Közép-Kelet-Európában a geopolitikai töltetű álhírek legjelentősebb részéért továbbra is a Kreml-párti propaganda a felelős, de nem Moszkva az egyetlen keleti autoriter hatalom, amely dezinformációs eszköztárát is felhasználja a régióban befolyása növelése érdekében. A régió országai intézményes szinten bizonyulnak a leggyengébbnek az orosz és kínai álhírkampányok ellen, e területen Magyarország a régió legsebezhetőbb országai közé tartozik. Hogyan épülnek fel a régiót sújtó külföldi dezinformációs kampányok és milyen lépésekre van szükség az álhírkampányok elleni küzdelem erősítéséhez? Mások mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ a Disinformation Resilience Index 2021-es kiadása, amely a régió 10 országának ellenállóképességét mérte fel. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Miközben Közép-Kelet-Európa valamennyi országa kiemelt célpontja a keleti autoriter hatalmak vagy azok belföldi támogatói által indított dezinformációs kampányoknak, a régió országainak döntő többségében az állami intézmények nincsenek megfelelő szinten felkészülve a jelenség kezelésére. A közép-kelet-európai országok társadalmi szinten és az egyes országok független médiatermékeit tekintve is jóval ellenállóbbak, mint az intézményes és jogi környezet teljesítménye. A régió számára továbbra is Oroszország szolgáltatja a geopolitikai célú dezinformációs kampányok jelentős részét, de egyre több országban látható olyan dezinformációs narratívák terjedése, amelyek célja, hogy Kínát tüntesse fel kedvezőbb fényben. Ezek voltak a főbb megállapításai a 2021-es Dezinformációs Ellenállósági Index (DRI) tanulmánykötetnek, amelyben 10 kutatóintézet – köztük a Political Capital – vizsgálta a Visegrádi Csoport négy, illetve az uniós Keleti Partnerség hat országának orosz és kínai dezinformációval szembeni ellenállóképességét.

A régiós tanulmány három szinten (társadalom, állami intézmények, illetve hagyományos és közösségi média) vizsgálta az álhírek elleni küzdelem eredményességét, melynek eredményei a következők:

• A tanulmányban vizsgált mind a 10 ország az intézményes környezet és a jogi keretrendszer területén teljesít a leggyengébben, amelyek nem képesek megfelelően reagálni az országukat célzó dezinformációs kampányokra. Ebből a szempontból Szlovákia és Ukrajna teljesít a legjobban. Utóbbi esetében az intézményes keretek javulása egyfajta szükségszerű reakció volt arra az információs háborúra, amelyet Moszkva indított Kijeven ellen a kelet-ukrajnai háború sokadik hibrid frontjaként. A 10 ország közül ezen a területen Belarusz teljesített a leggyengébben, ahol az egyébként is állandó karhatalmi nyomás alatt álló független sajtó maradékát is állami eszközökkel igyekezett felszámolni a Lukasenko-rezsim.
• Miközben Magyarország Grúziával együtt a második leggyengébb eredményt produkálta az intézményes környezet területén, addig a társadalom dezinformációs kampányokkal szembeni sebezhetősége – Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Ukrajna mellett – hazánkban a legalacsonyabb. Két ország – Belarusz és Moldova – kivételével ez az indikátor produkálta a legjobb eredményt, mintegy megerősítve, hogy a közép-kelet-európai társadalmak egyre tudatosabbak, ha olyan álhírekről van szó, amelyek geopolitikailag motiváltak.
• Ami a hagyományos és a közösségi médiumokat illeti, e területen Lengyelország és Moldova bizonyult a leginkább sebezhetőnek, Belarusz és Azerbajdzsán pedig a legellenállóbbnak. Ez utóbbi a két országban tapasztalt demokratikus visszaszorulásnak „köszönhető”, ami a belorusz és azeri független médiumokat még inkább tudatossá tette a keleti autoriter dezinformációval szemben.
• Összességében a 10 országot magában foglaló kutatás alapján Ukrajna demonstrálta leginkább, hogy képes kivédeni az orosz és kínai dezinformációs kampányokat, továbbá Csehország és Szlovákia is a rangsor elejére került. A leggyengébb összesítette eredményt Belarusz és Moldova érte el, ahol az elmúlt három évben semmilyen érdemi előrelépés nem történt a területen, sőt, Belaruszban kifejezetten romlott a helyzet. Magyarország a lista középmezőnyében helyezkedik el.

Továbbra is a Kreml jelenti a fő kihívást

A belpolitikai gyökerű álhírek és – a koronavírus-járványt övező információs viharnak köszönhetően – az egészségügyi témájú összeesküvés-elméletek mellett Közép-Kelet-Európa országait elsődlegesen a Kreml-párti dezinformációs kampányok sújtják.  Ezek célja a putyini Oroszország imázsának javítása, az agresszív putyini külpolitika lépéseinek igazolása, valamint a Kremllel szembeni nyugati és orosz belföldi kritikák teljes elhiteltelenítése. Miközben a Kreml-párti propaganda információs háborújában Nyugat-Európát tekintve Németország a fő célpont, ahogy azt az Európai Unió Külügyi Szolgálatának egy friss tanulmánya is mutatja, Közép-Kelet-Európában a Putyin-párti dezinformáció legjelentősebb része – nem meglepő módon – Ukrajnára irányul, és tematikáját tekintve is Ukrajna áll a középpontban. Kijev a háború 2014-es kezdete óta fokozatosan próbálta meg kiszorítani az oroszbarát propagandát a hagyományos médiából, ami napjainkban leginkább az online térben terjed. Míg Belaruszban például a Telegram nevű üzenetküldő alkalmazás a 2020-as demokráciapárti tüntetésekkel kapcsolatos tájékoztatásban kiemelt szerepet játszott, addig Ukrajnában ugyanez a platform az, amelyet a leginkább kihasznál a Kreml-párti propaganda saját céljai elérésére. A régió más országaiban, így például Lengyelországban a szélsőjobboldali online szubkultúrában érhetők tetten leginkább az oroszbarát álhírek, ugyanakkor ezek befolyásolási képessége a lengyel-orosz viszonyt alapul véve rendkívül korlátozott.

Valamennyi közép-európai országhoz hasonlóan a Kreml-párti propaganda Magyarországon is az alternatív és/vagy szélsőjobboldali online platformokon nyilvánul meg a legerősebben. Ezek a platformok, mint például az orosz titkosszolgálatokkal sok szálon összefüggésbe hozott News Front egyaránt törekednek közvetlenül Oroszország és a putyini rezsim minél kedvezőbb módon történő ábrázolására, valamint a Kreml ellenlábasainak negatív színben történő feltüntetésére. Az ilyen és ehhez hasonló platformok befolyásolási képessége azonban ideológiailag limitált, így követőtáborúk is korlátozott.

Magyarországon az elmúlt évek során a News Front és az információs tér perifériáján elhelyezkedő többi oroszbarát alternatív híroldal szerepét (habár továbbra is működnek), fokozatosan vette át a kormánypárti propaganda. A kormányzati irányítású média ugyanis alapvetően pozitív színben tünteti fel Oroszországot, valamint annak politikai vezetését. Fontos különbség az alternatív hírportálok Oroszország-percepciójával szemben azonban, hogy míg az utóbbi csoporthoz tartozó platformok közvetetten a putyini rezsim dicséretére használnak fel dezinformációs narratívákat, addig a kormányzati irányítású média nem Moszkvát, hanem a magyar kormány „sikeres” Oroszország-politikáját dicséri. Ezzel viszont közvetetten is, de hozzájárul a Kreml-párti propaganda terjedéséhez, sőt, az Európa- és Nyugat-ellenes narratívák belpolitikai célú propagálása is ezt táplálja közvetetten. A kormányzati irányítású média szürkezónájában található közösségimédia-oldalak esetében viszont már fellelhetők olyan álhíralapú tartalmak, amelyek célja Oroszország ideológiai alapon kedvezőbb színben történő feltüntetése az EU-val és az Egyesült Államokkal szemben.

Kína egyre aktívabb szereplő a dezinformációs térben

A tanulmánykötet szerzői és a kutatásba bevont szakértők valamennyi ország esetében egyetértettek abban, hogy a Kína-barát dezinformáció nem jelent olyan jelentős biztonsági kihívást, mint a Kreml-párti dezinformációs kampányok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kína ne lenne jelen a közép-kelet-európai dezinformációs szcénában. A Kína-barát dezinformációs narratívák jelenléte elsősorban a visegrádi térségre korlátozódik. Ahogy azt a kutatás eredményei is mutatják, Csehország, Lengyelország és Szlovákia lakossága a leginkább fogékony a dezinformáció e fajtájára. Csehországban ez elsősorban a kínai diplomácia PR-ügynökségek bevonásával végrehajtott médiakampányaiban jelenik meg, de olyan oldalakon is tetten érhető, amelyek finanszírozása a kínai államhoz kapcsolódó szervezetektől érkezik. Ugyanakkor ezek befolyásolási képessége meglehetősen korlátozott, ahogy Lengyelországban is, amely jelentős részben annak köszönhető, hogy a társadalom viszonylag jól tájékozott Kína befolyásszerzési kísérleteit és diktatórikus politikai rendszerének működését illetően.

Ami Magyarországot illeti, Oroszországgal ellentétben Kína esetében nem lelhető fel az alternatív médiatérben olyan portál, amely kifejezetten Peking politikai kommunikációját vinné fő narratívaként. Mindazonáltal a magyar kormány, illetve a kormányzati irányítású média Kína-barát narratívája a putyini Oroszországgal kapcsolatos kommunikációjukhoz hasonlóan működik, így ebben az esetben is a kétoldalú együttműködés van az előtérben. A fősodratú médiában viszont, ha kevesebb alkalommal is, de teret kapnak kínai dezinformációs narratívák: az elmúlt másfél évben kétszer is előfordult, hogy a budapesti kínai nagykövet kormánypárti napilapok hasábjain tett közzé megkérdőjelezhető hitelességű állításokat a koronavírus-járvány kezelése, valamint a hong kongi demokráciapárti tüntetések kapcsán.

Hogyan küzdjünk a geopolitikai dezinformáció ellen?

A régióra nehezedő orosz dezinformációs nyomás a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatok helyzetéből adódóan aligha fog csökkenni az elkövetkezendő időszakban. Számos más közép-kelet-európai országhoz hasonlóan ez Magyarország számára is jelentős aggodalom a jövőre nézve, mivel – ahogy azt a Political Capital egy korábbi kutatása is mutatja – a magyar társadalom egyharmada fogékony a Kreml-barát összeesküvés-elméletekre, különösen Ukrajna kapcsán. Ezzel párhuzamosan várhatóan Kína is törekedni fog arra, hogy a Nyugattal való viszony feszültebbé válása ellenére meg tudja őrizni eddig megszerzett befolyását a régióban, ami az országimázs dezinformációs eszközökkel történő javítását vetítheti előre. Az egyes országok helyzete számos intő példát, de egyben több jó gyakorlatot is mutat, amelyek felhasználhatók az autoriter hatalmak által indított vagy ezeket támogatni hivatott dezinformációs kampányokkal szemben. A kutatás eredményei alapján ezek közül messze a legfontosabb az ellenállóképesség intézményes szinten történő fejlesztése, a társadalom bevonása az álhírek elleni küzdelembe, a tényfeltáró tevékenységek és platformok növelése, az álhírekkel kapcsolatos oktatás, valamint a független média támogatásának kiterjesztése.

A varsói székhelyű Eurasian States in Transition Research Center és a cseh Association for International Affairs kutatóintézetek által vezetett nemzetközi konzorcium tanulmánya a közép-kelet-európai térség 10 országának (Azerbajdzsán, Belarusz, Csehország, Grúzia, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Örményország, Szlovákia, Ukrajna) Oroszország- és Kína-barát dezinformációval szembeni ellenállóképességét mérte fel. A kutatás Magyarországgal foglalkozó részét a Political Capital készítette, a Magyarország-fejezet szerzője Istrate Dominik, a Political Capital munkatársa. A projekt a Nemzetközi Visegrádi Alap és az amerikai German Marshall Fund támogatásával valósult meg. A 2021 szeptemberében publikált, angol nyelvű tanulmány itt érhető el.

Kiemelt kép forrása: Reuters