
5 pontban a Katargate botrányról
Az elmúlt egy hónapban bontakozott ki az Európai Parlament (EP) történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya. Azzal gyanúsítanak többek között képviselőket,...
1. Orbán Viktor teljesen egyedül maradhat az Európai Unióban, a V4-ből V2-re olvadt lengyel-magyar szövetség is felbomlani látszik. Jaroslaw Govin lengyel miniszterelnök-helyettes belengette, hogy országa feloldhatja az uniós költségvetés vétóját, amennyiben a Bizottság kiad egy jogilag kötelező értelmező anyagot a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, és azt az állam- és kormányfők is támogatják. Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli interjújában azonban azt mondta, ezt a megoldást Magyarország nem támogatja, ragaszkodunk ahhoz, hogy válasszák külön a jogállamisági rendeletet és a költségvetést. Valójában ezek mindig is különálló törvényjavaslatok voltak; az uniós tagállamok, illetve az Európai Parlament kapcsolták őket össze politikailag. A jogállamisági mechanizmus elfogadásához ráadásul elég a Tanács minősített többsége is.
2. Az EU megkerülheti a vétót. Lengyelország konstruktívabb hozzáállásához hozzájárulhatott az a szivárogtatás, amely szerint az Európai Bizottság a gazdasági felzárkóztatási alap 25 tagállam részvételével való elindításán munkálkodik. Ez a két vétózó tagállamnak komoly veszteségeket okozni képes lehetőség vélhetően csak legvégső lehetőségként van jelen, de hatékony lehet abban, hogy nyomást gyakoroljon Varsóra és Budapestre. Orbán Viktor megtévesztő narratívája szerint a vissza nem térintendő támogatásokat és kedvezményes kölcsönöket tartalmazó Következő Generáció EU alapban – mely fedezetét egy az Európai Bizottság által felvett kölcsön biztosítaná – az ország nem szeretne részt venni, mert az abban felvett kölcsönökért a tagállamoknak kell felelősséget vállalniuk. A miniszterelnök tehát elhallgatja az alap vissza nem térítendő támogatásait.
3. Orbán Viktor belpolitikai okokból a bevándorlás kérdését láttatja a jogállamiság mechanizmus mögött, valójában a két ügynek semmi köze egymáshoz – a mechanizmus szövegtervezetében nem is említik a „migráció” szót. A jogállamiság mechanizmus az uniós pénzek védelméről szól. Lengyelország épp azért lehet engedékenyebb, mert ott alacsonyabb a korrupció szintje. 2015 és 2019 között az OLAF (az Unió csalás elleni hivatala) által kiszabott büntetések a Magyarországon felhasznált uniós felzárkóztatási és agrártámogatások 3,93 százalékát tették ki. Magyarország ezzel az uniós források korrupt felhasználásában toronymagasan kiemelkedik az összes tagállam közül. Lengyelország esetében ez az arány 0,12%. A kifejezetten az uniós költségvetés védelmét szolgáló mechanizmus ennek köszönhetően lényegesen kisebb fenyegetést jelent a lengyeleknek, mint az Orbán-kormánynak.
4. A lengyel bejelentés önmagában nem hozta közelebb a megegyezést az uniós költségvetésről. Kérdéses például, hogy mit fogadna el Lengyelország az értelmező anyag tartalmaként. Abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy Jaroslaw Gowin a kormány hivatalos álláspontját fejtette ki. Fennáll a lehetősége annak is, hogy akár a két tagállam, akár egyedül Magyarország a mechanizmus elfogadását követően megtámadja azt az uniós bíróságon, annak reményében, hogy késleltetni tudják annak gyakorlati alkalmazását.
5. Jelenleg minden abba az irányba mutat, hogy a magyar kormánypárt európai érdekérvényesítő képessége végletesen meggyengült az elmúlt időszakban. A Fidesz tagságát felfüggesztették az Európai Néppártban, Orbán Viktor fontos diplomáciai tanácsadója, Gottfried Péter távozott posztjáról, a kormányoldal legfontosabb európai parlamenti politikusát, Szájer Józsefet is elveszítette, Deutsch Tamás EPP-ből való kizárása érdekében pedig aláírásgyűjtés indult. Mára az is kiderült, hogy nem igaz, hogy a lengyel és a magyar kormány csak összehangoltan lép a vétó ügyében.
A kiemelt kép forrása: 24.hu
(Az 5 pontos értékelés eredetileg a Political Capital Facebook-oldalán jelent meg.)
További elemzéseinkért látogasson el a Political Capital honlapjára.
A Political Capital hírlevelére itt iratkozhat fel:
Az elmúlt egy hónapban bontakozott ki az Európai Parlament (EP) történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya. Azzal gyanúsítanak többek között képviselőket,...
„Nem jó, de nem is tragikus” – magyar szempontból leginkább ezzel a Csernobil című sorozatból jól ismert mondattal jellemezhetnénk az...
Az Európai Bizottság javaslata alapján az uniós pénzügyminiszterek tanácsa várhatóan mind a Magyarországnak allokált kohéziós források egy részének (3000 milliárd...
A hidegháború idején Finnország és Svédország is semleges biztonságpolitikát folytatott, elkerülve a szovjet-amerikai rivalizálás célkeresztjét. Ezt követően Stockholm és Helsinki...