Csehország szénbányászattal foglalkozó térségei látják el az országot fűtési és villamos energiával, miközben a helyiek saját otthonaikat sem képesek kifűteni.

Szerző: Aneta Zachová (EURACTIV.cz)

A prágai Közgazdaságtudományi és Üzleti Egyetem (VŠE) felmérése szerint az Ústí nad Labem-i kerület háztartásainak mintegy 14 százaléka számára jelent problémát a fűtésszámla kifizetése. A terület egyike az ország három szénbányászati térségének; ugyanebben az adatsorban második helyen szintén egy szénbányászattal foglalkozó térség, a Morva-sziléziai kerület áll.

„Az energiaszegénység főként az alacsony energiahatékonyságú épületekből és berendezésekből, a háztartások alacsony jövedelméből, az energia magas árából és a fogyasztók speciális igényeiből következik” – mondja Radek Tahal, a VŠE munkatársa.

Az Európai Energiaszegénységi Figyelő szerint a Cseh Köztársaság teljesítménye még így is jobb, mint az EU-s átlag. Jelentések szerint 2018-ban a csehek 2,7 százaléka nem volt képes megfelelően kifűteni otthonát, miközben az európai átlag 7,3 százalék. Ami az energiaszámlák időben történő fizetését illeti, a csehek 2,1 százaléka nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek; az EU-s átlag 6,6 százalék.

Ezek az adatok azonban nem tükrözik az országon belül regionális vagy szocioökonómiai eltéréseket.

Az energiaszegénység a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókat érinti – és különösen a szénbányászattal foglalkozó területeket – valamint a cseh társadalom leginkább sérülékeny szegmenseit: a munkanélkülieket, az alacsony képzettségű munkavállalókat és az időseket.

A cseh Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) azonban nem fordít megfelelő figyelmet erre a problémára – állítja a Climate Action Network (CAN) Europe 2020 decemberében megjelent elemzésében.

„A cseh Nemzeti Energia- és Klímaterv az energiaszegénységet meglehetősen elméleti megközelítésben tárgyalja” – állítják az elemzők. Csehországban jelenleg nem létezik világos meghatározása az energiaszegénységnek, ezért sem könnyű figyelemmel kísérni a jelenséget.

A rászoruló háztartások támogatása

Ami a konkrét intézkedéseket illeti, a cseh NEKT említést tesz a szénbányászattal foglalkozó térségek háztartásai és önkormányzatai számára nyújtható pénzügyi támogatásról. „A program célja a korszerűtlen, szilárdtüzelésű háztartási kazánok cseréjének előfinanszírozása a lakosságnak nyújtott kedvezményes hiteleken keresztül” – áll a cseh NEKT-t elemző tanulmányban.

Szakértők szerint az energiahatékonyság javítása, valamint a megfelelően célzott támogatások rendszere segítséget jelenthetnek az alacsony jövedelmű háztartások számára az országban, hogy kiszabaduljanak az energiaszegénység állapotából.

„A háztartási kiadások időben történő teljesítése kapcsán jelentkező nehézségekre megoldást jelenthet a helyi gazdaság megsegítése, valamint az energiaköltségek mérséklése. Csökkenthetjük például az energiafogyasztást a rászoruló háztartásoknak nyújtott, megfelelően elérhető támogatásokkal és megfelelően kezelt támogatási programokkal” – mondta Zuzana Vondrová, a Közlekedési és Energiaközpont elemzője.

Csehország szénbányászattal foglalkozó térségei közül a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó régiókat fokozottan fogja érinteni a dekarbonizációs folyamat. A szénmentesítéssel kapcsolatos költségeket EU-támogatásokból kellene fedezni – konkrétan az Igazságos Átmenet Alapból és a modernizációs alapból. Az energiaszegénységgel szembeni harc finanszírozása azonban még mindig nem világos, mivel nem létezik hozzá megfelelő stratégia.

Az Európai Bizottság tisztában van az európai háztartások millióit érintő problémával. A 2020 októberében nyilvánosságra hozott, az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló felújítási stratégiájában (Renovation Wave Strategy) az Európai Bizottság rámutat, hogy az épületek felújítása csökkentheti az energiafogyasztást és ezen keresztül segítséget jelenthet a rászorulóknak.

A vizsgált államok egyike sem felelt meg

A CAN tanulmánya az egyes országok nemzeti energia és klímavédelmi terveit vizsgálta. A jelentés szerint az energiaszegénység EU által elvárt meghatározása nem szerepel sem a cseh NEKT-ben, sem a magyarországi, a lengyelországi vagy a szlovákiai NEKT-kben. Csehország az egyetlen a visegrádiak közül, amelyik már benyújtotta ez EU által előírt hosszú távú felújítási stratégiájának végleges változatát. A cseh stratégia sem tartalmaz azonban javaslatokat az Ústí nad Labem-i illetve a Morva-sziléziai kerület energiaszegénységének megoldására.

A CAN Europe hat európai államban vizsgálta a helyzetet: Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban és Szlovéniában.

„Az eredmény alapján egyik általunk vizsgált országban sem tesznek eleget a széles körű energiaszegénység megoldása érdekében, sőt még az EU által elvárt minimum szintet sem érik el” – mondta Martha Myers-Lowe, a Friends of the Earth Europe energiaszegénységi kampányfelelőse.

Myers-Lowe szerint a helyzeten csak ront a koronavírus okozta válság, ami sok millió európai háztartás jövedelmére van hatással. Az európai kormányoknak ezért változtatniuk kell az energiaszegénységhez való hozzáállásukon, és megoldást kell találniuk erre a problémára.

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.