Ha a nemrég felülvizsgált adatok alapján elemezzük a megújulók arányát Szlovákia teljes energiafogyasztásán belül, láthatjuk: az ország teljesítette az EU 2020-ra vonatkozó célkitűzését, sőt megközelíti a 2030-as célokat is. Mindezek ellenére a megújuló források némelyike aggodalomra ad okot környezetvédelmi és egészségügyi szempontból egyaránt.

Szerző: Irena Jenčová, EURACTIV.sk

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Szlovákia energiafogyasztásában a megújulók aránya öt százalékkal emelkedett, és a korábbi 11,9 százalékkal szemben ma már megközelíti a 17 százalékot. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia hirtelen megfelelt az Európai Unió által megállapított 14 százalékos küszöbnek, és csupán két százalékra van a 2030-ra kitűzött (19,2 százalékos) cél teljesítésétől.

Mindez a megújuló forrásokat érintő bármilyen különösebb új beruházás nélkül valósult meg. A magyarázat: az először a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala 2019-es energiajelentésében megjelent, a háztartások szilárd biomassza fogyasztására (főleg tűzifára) vonatkozó korábbi adatok korrekciója. Az újraértékelt, javított számok – amelyeket a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) gyűjtött – visszamenőlegesen is felváltják azokat a korábbi adatsorokat, amelyeket az eddigiekben szolgáltatott az ország az Eurostatnak, így pedig el fog tűnni az amúgy nehezen magyarázható 2019-es ugrás a statisztikából.

Önmagában az a tény, hogy a megújulók aránya évek óta magasabb volt, potenciálisan óriási hatással lehet a kormány új, megújulóenergia-létesítmények építésének támogatására vonatkozó terveire.

Az adatok teljes körű felülvizsgálata

Janka Szemesová, az SHMÚ elemzője és az új adatgyűjtés egyik felelőse elmondta az EURACTIV Slovakiának, hogy a legfontosabb különbség az SHMÚ és a Statisztikai Hivatal adatgyűjtési módszertana között az, hogy míg utóbbi fentről lefelé haladva gyűjt keresztmetszeti adatokat, az SHMÚ lentről felfelé halad. Az SHMÚ különösen olyan háztartásokra összpontosít, amelyek nem csatlakoznak központifűtési-rendszerhez, és figyelembe veszi az általuk fűtésre használt tüzelőanyagok sokféleségét.

A Statisztikai Hivatal nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal és kapacitással ahhoz, hogy ilyen részletességgel végezzen kutatásokat, állítja Szemesová. Az SHMÚ régóta jelezte, milyen korlátai vannak a statisztikai adatoknak. Hiába próbálta a Hidrometeorológiai Intézet kijavítani a két adatgyűjtés közötti eltéréseket, ebben nem igazán talált partnerre, ezért végül maga kezdett intézkedni. Az Intézet feladata ugyanis benyújtani a nemzetközi szervezetek számára a kibocsátási egyenlegek adatait, és sokszor kényszerült magyarázkodásra, amiért nem egyeztek a számok. 2019-ben az SHMÚ szakemberei mintegy 3000 háztartást kerestek fel, hogy megvizsgálják az energiafelhasználás valódi helyzetét.

Környezeti kockázat

A Hidrometeorológiai Intézet azt is megállapította, hogy a vizsgált háztartások körülbelül 87 százaléka tűzifával fűt. Ha a tűzifát – vagy éppen a pelletet vagy a faaprítékot – helytelenül égetik, az olyan mellékhatásokkal jár, mint a levegőszennyezés, ami pedig hozzájárulhat az egészség súlyos károsodásához.

„A nem megfelelően kiszárított és elégetett tűzifa használata, valamint a lakóingatlanok nem szakszerű kifűtése rontják a levegő minőségét, ez pedig tartós szmoghoz vezethet” – mondja Szemesová. A nedves fa elégetésekor felszabaduló porszemcsék a koronavírusból történő felépülés esélyeire is negatív hatással vannak.

A tűzifa használatának magas hányada azért nem jelenik meg a kibocsátási oldalon, mert ezt a technológiát szénsemlegesnek tekintik. A The Guardian azonban rámutatott, hogy a biomassza az Európai Unió általi támogatása negatív környezeti hatásokkal jár. Észtországban például rendkívül komoly mértékű erdőirtás történt 2015-ben, amikor az erdőkből kitermelt fából biomasszát állítottak elő, hogy azzal fűtsenek. Még ha mesterségesen pótolják is, az új erdő szárazságok, tűzvészek, zivatarok és heves esőzések esetén jóval sérülékenyebb lesz a korábbinál.

Ennek megfelelően Martin Hojsík európai parlamenti képviselő (PS, Renew Europe) a megújulókra vonatkozó feltételek szigorúbb betartatását tartja kívánatosnak, és szigorúbb környezeti határértékek beépítését szorgalmazza az Európai Unió törvényeibe. „Azt gondolom, meglehetősen intenzív lesz az erről szóló párbeszéd” – jegyezte meg a képviselő.

Megoldások

Ahhoz, hogy a továbbiakban is támogassák a megújulók arányának növekedését a teljes energiafogyasztásban fontos, hogy a biomassza égetése megfelelő módon történjen. Közben azonban figyelni kell a megújuló energia egyéb  fajtáinak fejlesztésére is.

Szemesová kiemeli: rövid távon a biomassza jelentheti a leginkább praktikus megoldást. Ő maga a gázt nem támogatja, hiába tartják azt az EU-ban általában megfelelő átmeneti fűtőanyagnak.

Szemesová szerint főleg a megújulókra vonatkozó kormányzati koncepció hiányának eredménye, hogy Szlovákiában nem különösebben fejlett a fotovoltaikus, a geotermikus, a szél- és a napenergia alkalmazása. A nap- és a szélenergia fejlődését az is akadályozza, hogy az energiaforgalmazók továbbra sem hajlandóak új forrásokat bevonni a rendszerbe, a hálózat stabilitásának védelmére hivatkozva.

A megújulók arányának hirtelen megugrása hatással lehet több olyan stratégiára is, amelyek abból a feltételezésből indultak ki, hogy Szlovákiának komoly lemaradást kell leküzdenie ezen a téren.

A Gazdasági Minisztérium közölte – bár ez nem kapcsolódik közvetlenül a megújuló források esetében tapasztalt hirtelen statisztikai ugráshoz –, hogy a rendelkezésére álló források (a villanyszámlák részeként fizetett összegek) egy részét a megújulókra vonatkozó régebbi, elhibázott támogatási programokból felhalmozódott tartozások rendezésére fogják fordítani.

A minisztérium eredeti, 2020 októberében bejelentett tervei szerint az új megújulóenergia-létesítményeket aukciókon keresztül kellene támogatni, nem pedig bizonyos évekre rögzített átvételi árakkal (ahogyan az korábban történt). Ezeket a terveket azonban egyelőre nem fogadták el, hivatalosan pénzhiány miatt.

Karol Galek (SaS) gazdasági minisztériumi államtitkár szerint a tárca támogatásokat fog kínálni a kezdeti beruházásokhoz, de ehhez az EU-tól vár pénzeket.

Az Európai Bizottság ezzel szemben ambiciózusabb célokat szeretne látni Szlovákia részéről a megújulókat illetően, hogy azok érjék el 2030-ra vonatkozó éghajlatpolitikai célterv részeként a 24 százalékot.

Amennyiben Szlovákia a magasabb, 24 százalékos 2030-as célkitűzésnek kíván megfelelni, olyan alternatív energiaforrásokba kell befektetnie, mint például a geotermikus energia, valamint az ahhoz tartozó létesítmények és technológiák. A geotermikus energiához Szlovákia EU-támogatásokat is igénybe venne.

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.