselőket,...
Az Európai Bizottság javaslata alapján az uniós pénzügyminiszterek tanácsa várhatóan mind a Magyarországnak allokált kohéziós források egy részének (3000 milliárd...
A hidegháború idején Finnország és Svédország is semleges biztonságpolitikát folytatott, elkerülve a szovjet-amerikai rivalizálás célkeresztjét. Ezt követően Stockholm és Helsinki...